Rész

 1      II|       mindannyit ismerné.)~ ~A tanácsosné asszonyság mellett ült egy
 2      II|      után elvégződnek; Flóra a tanácsosné mellett foglal helyet, Rudolfot
 3      II|        mulatságát; köztük ül a tanácsosné és Szentirmayné is. Mindkettő
 4       V|      valának elrebegve, hogy a tanácsosné attól kezde tartani, nehogy
 5       X|       Gyöngélkedik – sóhajta a tanácsosné asszonyság. – Azért honn
 6       X|    érkező vendégeit fogadni, a tanácsosné bizalmasan odasúgá Maszlaczky
 7       X|       tragikus sóhajjal, mit a tanácsosné sajnálkozó elértéssel látszott
 8       X|        fájdalmas sikoltással a tanácsosné, erőszakosan ragadva meg
 9   XVIII|         hogy mihez kapjon.~ ~A tanácsosné közel volt az elájuláshoz.
10   XVIII|       Ebben hát megnyugodott a tanácsosné, sőt még ki is adta neki
11   XVIII| Befőzte! Régen! – kiálta fel a tanácsosné, s majd elájult ijedtében.~ ~
12   XVIII|       kalpagjára tűzve, maga a tanácsosné kötötte azt csokorba, s
13     XXI|         óh, kedves Zoltán!~ ~A tanácsosné ott áll az ágy fejénél,
14    XXII|    beszélni.~ ~– Úgy? – szól a tanácsosné nagy kedvetlenül. – Majd
15   XXIII|     átvezetni Eveline-hez.~ ~A tanácsosné most is íróasztalánál ült,
16   XXIII|        el.~ ~E szóra felkelt a tanácsosné, s Katinka elé járulva,
17   XXIII|       bölcs szavakra semmit; a tanácsosné elmélázott sokáig, egyszerre