Rész

 1     III|       mikkel azonfelül az egész szoba minden bútorzata úgy teli
 2     III|     hova letelepedni.~ ~Körül a szoba falain szép hölgyek arcképei
 3      VI|   szobára volt építve, s minden szoba bebútorozva, s szőnyegekkel,
 4    VIII|        oly sűrűn repkednek.~ ~E szoba ablakainak egyikén a vastáblán
 5    VIII|          vékony sugárt ereszt a szoba túlsó falára, mozgó alakokat
 6    VIII|      pusztít.~ ~Most a harmadik szoba ajtaja előtt állottak.~ ~
 7       X| rekvirálni, s egy-egy elhagyott szoba látogatlanabb szögletében
 8       X|     számára volna felékesítve a szoba, aki meghagyta, hogy őt
 9       X|        fehér tündérkékre, mik a szoba tetejéből kiemelkedtek.~ ~
10       X|    feketén van-e bútorozva ez a szoba és ez az egész világ, mezeivel,
11       X| emeletből az egész fölötte levő szoba reászakadt, s a sötét idegen
12    XVII|  esőkkel járt, s elkelt a meleg szoba. Zoltán elfáradtan ült egy
13   XVIII|         kedves öregecském? Ez a szoba tán Kárpáthy János úr halála
14   XVIII|        férfialak hátul maradt a szoba árnyékában, az anyai szelíd
15   XXIII|      szobában, azután megállt a szoba közepén.~ ~– Igen, de hátha
16    XXIV|        ismét kevesebb lesz, sok szoba üresen marad.~ ~Ötödnap
17     XXV|       véghez, hogy Maszlaczky a szoba legszélső szegletében sem