Rész

 1       I|         pedig fárad, törekszik, szent türelemmel küzd az utókorért,
 2      II|       az Anjoui Hedvig.~ ~– Egy szent és egy királynő! – monda
 3      II|      botrány volt, az egyszerre szent kötelesség, polgári érdem
 4     III|         családi viszonya előtte szent, törhetlen bálványul álljon;
 5       V|      mely büszkeségem, egy örök szent kapoccsal fog megerősíttetni,
 6       X|        Minden nemzetnek van egy szent városa, melyre kegyelettel,
 7       X|        hogy nem hiába viselik e szent nevet, most mutatták meg,
 8       X|        kikerülik, félretérnek a szent teherrel rakott hajó előtt,
 9    XIII|      Victoria! – hangzék egy, a Szent Mihálykapu melletti sikátorban
10     XIV|   Előtte tisztán állt, mint egy szent.~ ~Nem érdekelte többé a
11     XIV|         okozta, s hogy most egy szent, nagy kötelesség fekszik
12     XVI|         miszerint valaki csak a Szent Mihály-kapu melletti házban
13    XVII| Megmarad a becsület, a férfiszó szent tisztasága, s drága az olyan
14   XVIII|      ünnepély napja, melyre oly szent lelkesüléssel egyfelől,
15   XVIII|     figyelmeztetem méltóságodat szent kötelességére.~ ~Valami
16   XVIII|      tudjátok-e, hogy ez a hely szent? Ez a hely az ország terme!
17     XIX|   engedném szegni. Ami tegnap e szent helyen történt, az örökké