Rész

 1       I|     mindenki örült annak, hogy a másikat ott látja, a főúr a szegénynek,
 2      II|   ugyanazon ágról leszakítva egy másikat, a fiúnak nyújtá azt.~ ~–
 3      II|           monda Katinka –, kapok másikat; s elkérte azt, mely Zoltán
 4     III|     kiindulási pont gyenge volt, másikat kell keresnünk. Első vázlatunk
 5       V|       sétálva, melyik bocsássa a másikat jobb felől.~ ~– Ügyünk félig
 6      VI|        kőszénnel. Egyik iparág a másikat emeli, meg is látszik az
 7    VIII|          gyertyát Zoltánnak adá, másikat maga fogta kezébe, azzal
 8       X|      elézúduló zaj itt éri ezt a másikat? Ah ez a félelmetes eszme
 9       X|          asszonyságnak, amivel a másikat megbántotta, kinek három
10     XII|     egyik toronyból nem látjuk a másikat, olyan tágan vagyunk, hát
11     XIV|   világon, hogy melyikök tudja a másikat kiböjtölni a világból, ők-e,
12     XIV|    könyökével szinte elsodor két másikat, aki elfeledett neki köszönni;
13   XVIII| koporsóban, s nem engedi, hogy a másikat is utána húzza, nem engedi
14   XVIII|         egyiket megszilárdítá, a másikat megingatta. Nyertnek és
15     XXI|           az egyiket én írtam, a másikat édesanyád, mindketten halálunk
16     XXI|          a háznál; egyik orvos a másikat váltja fel. Senki sem találja
17    XXVI| elpusztult, egymás után, egyik a másikat követve. Pedig bizonyára