Rész

 1     III|        rajta Szentirmay nevelése; lelke, teste viharokhoz edzett,
 2      IV|       most pedig hallgatnia kell; lelke előtt bús kecsegtetéssel
 3       V|          tud, érez, hogy férje őt lelke jobb felének tartja, hogy
 4       V|       kell előre örülni. Edződjék lelke ez apró csalatkozásokkal
 5       V|          el, s úgy el tudta zárni lelke gondolatait, belsője érzelmeit
 6    VIII|          általa hatni; érzé, hogy lelke szilárdságától szavainak
 7    VIII|      arcképe előtt térdel, s érző lelke által anyja szellemével
 8    VIII|   megszabadulni, melyet éveken át lelke aggodalmain nevelt, mely
 9      IX|    lánccal, vaslánccal! Milliom a lelke! Én is voltam fiatalember,
10       X|           bátrak számára megírva; lelke büszkesége, önérzete súgja,
11       X|          nyugodott az ifjú tétova lelke. Mahmudnak jobb lett volna
12       X|         jár a vészek között. Az ő lelke vezérli a nagyok, a nemesek
13   XVIII|        magát pártfogó múzsájának, lelke el volt telve a fényes költészet
14   XXIII| csengettyűt, sem a további neszt. Lelke egészen másfelé járt.~ ~
15   XXIII|          képzelete beszélt olykor lelke előtt… És most íme, ismét
16     XXV|           van: hogy őneki nincsen lelke, és hogy azt tőle bizonyosan
17     XXV|            miszerint neki magának lelke nincsen, a hozzá legközelebb