Rész

 1      II|     félreismerhetlen jellegével, vékony, szép metszetű ajkain gyermeki
 2       V|      némán végigszorongatá annak vékony karjait, legbensőbb egyetértése
 3    VIII|         nagy munka az egész, egy vékony falat keresztültörni. Minek
 4    VIII|          a déli napvilág hosszú, vékony sugárt ereszt a szoba túlsó
 5       X|      veszélyről, melyet csak egy vékony földhányás választ el még
 6       X|      hintóba.~ ~Eveline lábait a vékony atlaszcipőkön át ellepte
 7       X|          csak széleiken láttatva vékony aranyozott vonalt, s metszetek
 8       X|       hogy az átelleni falon egy vékony repedés támadt, a papírszőnyegek
 9     XII|          s látta, miként ment át vékony selyemszálként a tű fokán
10    XIII|   szűkebb lépcsőjén az ismeretes vékony hang, mely előttünk már
11    XIII|    megnövekedett, s a képe olyan vékony volt, s itt-amott átlátszott,
12    XIII|      nyomorult arcának, mely oly vékony volt, mintha valami numizmatikai
13    XIII| labdacsok után szemeinek égésén, vékony, elkékült ajkainak tátongó
14     XIV|   íróasztala fiókjába lökte, egy vékony csomag az asztal alá hullott
15   XVIII|         úgyhogy arca felszínén a vékony vérerek egész hálózatát
16     XXV|      ilyenkor nem tanácsos holmi vékony testalkatú embernek jutni