Rész

 1       V|     tudni való dolgot.~ ~– Vilma leányom most tizenhárom éves. Láthatja
 2       V|        én nem kevésbé sietek önt leányom számára biztosítani.~ ~Maszlaczky
 3       X|        kiálta a kocsisnak. – Óh, leányom! Haza, haza!~ ~A gazdagnak
 4       X|        visszafordítá lovait.~ ~– Leányom, Vilmám! – kiálta fájdalmas
 5       X| Eveline-t kiemelni segíté.~ ~– A leányom! Egyetlen jó leányom – suttogá
 6       X|           A leányom! Egyetlen jó leányom – suttogá fülébe a roskatag
 7   XVIII|   bizalomért engem meggyalázzon. Leányom kezét kérte, s nőmet akarta
 8      XX|       két paripával.~ ~– Hol van leányom? – kérdi reszkető ajakkal
 9     XXI|         a kisasszony.~ ~– Nőm és leányom.~ ~Hogy elsápadt egyszerre
10     XXI|          beszélsz, gyermekem, én leányom? Kedves gyermekem, térj
11    XXII|             Nem lehet az, kedves leányom, én ültem itt ágyad szélén
12    XXII|          volna rajt a szíve.~ ~– Leányom, kedves jó leányom! – rebegé
13    XXII|               Leányom, kedves jó leányom! – rebegé az apa, és nem
14   XXIII|    szemembe mondá az én tulajdon leányom. Én visszaadom önnek jószágait,
15   XXIII|       maradok még akkor is. Csak leányom maradjon élve; nem cserélek
16    XXIV|      nézve is kedves emlék. Ahol leányom meghalt, ahol ő el van temetve,