Rész

 1      II|        hajfürtei közé. Ez rosszul esett Zoltánnak. Alig bírta kedvetlenségét
 2       X|          Kettő. (Mégis könnyebben esett a lelkének, hogy egyet eltagadhatott.)~ ~–
 3       X|      kezdődni. Ekkor azután nekem esett, szakkerlótozott mázsaszámra,
 4       X|            az őrnagy maga kétszer esett bele veszélyesen a vízbe,
 5       X|       hozzánk, de az mindig távol esett el tőlünk. Ekkor én odakiáltottam
 6       X|           óra alatt hat hüvelyket esett.~ ~– A gutát! – kiálta fel
 7       X|           Trommel háza nem messze esett ugyan az Új térhez, s odáig
 8       X|         bár anyai szívének jobban esett volna gyermekével otthon
 9       X|         meg azokat. Liza sikoltva esett térdre a dörgés rögtöni
10     XII|           Németországban hónaljig esett a tudományba, Génuában nyakig
11    XIII|          ismét halálszomorú képpé esett össze galvanizált arca,
12    XVII|        volt az, ami legnehezebben esett lelkének, hanem a hozzájok
13   XVIII|      öcsémezésre alig hogy ki nem esett méltóságos szerepéből az
14   XVIII|         ami némelynek nehezére is esett; egy helyen eszökbe jutott,
15   XVIII|        történt, tudomásukon kívül esett.~ ~Szép rendben történt
16     XIX| törvényesnek, mintha az ellenkező esett volna meg, s alkotmányos