Rész

 1      II|      nem létében kitisztíttatja velünk csizmáit, testgyakorlat
 2     III|      rendetlenségben.~ ~Innen a velünk szemközt levő ajtón bekopogtatván,
 3     III|         neje, nem fia áll többé velünk szemközt, hanem valaki más,
 4     III|       azok közől, miket Pitaval velünk megismertet.~ ~Abellino
 5       X|      újjászülettünk, ez tudatja velünk azt a vigasztalást, hogy
 6       X|   rémkiáltást!~ ~De mi történik velünk, ha a visegrádi torlaszt
 7       X|          Irgalomnak Istene légy velünk!~ ~Maszlaczky úr édesen
 8     XII|   nagyra megnőjön, csodákat fog velünk elkövetni. Eddig csak tréfának
 9     XIV| magyarázatkészen.~ ~– Itt éppen velünk szemben. Most ne nézzen
10   XVIII|   engemet a másikon, így repült velünk a levegőn keresztül, s alattunk
11   XVIII|         veled, örömöt, bánatot. Velünk élsz, velünk örülsz, és
12   XVIII|   örömöt, bánatot. Velünk élsz, velünk örülsz, és hozzánk tartozol
13   XVIII|        szobából, s ne beszéljen velünk az ablakon keresztül!”.~ ~
14   XXIII|  templomba imádkozni, tréfáltak velünk: „Mit lehet ebbe a falusi
15    XXIV|    szeretett mindnyájunkat, aki velünk kezet szorított.~ ~A délceg