Rész

 1      II   |      szépét, javát elcsábítsa tőlem, s az én fényes mulatságomra
 2       V   |   világért sem, sőt kérjen ön tőlem bármit! Bármit, mondom –
 3      VI(1)|      más egyebekkel nem veszi tőlem rossz néven az ítészet.
 4    VIII   |    énnekem önt elhagynom?~ ~– Tőlem ne kérdd; elég jókor meg
 5    VIII   |     vagyok, s így akarják önt tőlem elidegeníteni. De ki tilthatja
 6       X   |       esetére nem kívánja azt tőlem vissza a tekintetes úr?~ ~–
 7     XII   |       meg a cédulát kérjék el tőlem, mint egy fontos talpú,
 8     XIV   |       az ember, hogy félti ön tőlem a saját peremet. Csak szabad
 9      XV   |   önnel a pert. Legyek én az. Tőlem ifjúi könnyelműségnek fogják
10   XVIII   |     esküszöm, hogy távol volt tőlem minden gondolat, amivel
11      XX   |    Elvinnél hozzá egy levelet tőlem?~ ~– Akárhányat.~ ~Vilma
12    XXII   | meghaltak. Mindig kérdeztétek tőlem, miért vagyok oly szomorú,
13   XXIII   |         Amit soha nem hallott tőlem senki, azt ön, ím, írásban
14   XXIII   |        ím, írásban olvashatja tőlem: megbántam, amit cselekvém.
15     XXV   |   méltóságodnak csak egy sora tőlem, hogy én követelésemről