Rész

 1      II|         méltó szépség! Aki ez arc szokatlan piros tüzére, e nyíló korallszín
 2    VIII|  hibájával adott okot gyámjának e szokatlan hidegségre? Még az a gondolat
 3      IX|           az előtte talán nem oly szokatlan zivatartól, belépett az
 4       X|         rózsa, s szemeiben valami szokatlan felhevülés tüze látszott
 5       X| fel-felnyerít halálos félelemmel, szokatlan ordításának hangjával megrémítve
 6       X|        életunalom szenvelgése nem szokatlan tünemény növendék gyermekeknél;
 7       X|     közepén félelemgerjesztő ének szokatlan hangjai hallatszanak. Ott
 8    XIII|           kifejezni, az orrcimpák szokatlan tágulásának kellett e jelenséget
 9    XIII|        reményli, hogy a doktor úr szokatlan hevességét a szokatlan körülményeknek
10    XIII|         úr szokatlan hevességét a szokatlan körülményeknek fogja felróni,
11     XIV|        kellett volna vennie azt a szokatlan sápadást, ami az ifjú arcán
12     XIV|         van igazság a földön.~ ~A szokatlan lélekrázkódások annyira
13   XVIII|     mondjam-e azt, hogy a tegnapi szokatlan fáradságtól gyöngének érzed
14   XXIII|       fehér ujját felemelve. Arca szokatlan égő pirosságán látszott,
15     XXV|       nagy kabátzsebje, abban egy szokatlan terjedelmű sárga bőrtárca;