Rész

 1      II|            a fiút napestig, ki oly komolyan, oly tisztelettudón beszélget
 2      II|            ne menjen hozzá; de aki komolyan készül az ügyvédi pályára,
 3     III|         kínozást.~ ~– Valóban, ezt komolyan mondtam; ott állunk, ahol
 4     III|            Csak nem gondol ön erre komolyan?~ ~– Sőt igen helyesnek
 5     III|          helyre ülni.~ ~– Én egész komolyan a tárgyról beszélek, és
 6     VII|         Flóra, bár nem mutatta, de komolyan aggódott. Ez a nap mindig
 7     VII|      eddigi kérdések által.~ ~– De komolyan feleljen kend, azt mondom! –
 8       X|           eldugta.~ ~A tanácsos úr komolyan szabódott, hogy őneki haza
 9       X|            társnéját ápolgatá, oly komolyan, oly meglett tekintettel,
10     XII|            de most már látom, hogy komolyan fenyegetőzik.~ ~Legközelebbi
11   XVIII|            elmondá, hogy csakugyan komolyan hozzá akarta leányát nőül
12   XVIII| véralkatnál, s kiktől, ha az ember komolyan megkérdezné, hogy mit akarnak,
13   XVIII|            kötelesség ennél, és én komolyan figyelmeztetem méltóságodat
14   XXIII|          is, mert én azt mind igen komolyan mondom, s kívánom, hogy
15   XXIII|            más volt tekintete, ily komolyan, ily megtörve.~ ~Éjfél után