Rész

 1      II|      vagy hogy hínak; hozz ki gyorsan két széket a veranda alá
 2    VIII|      Izmos kezének csapásaira gyorsan omlott a fal; Zoltán és
 3      IX|    könnyei el ne árulják.~ ~– Gyorsan, gyorsan, Zoltán! – súgja
 4      IX|      ne árulják.~ ~– Gyorsan, gyorsan, Zoltán! – súgja Rudolf. –
 5       X|      kezét.~ ~– Jöjjön, uram, gyorsan! Hintaja be van fogva. Neje
 6       X|   szokta máskor, hogy amilyen gyorsan kiöntött, oly hirtelen ismét
 7       X|   tanácsosnak.~ ~– Csak hajts gyorsan!~ ~A paripák toborzékolva
 8       X| irányzá a csónakot. Az evezők gyorsan csapkodták a habot; a tüzes
 9       X|   egyszerre megtorpant, s oly gyorsan kapta félre fejét, hogy
10       X|       egy csónak sikamlik alá gyorsan az utcán. Benne ülnek a
11       X|     kitört, a hadparancsnokok gyorsan gátakat vonattak a kaszárnyák
12       X|    csavarja a mentőlepedőt, s gyorsan lebocsátja az aléltat az
13     XIV|  Kárpáthy úrfi? – tudakozódék gyorsan a fiskális.~ ~– Hisz azt
14   XVIII|     Ezekben az években nagyon gyorsan változott a világ képe.
15     XXI|   felsiettek a lépcsőkön, oly gyorsan, mintha fogadásból tennék: „