Rész

 1      II|         fáradságba. A tanácsos úr, valahányszor egy saját kertjében termett
 2      II|            látszott hozni az, hogy valahányszor Vilmára nézett, mindig annak
 3     III|         illető felek írnak bele, s valahányszor előveszik az ítélőszékeken,
 4       V|          közönyös, de ezt gyűlöli; valahányszor ezen lovagol, elfut az ablaktól,
 5      IX|      mindig fel fog dobogni szíve, valahányszor nevét hallja említtetni;
 6      IX|  szerencsétlen természettel bírok, valahányszor a legapróbb csekélység történik
 7       X|           okát, és elborzadhatott, valahányszor reágondolt.~ ~Pest alatt
 8       X|            hétszemélynökné –, hogy valahányszor nálunk mulatság van, Vilma
 9     XIV| septemvirné –, hisz az a kis barna valahányszor ide néz ön felé, mindannyiszor
10     XIV|            szűnik meg dörzsölni, s valahányszor elmegy a Kárpáthy-pör mellett,
11      XV|          tanácsost mosolyogni?~ ~– Valahányszor találkoztam vele.~ ~– Tehát
12   XVIII|            Nem mondja-e apa, anya, valahányszor leányára tekint: „Milyen
13   XVIII|            ki-ki a maga nótáját, s valahányszor egy-egy jótorkú embernek
14     XIX|           konkolyt hánytak közé, s valahányszor hasonló esetek jöttek elő