Rész

 1      II|             rabbal.~ ~– Nos, nos? Nem hallott ön róla semmit? – vallatá
 2      II|              soha vígabb dolgokat nem hallott.~ ~Hét órakor tömve volt
 3     III|       gyönyörű ősi telek, és soha nem hallott nevek statuálják magokat
 4      IX| Szentirmay-családnál ilyesmit sohasem hallott ő, ott mindenki csupa szeretet
 5      IX|                milyen sok jót, szépet hallott eddig is felőle; megmutogatta
 6       X|          gyöngyözni.~ ~Mintha valamit hallott volna; valami távoli zúgást,
 7       X|            hallgatsz?~ ~Még Vilma nem hallott semmit, de a vak idegei
 8    XIII|            Maszlaczky, mintha nem jól hallott volna, s odalépett a nálánál
 9     XIV|               aminőt még említeni sem hallott azelőtt, aminőt nem ismert,
10     XIV|          percig névről említtetni sem hallott, s csak a rettenetes perből
11   XVIII|      Tarnaváryt, hogy sem látott, sem hallott többé; az erőszakosan elnyomott
12      XX|              abból, amit látott, amit hallott. Rögtön sietve ment a kastélyba,
13    XXII|          hallgatózni, semmi neszt sem hallott. Elébb benyitott csendesen,
14   XXIII|                 Uram!~ ~Amit soha nem hallott tőlem senki, azt ön, ím,