Rész

 1       V|       volna sokszor megkérdeni: „Anyám, haragszol-é?”, de nem merte. –
 2       X|     érezte oly erősen.~ ~– Talán anyám érkezett meg.~ ~– Nem, nem –
 3       X|        kozmopolita vagyok. Az én anyám egy herceg Korsovszky leány
 4      XV|     bekerített tér; az a folyosó anyám szobáihoz vezet, ez a kerek
 5      XV|       föl nem emelkedék.~ ~– Óh, anyám, kedves jó anyám!~ ~Karjait
 6      XV|             Óh, anyám, kedves jó anyám!~ ~Karjait az ég felé terjeszté,
 7     XXI|      Dabroni. – Nekem nincs öreg anyám…~ ~Ez gúnyos célzás volt
 8     XXI| erőtlenül esik le a párnára.~ ~– Anyám, anyám! – sikolt kétségbeesetten
 9     XXI|         le a párnára.~ ~– Anyám, anyám! – sikolt kétségbeesetten
10    XXII|    pecsét”. Egy óra múlva bejött anyám. Ki voltak sírva a szemei,
11    XXII|              Nagyon jól – mondta anyám –, e napokban ment férjhez”. –
12   XXIII|        tettem semmi rosszat? Ezt anyám is megengedte volna.~ ~Zoltán
13   XXIII|       egy rossz életnél. Hol van anyám?~ ~A tanácsos felsóhajtott
14   XXIII|         ismétlé Vilma. – Szegény anyám! Mondd meg neki, hogy én