Rész

 1    XIII|      beszélnek hozzá.~ ~– Victoria, William öcsém, victoria! – kiált
 2    XIII|          pedig egy méregkeverő!~ ~– William! William! – jajgatott Abellino,
 3    XIII|           méregkeverő!~ ~– William! William! – jajgatott Abellino, mire
 4    XIII|            Azután a doktornak súgta William:~ ~– Engedje útjára menni,
 5     XVI|            két keze reszketett.~ ~– William! William! – rikácsolá. –
 6     XVI|            reszketett.~ ~– William! William! – rikácsolá. – Gyere be!
 7     XVI|             kaputomat, a csizmámat, William!~ ~Maszlaczky közel volt
 8     XVI|       tekergessen, mialatt Abellino William segélyével sem bírt annyira
 9     XVI|            rendetlen ember vagy te, William!~ ~Maszlaczky úr már a kesztyűit
10     XVI|             széléről, melyen ült.~ ~William elhozta a cipőit kitisztítva,
11     XVI|             az ajtó előtt ácsorgott William, azt körülfogta szépen.~ ~–
12     XVI|   körülfogta szépen.~ ~– Lelkem, jó William, ráérsz most, ugyebár? Nesze
13     XVI| visszajöhetsz! Ugyebár megteszed?~ ~William megtette egy tízesért, hogy