Rész

 1     VII|    beszélhettek hozzá, hallhatták nyájas szavait, megszoríthaták
 2      IX|           hallja említtetni; neki nyájas mosolygással kelle fogadni
 3      IX|      egyebet hallani, mint vidám, nyájas, enyelgő hangokat. Úgy szeretett
 4       X|     szilárdul állta ki a tanácsos nyájas tekintetét. Tudta ő már
 5       X|          ismeré; tudta, hogy ez a nyájas mosoly gyűlölettel, irigységgel
 6       X|            a vidám kacagás órái a nyájas, derült ismerősök között;
 7     XIV| kifejezéstől.~ ~– Bogozy! – kiált nyájas, kellemetes hangon.~ ~A
 8     XIV|     miként akkor, oly tiszta, oly nyájas arccal, s mintha kilépnének
 9     XIV|       járulna hozzájok, az is oly nyájas, de hatalmasabb, erősebb
10      XV|         fenekéig engedje látni.~ ~Nyájas kézszorítással fogadta,
11   XVIII|      lépnek be, elébb egy szelíd, nyájas anyai arc, biztató, mint
12   XVIII|           jó angyalait, a szelíd, nyájas anyát, kinek karjain felnövelkedett,
13   XVIII|         székét elfoglalja, éppoly nyájas üdvözlettel köszön jobbra,