Rész

 1      II|            derék asszonyságra nézve, lassankint odavonta a társaság nagy
 2     III|              rendbe szedheti. Kezeit lassankint zsebeibe mélyeszté, s a
 3     VII|              s bár nem felelt rá, de lassankint egypár könny támadt szép
 4    VIII|         hasonlít anyjáéhoz.~ ~Rudolf lassankint magához kezde térni, s visszanyeré
 5       X|         odább nem mehetett, megtölté lassankint az egész Duna medrét, úgyhogy
 6       X|          midőn a széles utca fenekén lassankint meg kezdének látszani a
 7       X|        távoli gördülést hallani még. Lassankint az is elhangzik. Célhoz
 8       X|          érni az ár, s az ifjú szíve lassankint elkeseredék.~ ~Eszébe kezdett
 9       X|          abban egy ezüst kávéskalán. Lassankint elkezdett csengni a pohár,
10       X|        hangok elmúlnak, a fáklyafény lassankint eltűnik szemeink elől, ismét
11     XIV| végiglapozott, úgy kezdett emlékezni lassankint az ifjú jó barát értelmes
12   XVIII|      szobájába, s csak akkor kezdett lassankint magához téregetni.~ ~És
13     XXI|       megtörnek, úgy elhomályosulnak lassankint, ez a deli arc úgy elsápad,