Rész

 1       I|       neki; bár azt mondják, hogy kicsiny és nemigen fényes.~ ~Ez
 2       I| támasztani; mutassatok nekünk egy kicsiny kis helyecskét ebben a nagy
 3       I|        volt látni, hogy az új ház kicsiny, amennyire megtelt szeretettel;
 4      II|           ember egy miniatűr kép; kicsiny keze, lába, egész becses
 5      II|        sohasem volt gyermek, mert kicsiny korától fogva gavallérnak
 6      II|        fog emlékezni őreá, s az a kicsiny mag, mit gyermeteg ragaszkodása
 7       V|        lelkén.~ ~Szegény, szegény kicsiny ember!~ ~ ~ ~Kőcserepy úr
 8       X|           századdal Pest csak egy kicsiny városka volt, elővárosok
 9       X|        azután is ráér – s azzal a kicsiny ház tetejére szökve, megragadja
10     XII|   szerteszét frecskelte a tintát, kicsiny és nagy pontokat és felkiáltójeleket
11   XVIII|           folyvást galvanizálta a kicsiny, izgékony embert ráfüggesztett
12   XVIII|    markaitól megmenekült is, de e kicsiny párbajvívók, kiknek egész
13    XXVI|          azért nagy, mert nem tud kicsiny lenni.~ ~Ti pedig, Kárpáthy