Rész

 1     III|      hívja maga elé, felcsapta a kalapját, bosszúsan távozott, vágva
 2      IV|       hogy eltávozik, ő is vette kalapját, utána sietett, a lépcsőkön
 3       V|    nyomott annak havára, s azzal kalapját ragadva, úgy elrohant az
 4       X|     észrevenni. Rögtön sietett a kalapját, felöltönyét előkerestetni,
 5       X|        az ifjú könnyű öltözetét. Kalapját régen elvesztette, hajfürteit
 6    XIII|       monda gúnyosan a fiskális, kalapját véve. – Az ilyen embernek
 7     XIV| illedelemmel megemelinti előttük kalapját, halkan üdvözölve. A tanácsos
 8     XVI|        fordulva, s azzal vette a kalapját, és eltávozott.~ ~Abellinót
 9     XVI|     Alázatos szolgája!~ ~Kapta a kalapját, elfutott; a botját itt
10   XVIII|        megtalálta a kilincset és kalapját, kifutott a folyosóra, le
11     XXV|         a földig eresztette le a kalapját előtte, pedig annak is alig
12     XXV|     valakivel találkozzék, aki a kalapját megemelintse előtte, egyszer
13     XXV|          nem is vette le ezúttal kalapját oly mélyen, mint hajdan,