Rész

 1     III| reformereknek?~ ~– Mi közöm nekem hozzájok? Én már évek óta nem foglalkozom
 2       X|       parancsoló hang kiáltott le hozzájok.~ ~– Révészek! Száz pengőt
 3       X|           omlott össze, oly közel hozzájok, hogy a hullámot túlcsapta
 4       X|         jönni, a tutajnak kellett hozzájok vergődni.~ ~Egypár úrfi
 5       X|       tisztes asszonyság kiált le hozzájok valami erkélyről.~ ~– Sajnáljuk,
 6       X|        midőn már húsz ölnyire ért hozzájok a dereglye, akkor veszik
 7     XIV|       saját előszeretettel hajlék hozzájok. Ez előszeretet sehol sem
 8     XIV|          harmadik alak is járulna hozzájok, az is oly nyájas, de hatalmasabb,
 9    XVII|           esett lelkének, hanem a hozzájok csatolt eszmék.~ ~Mennyi
10   XVIII|          valaki.~ ~Senki sem járt hozzájok közel, mindenkit elfoglalt
11   XVIII|       valaki a női karzatról, aki hozzájok tartozik, talán saját feleségök
12     XXI|        tartják szerencsének, hogy hozzájok szegődött, mert többet árt
13     XXI|       Rudolfnak nincs többé szava hozzájok. Rudolf arca nem mosolyg