Rész

 1      II|      vékony, szép metszetű ajkain gyermeki búskomolyság van kifejezve,
 2      II|       idősebbnek akar látszani, a gyermeki társaságokat kerüli, sohasem
 3      II|     becses személye, még hanga is gyermeki, csakhogy éles és visító,
 4      II| napsütötte barna férfiszínnek s a gyermeki rózsapírnak, arcvonásaiban
 5      II|  természetes és egyszerű dolog; a gyermeki kedély, mint a lágy viasz,
 6       V|        lenni, egy kis kirándulás, gyermeki társaság, csinos ruha vagy
 7       V|    megölelé a fiskálist, ki egész gyermeki áhítattal borult a marciális
 8    VIII|       érzete nem engedi meg azt a gyermeki viszonyt, amiben eddig volt
 9    VIII|       lelkes arcát, mit a könnyek gyermeki zománca még szelídebbé tett,
10    VIII|          nagy hangot ad.~ ~Zoltán gyermeki áhítattal hallgatá az agg
11       X|           az aztán sehol sincs!~ ~Gyermeki kegyelettel a kicsinyek,
12     XIV|          őt megpillantá, s kedves gyermeki könnyelműséggel szólítá
13     XIV|         gyűlöletes fenevadra, s a gyermeki indulat egész elfojtott