Rész

 1     III|          évenkint huszonnégyezer forintot.~ ~– Uram, ön tréfálni látszik –
 2      IV|        többet, mint száz nyomorú forintot, amiért ő testétlelkét lekötelezi,
 3      IV|      estig nem tudott száz ezüst forintot kiteremteni. Kérte a Kárpáthy-család
 4      IV|       nekem két hétre száz pengő forintot.~ ~Az ügyvéd megállt, és
 5      IV|       ezért fráter Bogozynak egy forintot, ami arra indítá Abellinót,
 6      IV|  visszamehetett volna másik száz forintot kérni Maszlaczky úrtól.~ ~
 7       X|       kockáztat legalább hatszáz forintot. Aztán ki tudja, lesz-e
 8       X|         a kormányos. – Hány száz forintot mondott az úr?~ ~– Kettőt! –
 9    XIII|   miszerint azt a huszonnégyezer forintot nemcsak én, hanem a maradékaim
10   XVIII| tragédiáját, hanem az ötszázezer forintot fizesse ki.~ ~Ezt megírta
11   XVIII|        illik rájok legjobban. Öt forintot kaptak fejenkint, s mégsem
12     XXV|         melyben nekem ötszázezer forintot kötelez a Kárpáthy Zoltán
13     XXV|       Zoltán nem fog sokallni öt forintot egy korbácsért és kétszázat