Rész

 1      II|   középosztály növendék ifjain csupa tagjártatásaikból, hogy
 2    VIII|     jelentéstelenül, mintha az csupa szertartás volna közöttük.~ ~
 3      IX|        hallott ő, ott mindenki csupa szeretet volt egymás iránt,
 4      IX|    történt.~ ~Azután egyszerre csupa jókedv, csupa kedély lett
 5      IX|        egyszerre csupa jókedv, csupa kedély lett a méltóságos
 6       X|        piros volt, mint veres, csupa merő durva elhájasodott
 7       X|       is sűrűn körül van ülve, csupa fekete atillás ifjak, kiknek
 8     XII|    kellett, néhol az egész sor csupa „m” betűből látszott lenni,
 9     XIV|  valaki ellopta”. Énkörülöttem csupa feddhetlen jellemű emberek
10   XVIII|    azért, hogy nagyságod élete csupa kellemetes érzéseken folyjon
11   XVIII|    meséket most gondolok ki, s csupa malíciából ráfogok becsületes
12   XXIII| érzelemtölten tekinte utána.~ ~Csupa szeretet! Csupa tiszta színarany
13   XXIII|       utána.~ ~Csupa szeretet! Csupa tiszta színarany szeretet!~ ~