Rész

 1      II|       érkező kezét, először egy kézzel, azután kettővel, s kedves
 2       V|       nincs olyan kincs, mely e kézzel fölérjen.~ ~– Óh, tudom,
 3     VII|        maga rajzolt egy gyöngéd kézzel színezett képet, mely valami
 4       X|         akkor, megragadva izmos kézzel a kormányrudat, az áradat
 5     XIV|        ismeretlen ifjú reszkető kézzel tette le szemüvegét.~ ~–
 6     XIV|        melletted, kiket vakmerő kézzel előhívogattál a sírból,
 7   XVIII|        arccal s megszorongatott kézzel távozék el Kárpátfalváról,
 8   XVIII|        többet érnek azok puszta kézzel, mint ő minden kincseivel
 9      XX| megmentsétek!”~ ~Vilma reszkető kézzel hajtá össze a levelet.~ ~–
10     XXI|        keresztül a markolatot a kézzel együtt; a spadassinnak nem
11   XXIII|       ifja rokonaihoz, reszkető kézzel, reszkető szívvel.~ ~Ezt
12   XXIII|        még beszélni!~ ~Reszkető kézzel fogja meg az ifjú barátnő