Rész

 1      VI|      lakatlan. Néhány kiszolgált cseléd s egy iszákos kulcsár lakja
 2     VII|            Ebkérdi Pál – szólt a cseléd fitymálva s nagyon bosszantva
 3     VII|       Példáját látva, valamennyi cseléd szétfutott az udvarról.~ ~
 4     VII|   méltóságos uram – aggódék a hű cseléd.~ ~– Annál jobb – monda
 5    VIII|         hogy reggel van.~ ~Míg a cseléd ezeket elmondta, Zoltán
 6    VIII| Emlékezem bizony – szólt az öreg cseléd készséggel –, én magam vigyáztam
 7       X|      alak volt, mint a nyomorult cseléd.~ ~De amint megragadá a
 8      XV|      beteg? – kérdé ijedten a hű cseléd.~ ~– Nem nagy baj, csak
 9    XVII|          meggyújtották.~ ~Minden cseléd, minden ácsorgó jobbágy
10   XVIII|     nincsen itthon, csak egy vén cseléd van a háznál, az is himlőben
11      XX|        már! Lóra hirtelen minden cseléd! Fáklyákat gyújtsatok, kérdezzétek
12    XXIV| szekerekre szállítják, az utolsó cseléd szava is elmúlik a hangos