Rész

 1       I|           egész közönségben fent és alant – mintha egy szív verne.~ ~„
 2      IX|            közől hegyeset köpött az alant álló kocsis kalapjára.~ ~
 3       X|          rétegekben, fent úgy, mint alant, szellemi és anyagi életmozgásokban
 4       X|   különválva fecsegtek az erkélyen, alant az Új téren sajátságos zajgás
 5       X|    többiekkel együtt a lépcsőn, egy alant álló azt kiáltá, hogy a
 6       X|         mintha isten volna, aki ott alant jár. Hasztalan. A dereglyét
 7       X|   szívrendítő, szívbuzdító hang ott alant, a vízben úszó utcán.~ ~–
 8       X| csodatételeit. – Wesselényi van ott alant.~ ~A másik pillanatban egy
 9       X|            velem menekülni, mert az alant álló derék szabadítóknak
10       X|             tömör boltozaton épült; alant a hullám foglalta el veszendő
11       X|              hogy jöhetne segíteni? Alant az ár.~ ~De mégis van, aki
12     XXI|             aki Rudolfot megölte!~ ~Alant bérkocsija vár reá.~ ~–