Rész

 1      II|       szól az őszinte asszonyság, gyöngéden megsimogatva Zoltán sötét
 2       V|             Éppen jött.~ ~Eveline gyöngéden helyet csinált férjének
 3       X|          kedvenc állat nyakára, s gyöngéden megsimogatta, megveregette.~ ~–
 4       X|       szegény árva Lizát?~ ~Vilma gyöngéden simogatá végig a vak gyermek
 5   XVIII|    odadőlt védnője keblére, ki őt gyöngéden tartja átölelve, úgy sétálnak
 6   XVIII|       kell vendégeinkhez – szólt, gyöngéden megcsókolva neje halavány
 7   XVIII|         teszi, s hátulról befogja gyöngéden szemeit.~ ~Ez a gyönyörtől
 8     XXI| féltettünk titeket – szólt Flóra, gyöngéden odasimulva férje átölelt
 9     XXI|    Egyszerre lecsúszik mind a két gyöngéden szorító kéz, s erőtlenül
10    XXII|    mellettem jobbra!~ ~A tanácsos gyöngéden végigsimogatja gyermeke
11   XXIII|           kezébe emelve.~ ~Milyen gyöngéden, mily édesdeden tud bánni