Rész

 1      II|             ki sietett is magát az alól kitisztogatni.~ ~– Óh, kérem,
 2      IV|         Igen; menjünk innen a kapu alól, mert itt szélhuzam jár.
 3      VI| platánkoronák illatos, enyhe árnya alól széttekinteni a sárgára
 4     VII|            azon halavány levelű fa alól, gyermekek; ennek hervatag
 5     VII|  kényszeríte mindenkit a kerti fák alól. A szél üvöltését, a zápor
 6      IX|      teszik őt a családapai gondok alól.~ ~„Szedtevette kölykei! –
 7    XIII|        ifjút a gyámnoki felügyelet alól kiszabadítva, saját sorsának
 8     XIV|       kicsúszott a kérdezősködések alól, biztosítva Zoltánt, hogy
 9     XVI|      felszabadíttatását a gyámsága alól; hihetőleg örült, hogy megszabadult
10   XVIII|     bűnösnek, oly minden mentségen alól álló gonosztevőnek érezte
11     XXV|            az ki nem jött a zuhany alól, s meglátva Maszlaczky urat,