Rész

 1       I|       nemhogy kimeszelve; körül az udvaron építőállványok, kő- és téglahalmok,
 2      VI|                  E tágas, mosolygó udvaron élte át gyermekéveit a mi
 3    VIII|           Néha valaki végigmegy az udvaron; ilyenkor mintha hosszú
 4       X|   lépcsőkön. Már ekkor mindenki az udvaron állt.~ ~Nagy veszély pillanatában
 5       X|          monda Zoltán siettében az udvaron jajveszékelőknek, kik közől
 6   XVIII|           hogy más hallgatja.~ ~Az udvaron elébb leszállítá a fiskális
 7   XVIII|           kocsija volt már csak az udvaron befogva, ő még ott maradt.
 8   XVIII|       helyet elfoglalá.~ ~Az egész udvaron alig volt egyéb ember, mint
 9   XVIII| szarkasztikus tekintetet vetett az udvaron lézengő néhány választóra,
10    XXII|     cselédek átvették a levelet az udvaron, s mondogatták nagy halkan: „