Rész

 1    VIII|          Ez azon terem, Zoltán – suttogá Rudolf, a gyermek kezét
 2      IX|             Ne menjünk most be – suttogá Zoltán Kovácshoz, elborzadva
 3       X|   leányom! Egyetlen jó leányom – suttogá fülébe a roskatag nő, mire
 4     XVI|         fölé, édes gyöngédséggel suttogá fülébe:~ ~– Kedves, édes
 5    XXII|    akartak.~ ~– Irgalmas isten – suttogá a férj, megfogva az orvos
 6   XXIII|          Csendesen, csendesen! – suttogá a beteg, fehér ujját felemelve.
 7   XXIII|               Úgy? Véletlenül? – suttogá a beteg. – Gondolod te,
 8   XXIII| Csendesen, csendesen, kedvesem – suttogá Katinka, a lázas beteg fejét
 9   XXIII|          Ön megbocsát atyámnak – suttogá a beteg alig hallhatóan.~ ~–
10   XXIII|           Ugye, majd, Katinkám – suttogá a beteg –, sokszor meglátogattok