Rész

 1      II|              néz ez a leány minduntalan reám?– kérdezé magában. – Talán
 2      II|              magában. – Talán haragszik reám? Isten neki. Inkább nem
 3       X|             hogy sokszor félretekintget reám, de nem mondta, hogy menjek
 4       X| megszabadítandja őt. Barátom, számítson reám!~ ~Azzal megcsókolá Eveline
 5       X|               mondtam neki, hogy várjon reám a szegleten, s egyenesen
 6       X|              nem hallania.~ ~– Boruljon reám kegyed, és ölelje át karjával
 7    XIII|          szükséges, hogy álljon. Tessék reám figyelmezni!~ ~E figyelmeztetés
 8      XV|              hízelgő tulajdont ruháztak reám, meg akarom látni, bírok-e
 9      XX|                 itt alá s fel; várj itt reám, mindjárt visszajövök! Elmegyek
10   XXIII|                többé, aki már azóta vár reám valahol. – Más végrendeletet