bold = Main text
      Részgrey = Comment text
 1001   XXIII   |                     barátnéjára, mint saját bánatára gondolva –, véletlenül halt
 1002       X   |                  mosolyától el kell múlni a bánatnak, mert e tünemény mosolygása
 1003   XXIII   |                  rátekinte, s keserű, hideg bánattal mondá:~ ~– Teneked pedig
 1004       V   |                    becsülni e derék embert. Bánj te is nemesen vele!~ ~Eveline
 1005       V   |                   haza zsebjében, de szépen bánjék velök. Maszlaczky úr azon
 1006     XXV   |               Könnyű volt a Kárpáthy-család bankárjától, aki rendes apanázsát utána
 1007     III   |                francia pástétomsütőből lett bankárnak lekötni úri jószágát, virtualitását,
 1008      IV   |                   felébredt benne ezen lágy bankjegycsomó selyemsusogására. Kevélyen
 1009      IV   |                      kezébe nyomta az egész bankjegycsomót, úgy, ahogy Maszlaczky úrtól
 1010     XIV   |                 sokkal jobb szerettem volna bankócédulában – szabódék még egy ideig
 1011       X   |                     arcú fiatalember adja a bankot, osztja a kártyát; mert
 1012       X   |                     nyakig kell gázolni, ki bánna most? Két-három férfi ereje
 1013    XIII   |                   akik kegyeikkel éppen nem bánnak fukarul gazdag ifjak ellenében.
 1014       X   |                 kiállhatatlan vagyok, s nem bánnám, s tudom, hogy más sem bánná,
 1015    VIII   |                     szíve, hogy így kellett bánnia vele. De meg kellett annak
 1016       X   |                     Azt nem mondhatod, hogy bánod is, mert jó szíved van,
 1017      II   |                    megértendjük, hogy miért bánt vele oly elvető modorban
 1018      II   |                 főúri renddel, és senki sem bánta meg, hogy ide eljött.~ ~
 1019   XVIII   |                követtek el mindent, miattam bántak olyan igazságtalanul ővele;
 1020   XVIII   |                     pont, amelyet legkisebb bántalommal érinteni nem szabad, s ez
 1021   XXIII   |                    halkan vissza –, de majd bántani fogják. Hallod, hogy köszörülik
 1022    XXII   |                kezét levágták. Nem fogja őt bánthatni soha. Nézd, olvasd!~ ~A
 1023     III   |                    fővel mutatkozik.~ ~Mint bántja az Abellinót, hogy ez a
 1024    XXII   |                      és ő itten. Hisz ő nem bántott titeket soha, nem volt szükség
 1025     XVI   |                     szamaritánus. Engem nem bántottak nagyságod ellenségei, nekem
 1026   XXIII   |                   visszatérnek.~ ~– Még nem bántották őt – suttog halkan vissza –,
 1027      II   |              haragudjék. Csak tudnám, mivel bántottam meg?”~ ~– De valóban, Zoltán
 1028    VIII   |                   beférhetett rajta.~ ~– Ne bántsuk tovább – tanácsolá Pál –,
 1029   XVIII   |                  asszony keservesen meg van bántva általa. Egész nap egy jó
 1030      VI   |                     hanem az uradalom saját bányájából vízen szállított olcsó kőszénnel.
 1031      II   |                 lepkét, keresztülbukott egy baracksövényen, zöld foltot ejtve fehér
 1032     XIV   |                 Leérve az utcára, elkezdett barangolni alá s fel, végigment a leghosszabb
 1033     XIV   |                Mindig tovább, mindig tovább barangolt a poros, rögös, rendetlen
 1034      IV   |                  még az enyimhez hasonlatos bárányi türelmet is. Azok az örökös
 1035       X   |                     láncát.~ ~– Ide mellém, barátaim! Foglaljuk el erővel, ha
 1036      XV   |                     fogok terhére esni, sem barátaimnak, sem ellenségeimnek.~ ~–
 1037       X   |                     s igen könyörgött nemes barátainak, hogy fel ne fordítsák a
 1038   XVIII   |                      ne engedje, hogy nemes barátaink szükséget szenvedjenek;
 1039    XXVI   |         szeretetreméltó képmásai könnyűvérű barátainknak, haladjatok tovább is mulatságosabb
 1040       X   |                 össze, aztán neki vannak jó barátjai elegen, akik sietni fognak
 1041      II   |                   kik e társaság tagjait jó barátjaiknak nevezik; hogy történik az,
 1042      II   |                      hogy vigyázzon az úton barátjára, s azután a vezetékeket
 1043       X   |               ellenségét megkülönböztetheti barátjától, ha azt veszélyben látja.~ ~–
 1044      II   |                  így a két lyánka a legjobb barátné együtt, ahogy mondani szokás.~ ~
 1045   XXIII   |                leány közelebb vonta magához barátnéját, s félelmesen széttekintve
 1046      II   |                beszélgetnek, mint a legjobb barátnék. Vilma koránál idősebbnek
 1047   XXIII   |                    kézzel fogja meg az ifjú barátnő kezét.~ ~– Hagyjuk nyugodni
 1048   XXIII   |                    Katinka felkarolta beteg barátnőjét, az atya odaigazítá vánkosait;
 1049     XII   |                     Egyébiránt maradok igaz barátod és alázatos szolgád Tarnaváry.~ ~
 1050       X   |                  nem strázsálom a te Zoltán barátodat.~ ~– De valóban, hol lehet
 1051      IV   |                 sürgős kérésem volna kedves barátomhoz.~ ~E szavaknál karját az
 1052    XXIV   |                  mely örökké mosolygott, jó barátra és ellenségre egyaránt,
 1053      IV   |                   megérdemli, hogy bárki is barátságában részesítse. Nevezzen engem
 1054   XVIII   |                   át valakivel a legbensőbb barátságban állt, akinek az arcát sohasem
 1055      II   |                 látná? Itt eleget tettünk a barátságnak, s oda most a kötelesség
 1056    XIII   |                     bizonyítván, hogy újdon barátságukat a legkisebb félreértés felhője
 1057   XVIII   |                 kezével belemarkolt Emánuel barátunkba, s ott egy csomó üres méhkas
 1058       X   |                  meg egy harmadikra Emánuel barátunkkal és azután még ki tudná,
 1059      II   |                senkit sem érdekelt. Emánuel barátunkon kívül, ki agyontáncolhatta
 1060    XIII   |                végén jött az allénak (mit a barbár nyelvújítók szeretnének
 1061       X   |                jönni, hogy utoljára még egy barcarola énekléséhez is hozzáfogtak.
 1062       X   |                   küzdvén gugaszakadtából a baritonnal – íme, egyszerre fényes
 1063   XVIII   |                    több súlya van, mint más bárkiének. Ez nálunk, férjeknél nagy
 1064     III   |              viszonozni, miszerint húzódjék bármeddig ez a per, azért rám nézve
 1065   XVIII   |           hozzáférhetetlenebb és követelőbb bármelyik hercegnél; mindazonáltal
 1066     XVI   |                osztályt ajánl nagyságodnak. Bármelyiket tetszik választani az uradalmak
 1067     III   |                   ez nem csekélyebb bűntett bármelyiknél azok közől, miket Pitaval
 1068  Vegszo   |                     tizenhárom éves korában bármelyikünknél élet-ér volt a költészet,
 1069    VIII   |                  hosszabb távollétet önnel, bármennyire óhajtanám is. Önnek legelébb
 1070    XVII   |                     hogy mikor utazik el, s bármilyen titokban tevé, rálestek,
 1071   XVIII   |              őriztetni a házát, nem oktalan barmokkal; az öreg nábob kedvenc agarai
 1072     III   |                     el a főhelyet; az egyik barnára van festve, a másik szürkére;
 1073      VI   |                    náddal födelezve, miknek barnaságából itt-ott kivirított egy-egy
 1074     III   |                    viselni, hogy a Kárpáthy bárók többé nem szednek sem dézsmát,
 1075     XVI   |                  módja könnyelmű grófoknak, báróknak és más olyan embereknek,
 1076     XXI   |                 vissza egy alvágást intéz a báróra, egyikét azon gonosz csapásoknak,
 1077   XVIII   |                     azt kérdezi a zseniális bárótól:~ ~– Nagyságos uram, mivelhogy
 1078      VI   |          szomszédjával, a jó Kárpáthy János báróval egész éjszakákon át elült
 1079   XVIII   |                selyem, és arca, mint az égő bársony. És én mégis erről a hangról
 1080   XVIII   |                   egymagában. Bízott nagyon bársonydolmányában, prémes mentéjében, azt
 1081   XVIII   |                     hattyúprémes, meggyszín bársonymentében, alatta aranysujtásos fehér
 1082       I   |                      ott voltak a főnemesek bársonyos páholyaikban, a deli úrnők,
 1083    VIII   |                   fényt, a halott-pompát. A bársonyszőnyegek, mik még használva sem voltak,
 1084      II   |                     hóna alá csapja chapeau bas-ját, s azzal a kis szilfiddel
 1085       X   |              élettelen gipsz domborműveket (bas-relief) foglalnak be.~ ~Milyen
 1086       X   |                kihordták, mintha nagy fehér bástyákkal lett volna körülépítve,
 1087       X   |              gondossággal törölgeté csipkés batisztkendőjével Zoltán homlokát, s anyai
 1088    XXIV   |                     Ez a tartós kézszorítás bátorítá őt arra.~ ~– Midőn az ifjú
 1089   XXIII   |                 tőle” – tevé utána, kedves, bátorító nyomással szorítva meg Zoltán
 1090   XVIII   |                  kuckóból előszólaljon:~ ~– Bátorkodom emlékeztetni uraságodat,
 1091       X   |              prémmel látni el magát. Lám, a bátorság mint melegít! Már az utolsó
 1092   XVIII   |                      egészen elvette eszét, bátorságát, öntudatát. Rosszabbnak
 1093  Vegszo   |                   számára.~ ~Azért nem volt bátorságom egynek is az életéhez nyúlni
 1094       X   |                    a vének siralmai, hogy a bátrabb szív is megdöbben hallatukra.
 1095     XIV   |                  pöröm van énnekem Abellino bátyámmal? – kérdé, közömbösséget
 1096   XVIII   |                    kék kurta dolmányos öreg bátyámuram, s egész tréfás naivsággal
 1097     VII   |                     fűznek, s az emberséges bátyámuramék hizlalták a tulkot, mit
 1098     XXI   |           emberekkel köt ki, mint Tarnaváry bátyánk, akikről tudja, hogy nem
 1099     XII   |                     és jónak, amin Abellino bátyja keresztül-kasul járt, csak
 1100    VIII   |                      kik engem, árvát, édes bátyjokká fogadtak, ne szeressem,
 1101     XII   |          elismerőleg járandja végig szellős bazárjaink boltíveit, hol a hazai ipar
 1102     XIV   |                    a per címére, mintha egy baziliszkot nézne szembe.~ ~– Le van
 1103     III   |                    tartá helyesnek felelni, be-bedugva száját a borostyánkő szipával,
 1104   XVIII   |               lovászok, kertészek mindennap beadják számadásaikat a konyhamesternek,
 1105       V   |                  pontosan megjelen ágyánál, beadni azokat a kellemetlen ízű
 1106     III   |                   mandatum fulminatoriumért beadott folyamodását: „Kedves királyi
 1107     XXI   |                 öntudatomnál vagyok, azután beáll a láz, és másik félóra múlva
 1108   XXIII   |           fergeteges, zivataros idő kezdett beállani; az egyszerre elfeketülő
 1109     XII   |                   nem, el nem képzelhetem – beállt Berlinben a filozófiai kurzusba,
 1110      XI   |                    tekintene felénk, sötét, beárnyalt szemeivel, aki mindenütt
 1111     III   |                  avatkozom ügyeikbe.~ ~– De beavatkoznak ők a nagyságod ügyeibe.
 1112   XXIII   |                 eljöttek Pozsonyból, Rudolf bebalzsamozott hulláját magokkal hozva
 1113      XV   |                     midőn éppen azt kellene bebizonyítanom, hogy erős vagyok; de e
 1114     III   |           szükségünk volt erre a perben. Ha bebizonyíthattuk azt, hogy Mayer Fanny egykor
 1115     III   |                     s iparkodom ezalatt úgy bebonyolítani azt, hogy ha Szentirmay
 1116       X   |           kifejezést nyer.~ ~Pár perc múlva bebukik az ajtón a késői látogató.
 1117   XVIII   |                     beszéljenek, maga pedig beburkolózott asztrakános palástjába,
 1118      VI   |                 volt építve, s minden szoba bebútorozva, s szőnyegekkel, képekkel
 1119   XVIII   |                     alkalmaztatni Necker és Beccaria s több afféle nevezetes
 1120       X   |            elégülten mondják, hogy csak egy Bécs van a világon; az angol
 1121       X   |                     vizet, s egy zökkenőnél becsapott a víz a hintóba.~ ~Eveline
 1122    XVII   |                 megszámlálhatóságánál fogva becsben szokott tartatni.~ ~Ő is
 1123   XVIII   |                  éppen annyiba vett, mintha Bécsben az olasz operában hallaná,
 1124       X   |                     házak előtt megállanak, becsengetnek az ajtón, s Tivadar bekiált:~ ~–
 1125     XII   |              nyilatkozványa, a tudnivágy, a becsérzet, a használni törekvés, a
 1126       X   |                     saját vagyonát menteni, becsesebb annál a polgárok élete.
 1127       X   |                    s Esztergomtul fel egész Bécsig nem hallani egyebet, mint
 1128     VII   |                törvény előtt: „Te egy nőnek becstelen szeretője voltál, mert,
 1129     XIV   |                     földig, szemökre hányta becstelenségöket minden kímélet nélkül. Ah,
 1130   XVIII   |            Szentirmay Rudolf, akit tisztel, becsül, és Kárpáthy Zoltán, kit
 1131     XXI   |                pártfelei szerettek, ellenei becsülének, a nők imádtak. Olyan lélek,
 1132   XVIII   |                megyében derék, tekintélyes, becsületben próbált hazafiakból, tősgyökeres
 1133    XIII   |                ponton állt, hogy a fakultás becsületéért egymást kihajigálja az ajtón.
 1134   XVIII   |                 kívül áll! Ahol engem férji becsületemben megsértettek, ott én nem
 1135     XXI   |                    ígérettel tartozol az én becsületemnek és az ő szerető szívének.~ ~
 1136   XVIII   |                    Varga uram lett a család becsületének s az egész nemes egybegyűlt
 1137     XXV   |                   azt mondják, hogy a jók a becsületesek most is élnek, boldogulnak,
 1138     XXV   |                     s engedte előrehaladni, becsületesnek maradni.~ ~Amidőn kárpátfalvai
 1139       V   |          lelkületéről, keresztényi, őszinte becsületességéről; nem egy fiatal imádó, ki
 1140     VII   |               Mammonért hitet, boldogságot, becsületet így eltéphessen valaki,
 1141     XXI   |                    mint fogja ő megtanítani becsületre ezt a mangeur des petits
 1142   XVIII   |               indulatos hangon Dabroni. – A becsületsértést ringy-rongy pénzzel kifizetni
 1143       X   |                     megnyugtatólag mondhatá becsületszavára, hogy ő bizonyosan tudja,
 1144       X   |                     ha lefegyverzik őket, s becsületszavokat veszik, hogy a jurátusok
 1145     XXI   |                 abban, hogy saját magát sem becsüli többre egy kósza vadállatnál,
 1146     III   |                     Ők engemet szeretnek és becsülnek, de ez kevés; nekünk valaki
 1147     XIV   |                    szeret, mint amelyben én becsülök, hogy soha önt e per tartalmával
 1148     XIX   |                nemes báró lemondását nagyra becsülöm, és elfogadom. Az újabb
 1149    XXVI   |                    csak elmúlt tulajdonosuk becsült.~ ~Később maga meglátogatta
 1150     XXV   |                 biztatta, hogy megidézteti, becsukatja, egzekváltatja; ingerelte,
 1151    VIII   |                    kilépett az ajtón, s azt becsukta maga után, nehány pillanatra
 1152       X   |          gondolattal zárta le szemeit, hogy becsukva találja azokat az örök álom.~ ~–
 1153      IX   |                    valaha ilyen bolondot? A Bedlamba kellene az ilyen bolond
 1154     XII   |                     azzal két esztendeig is beéri. Piha! Magyar mágnáshoz
 1155      II   |                    nem találja, s kénytelen beérni táncosával. A szövevényes
 1156       X   |                 előtt, midőn Pest sorompóin beértek, hol a szellem, a szorgalom
 1157    XIII   |            jóakaratnak hozzá, hogy valaki e beesett arcú, sápadt, sovány alakban
 1158     XIV   |                nehéz volt a várakozás, amíg beesteledik.~ ~Annyira izgatott volt,
 1159     XIV   |                     a terem szépei Mozartot Beethovennel, és a színpadon éneklő grófnét
 1160       X   |                   támadt, s amint a fenékig befagyott folyam a két sziklapart
 1161    VIII   |                     könnyebb lesz így ismét befalazni az egészet.~ ~– Igaza van –
 1162    VIII   |              megboldogult Kárpáthy János úr befalaztatott, minthogy azon keresztül
 1163   XVIII   |                    papírszőnyegekkel fogjuk befedezni. Óh, így nem maradhat. A
 1164      XV   |               senkinek…~ ~Az ifjú nem bírta befejezni beszédét. Elfordult, lerogyott
 1165     XII   |                 papirosból, azért levelemet befejezve, maradok stb.~ ~U. i. (a
 1166      II   |                nincsen, mint hogy a bajusza befelé van kunkorítva, és hogy
 1167    VIII   |                  volt törve, hogy egy ember beférhetett rajta.~ ~– Ne bántsuk tovább –
 1168   XVIII   |                  vesztegetésekkel nem fogja befertőztetni.~ ~A praktikusabb hazafiak
 1169     XIV   |                   vele, milyen bemocskolva, befertőztetve jelentek meg előtte! A cimborák
 1170     XII   |                  indigót főzni, otthon maga befesti az apja szűrét kékre, zöldre.
 1171   XVIII   |                   nekiveték vállaikat, hogy befeszítsék.~ ~Az ajtó egyszerre felnyílt,
 1172      II   |                    vissza, hanem azonnal. A befogásnál maga is segítsen neki, hogy
 1173   XVIII   |                  arca elé teszi, s hátulról befogja gyöngéden szemeit.~ ~Ez
 1174     VII   |                     nyugtalanul, míg lovait befogják.~ ~ ~ ~Azok ott a madarasi
 1175      IV   |                   kifogott lovak s helyette befogott lelkes állatok, koszorúözön,
 1176    XVII   |          visszavonta keresetét, s Kőcserepy befolyásának sikerült magát e pert a
 1177     XIV   |                  nem maradnak menten minden befolyásától azon aggodalomnak, mely
 1178       V   |               siettesse. Másfelől én minden befolyásomat felhasználandom, hogy annak
 1179       V   |               minden fontosabb határozatnál befolyással kell lennie, hogy észlelése,
 1180       V   |                   az apának mentül kevesebb befolyást kellett engedni gyermekére.~ ~
 1181    XIII   |                  legelső celebritásai veték befolyásukat a mérlegbe, hogy a nagyreményű
 1182     XVI   |                    felelek semmire.~ ~Azzal befordult a fal felé, s elkezdett
 1183   XVIII   |                ijedtében.~ ~Természetesen a befőzött tea olyan keserű volt, hogy
 1184   XVIII   |                     be is főztem régen.~ ~– Befőzte! Régen! – kiálta fel a tanácsosné,
 1185       X   |                  megtudjam, nem kell-e újra befűteni? De úgy megijesztett a tens
 1186      XV   |                 megkínzott toll egyik orrát begörbítve úgy, hogy tökéletes csáklyaformát
 1187     XVI   |                   beszéd alatt egész torkig begombolta felsőkabátját, s most meg
 1188     XIV   |            Szentirmay család között, milyen begyógyíthatatlan sebeket fog az ütni azon
 1189     XVI   |                   hanem inkább, hogy azokat begyógyítsa; azért a párbajnak e két
 1190     III   |                    azt addigelé szokás volt behajtani, a másik felére pedig rárótta
 1191     XXI   |               nyakához.~ ~Haj! Az éles kard behatott!~ ~A két segéd iszonyodva
 1192     III   |                 ahogy fiatal ügyvéd korában behelyezte magát két szobába egy előtornáccal;
 1193      XI   |                    utcák végig fölszántva s behintve iszappal, a rút fekete sár
 1194   XVIII   |                   magyarázó, felvilágosító, behízelgő, figyelmeztető, barátságos,
 1195     III   |                     hogy az orcája kétfelől behorpadt bele; csak azután tartá
 1196   XVIII   |                   hagyni, mert ha éjszakára behozzák, nem marad beveretlen ablak
 1197     XII   |                     eloltom a lámpásomat, s behunyom szememet, akkor magam előtt
 1198     XII   |                     amint ezt a sok furcsát behunyt szemmel kigondolta.)~ ~És
 1199     XIV   |               irtózatos!~ ~Hanyatt dűlt, és behunyta szemeit. Úgy nyögött, mint
 1200       X   |               kikötő deszkaomladéki között, behúztak a jó emberek minden evezőt,
 1201   XVIII   |               megígérve, hogy az ünnepélyes beiktatásnál ismét hivatalos minőségben
 1202   XVIII   |                     a Kárpáthyak uradalmába beiktattaték; akkorra elkészült az ebéd
 1203       V   |                    a kárpátfalvi uradalomba beiktattatik.~ ~E ravasz tételnél ismét
 1204       X   |                   lámpa világába, olyan jól beillenék azon gipsz mellszobrok társának,
 1205       I   |                akkor, és e kevesek mind úgy beillettek egy család tagjainak, kiket
 1206     XIV   |               felperest egzekváltatom, vagy beiszom a perét, vagy egy kézre
 1207     XXV   |                   valót, amit az még inkább beivott, mint hogy felakassza magát.~ ~
 1208      IX   |              belépett az úrnő szobájába, őt bejelenteni.~ ~Erre rögtön elcsendesült
 1209       V   |                    asszonynál kívánta magát bejelentetni, azon választ nyerve, miszerint
 1210   XXIII   |                mindjárt, ahogy ebbe a házba bejöttünk. Mikor idefenn a sok vendég
 1211   XVIII   |                        Szép rendben történt bejövetelök; elöl lóháton Emánuel barátunk,
 1212      VI   |                bírtak, voltaképpen kígyó és béka és nádi madarak uralkodván
 1213     XVI   |                    az a foglalatosságom. Én békességes ember vagyok, én nem szolgálok
 1214   XVIII   |                  húzza, nem engedi meghalni békességgel addig, míg meg nem fosztja
 1215   XVIII   |               azalatt odakünn a köznemesség békétlenkedése a végső fokot érte el. A
 1216       X   |            becsengetnek az ajtón, s Tivadar bekiált:~ ~– Hej, házmester! Nincs
 1217       X   |                 Erre én nagy harsány szóval bekiálték a kapun azon hangon, ahogy
 1218       X   |                    alatt utolérte a hintót; bekiáltott a tanácsoshoz, hogy csak
 1219    VIII   |               egészséges helyzete ki legyen békítve a megholtak iránti kegyelettel.
 1220    XXIV   |              kastélyban, kezében egy szépen bekötött könyvet hord.~ ~– Ez Blair
 1221    XVII   |             változását érezné.~ ~Kovács egy bekötözött iratcsomagot vett ki kocsija
 1222     XXI   |              egyébről sem beszéltek, mint a bekövetkezendő párbajról, mely Dabroni
 1223       X   |                   mi fog történni akkor, ha bekövetkezik, amiről még kevesen beszélnek,
 1224       X   |                előtte, az nevezetesen, hogy bekövetkezvén az éhség órái, mit cselekedjék
 1225      II   |                orcákat öltenek, s ha azokat bekomplimentozták az ajtón, ismét összeállnak
 1226     III   |                  velünk szemközt levő ajtón bekopogtatván, az úgynevezett „kancellária”
 1227     XXV   |              egzekváltatja; ingerelte, hogy béküljön ki, bőszítette barátságos
 1228   XXIII   |                     ilyen zivatarban. Az ön belátása meg fogja fordítani betegségét.~ ~
 1229      VI   |      Kárpáthy-uradalmak határain belől!~ ~A beláthatlan nádrengeteg sehol sincs.
 1230     III   |                    törvénykezések folyamát, belátná a bizonyítékok súlyát kedves
 1231     XXV   |                     Azután~ ~„Báró Kárpáthy Bélával igen nevezetes közlendői
 1232       V   |                      Maszlaczky úr teljesen beleadta magát ez atyai ölelésbe.
 1233      II   |                   volna, s lehetne valahogy beleakadni abba, amit mondott.~ ~Miután
 1234   XVIII   |                      De ki bízta önre, hogy beleavatkozzék? Csak legalább a feleségem
 1235       X   |                    mondá fogvacogva, s majd belebújt a fűtött kályhába. – Csak
 1236       X   |                      Kőcserepyt megölelé, s belebújva télikabátjába, sietett Trommel
 1237      XV   |                      én nem alkuszom velök, beléegyezem. Az, hogy azoktól, akiket
 1238       X   |                 Zoltán úrfi minden gyámnoki beleegyezés nélkül ily életveszélyeztető
 1239       V   |                  veté utána Kőcserepy úr. – Beleegyezéséről előre is szavamat adhatom.
 1240     XXI   |                elveszté önakaratát, s végre beleegyezett, hogy anyjával még azon
 1241     III   |                 kétségbeejtő végítéletet, s beleegyezik föltételeinkbe, amiket mi
 1242     III   |                    van, aki nem képes magát beleélni a pörébe, s csak a tripartitumból
 1243   XVIII   |                   érte el. A tarka tollasok belefáradtak már a kiabálásba, a vezetők
 1244       X   |                   esik rosszul, azután majd belefásulok. Az éjszaka nem lehet már
 1245    XVII   |                      ahogy összekötve volt, belehajítá a kandalló tüzébe.~ ~A három
 1246     III   |                      én engedtem embereimet belehevülni a munkába. Most következik
 1247    VIII   |                     néhány tréfás kérdéssel belehozni a beszédbe Pált, és a közöny
 1248   XVIII   |                  szemlesütve.~ ~A tömeg már belejött a zajongásba, s a Zoltán
 1249   XVIII   |                  Sok halljukozás után végre belekaphatott a zseniális báró óhajtott
 1250       V   |                        Sőt inkább – sietett belekapni Maszlaczky úr –, nincs magasabb
 1251     XXV   |                 hogy vele együtt igen sokan belekeveredtek a kérdéses csávába, s így
 1252      II   |               illeszté.~ ~A megfogott lovag belekiáltott a hallócsőbe:~ ~– Legalázatosabb
 1253      XX   |                 vele beszédbe elegyedhetni, beleköthet. Van-e az úrfinak valami
 1254       X   |                   Tarnaváry úr talált módot belekötni.~ ~– Képzelem, hogy megint
 1255       V   |                    ez a szegény fiatalember belém szerelmes…~ ~Kőcserepy elmosolyodott.~ ~–
 1256   XVIII   |                amelyen ült, a másik kezével belemarkolt Emánuel barátunkba, s ott
 1257      II   |                  lejt.~ ~Misztizláv ezalatt belemelegedett a kiabálásba, s szép szónoki
 1258      IX   |                   egyéniségeket, s Zoltánék belépésével egy cseppet sem engedte
 1259     III   |                    Azon helyzet, melyben őt belépésünkkor találjuk, legkevésbé alkalmas
 1260    VIII   |                     azokba a szobákba ismét belépjen. Ezért berakatta a folyosót.
 1261     XXI   |                   lett.~ ~Amint így kacagva belépnek, egyszerre megdöbben mind
 1262    XIII   |                 nyit be a szobába, melybe a belépőnek a legelső dolga az, hogy
 1263    VIII   |          nyikorgással felnyílt, s csendesen beléptek mind a ketten, ismét betéve
 1264      II   |                 nagy teremben, melybe innen belépünk, meglepne bennünket a pazar
 1265    VIII   |                    mind finom porral voltak belepve, mely évek alatt a legelzártabb
 1266      IX   |                   az ember egy idegen házba belépve, a család tagjait éppen
 1267       X   |                  törte volna, vagy a paripa beleragadta volna az árvízbe, és ott
 1268       X   |                 bátran, küzdeni a halállal, belerohanni a sírba, kiragadni a haldoklókat
 1269     XVI   |           rászedetni ne engedjem? Azt, hogy beleszóljak egy ügybe, ami engem is
 1270     XXI   |                  megölni? De abba még én is beleszólnék. Nem láttál-e még soha lőni,
 1271   XVIII   |                    ködmenes embernek szabad beleszólni az okos urak tanácskozásába.
 1272   XVIII   |                     estére, de megátkozta a bélét, ha ad belőle a gazdájának.~ ~
 1273   XVIII   |           egyhirtelen senki sem bírta magát beletalálni az eszmék ellenhelyzetébe.~ ~
 1274      II   |                   az tudja olvasni, aki már beletanult, igen helyesen okoskodván,
 1275     XIV   |                   zavarhatta meg.~ ~Mielőtt beletekintett volna, eszébe jutottak jóakaró
 1276       X   |                 pici-pici tűztojást; azt is beletojta a hamuba, hogy nem látszott.
 1277      XV   |                   mindegy rám nézve, ki fog beleülni. Nekem nem kell belőle semmi.
 1278     XII   |                   istennyila, miért nem tud beleütni éppen ebbe az egy emberbe.~ ~
 1279     III   |                   egy is. Egyedül én mertem belevágni; hát ki tud énnekem még
 1280     XVI   |           balesettől, hogy saját jókedvéből beleverje az orrát a pocsolyába, ami
 1281     III   |                     ólom tintatartó, szárig belevert írótollakkal, melyek igen
 1282       X   |                szárnyaikkal korbácsolták, s beleverték szakállát az égő parázs
 1283   XVIII   |                   ez az ember valamit, hogy beleveszhetne kedvére.~ ~Míg az elnök
 1284       X   |                   kedve lett volna a Dunába belevetni.~ ~Akadt egypár, aki nevetett
 1285       X   |           nesztelenül megnyílik a főajtó, s belézeng rajta egy tetőtül talpig
 1286      II   |                    semmiféle, sem kül-, sem belföldi tudóssal nem sokat törődött,
 1287      II   |               derogál.~ ~Mi azonban menjünk beljebb.~ ~A nagy teremben, melybe
 1288      II   |                  szemei úgy tudnak az ember beljébe nézni, s úgy tudják őrizni,
 1289       V   |                  tele van hibával; mi lenne belőlünk, ha a szerelem engesztelő
 1290     XIV   |                 csókolja meg őket; üldözték bélpoklos karjaik ölelgetésével, arcára
 1291       V   |                    zárni lelke gondolatait, belsője érzelmeit hideg arca halvány
 1292     XXV   |                 keresztül-kasul mossa egész belsőmet, még a bőröm is elváltozik,
 1293       V   |                    Első és utolsó hangja ez belsőmnek, s méltóságodon kívül soha
 1294       X   |                    szólt Maszlaczky úr –, a belváros csatornáiban már több helyen
 1295       I   |                     úri fogat arra tévedt a belvárosból, csodálkozva tekintének
 1296       X   |                     a külvárosokat, hanem a belvárost is elöntse a víz, ahol a
 1297     III   |            Rákóczi-féle notáról (hűtlenségi bélyeg) tudakozódott az illető
 1298      IX   |                lóról leesésnél és szomorúbb bélyegek, mint amit a tollkés vág
 1299     III   |                  világ szemei előtt meg van bélyegezve, családja előtt gyanúba
 1300     XIV   |                   Milyen éktelenek a sárral bemázolt vonások. Hát az a halavány
 1301     XIV   |                cimborák undok vallomásaitól bemázolva, a legrettentőbb rémkép
 1302     XIV   |                  utakon eljárt vele, milyen bemocskolva, befertőztetve jelentek
 1303  Vegszo   |                  azt, hogy regényhősöm első bemutatásánál még alig több mint gyermek,
 1304      II   |                 Rudolf gyermekei előtt.~ ~A bemutatások, elfogadások kölcsönös,
 1305      II   |                     tyúkszemeit, sietett őt bemutatni az ifjú társaság bálványainak,
 1306     XIV   |                  Zoltán. Odarohant; röviden bemutatta magát; ismerték is már híréből;
 1307     XIV   |                         XIV. A titok~ ~1840-ben nagy elevenség jellemzé
 1308     XII   |                csillagos égnek.~ ~(– – Nota bene: tegnap este tíz órakor
 1309       X   |              kilátások fejében magát nyakig benedvesíteni. E helyzetben csupán egy
 1310      II   |                sincs minden olvasó kezén –, benézegetnek minden ajtón, kihallgatják
 1311     XII   |                tanúskodik haladásunk felől; benézhet közintézeteinkbe, egyetemeink,
 1312     III   |             teremtve.~ ~Most kocogtassunk a benyíló ajtaján. „Szabad!” Nem egészen
 1313       X   |                félrevette magát egy csendes benyílóba, ahonnan nem hallatszik
 1314   XXIII   |                    vette észre, hogy valaki benyitja írószobája ajtaját, s csendes
 1315    XXII   |                    neszt sem hallott. Elébb benyitott csendesen, széttekintve,
 1316    VIII   |                     forgatod. A gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert
 1317   XVIII   |                     keresztül a kellemetlen benyomást, s igyekeztek elsimítani
 1318       V   |                 lágy viasza elfogadja annak benyomatát, s viseli, míg egy másik
 1319       X   |               sietve futott fel a lábtón, s benyújtva kezét a tört ablakon, felnyitá
 1320       X   |                    A tanácsos egy hajtással beönté az égető nedvet, s arca
 1321     XIV   |         ismeretlentőli félelem.~ ~Egy zárt, beomlott pincebolt, melyet senki
 1322     XXV   |                     azzal körültekergették, bepólyázták, mint egy mézeskalács kisdedet,
 1323    VIII   |                    én magam vigyáztam fel a berakásnál, mert már akkor a megboldogult
 1324    VIII   |              szobákba ismét belépjen. Ezért berakatta a folyosót. A szobákban
 1325    XXII   |                     mi volt ott? Egy puszta berakott fal; kő és mész, semmi más.
 1326     XII   |                   valami Berengártól (talán Béranger?), aki nem lehet valami
 1327   XVIII   |           tányérokat tört el, s fél, hogy a béréből lehúzzák.~ ~Estefelé lett
 1328     XIV   |                 báró számára állandó lakást bérelni ki, de ez mindig kitérőleg
 1329    XVII   |                    új birtokos. Ő maga azon bérelt szekéren utazik vissza,
 1330     XII   |                 franciából fordított valami Berengártól (talán Béranger?), aki nem
 1331   XVIII   |                  cséplő, nyomtató, hajdú és béres, cséppel, szórólapáttal,
 1332    XVII   |                      hogy változnak majd át béreslakokká, mikben boltokat nyittat
 1333    XVII   |                szüksége kegyelmednek valami béresre?~ ~Varga uram nem találta
 1334    XIII   |                   ha kifizetnék a hátralevő bérét, mint hogy angolul beszélnek
 1335      VI   |                    de hogy hol, arra csak a Berettyó és a Tisza tudtak volna
 1336     XIV   |                   égő hajón, sem az indusok berkében, sem a tűzokádó krátere
 1337      VI   |               öntözik a réteket. Az úttalan berkek helyét szabályos táblákban
 1338     XVI   |                    kísérj el hazáig! Csak a bérkocsiállásig, onnan visszajöhetsz! Ugyebár
 1339     XIV   |                 kikötött a gőzös, a legelső bérkocsiba vetve magát, Kovács szállására
 1340       X   |                   téve magát, elküldött egy bérkocsiért, s néhány perc múlva a hétszemélynök
 1341     XXI   |                   Rudolfot megölte!~ ~Alant bérkocsija vár reá.~ ~– Sietve hajts!
 1342    XVII   |               árokpartokat, s midőn szerény bérkocsiján elhaladt előttük a volt
 1343       X   |              zseniális bárónak sikerült egy bérkocsislovat kibérelni, s arra felülve,
 1344       X   |                   volt jelenleg tele, miket bérkocsisok, szegényebb emberek hajtottak
 1345       V   |                    s boldogsága érzetében a bérkocsistól, aki hazavitte, eldisputált
 1346       X   |                 közös vállalatra csónakokat bérlettek ki, melyek szükség esetén
 1347     XII   |                    nem képzelhetem – beállt Berlinben a filozófiai kurzusba, s
 1348   XVIII   |                    ajtajában álló hajdúkat, beront hozzá erőszakosan.~ ~Kőcserepy
 1349   XVIII   |                      megbocsásson, hogy így berontok, de kénytelen vagyok méltóságodat
 1350   XVIII   |                    kívül tanyázott, s ha az berukkol, bőségesen túlnyomja az
 1351     XIV   |               megszökésre, a zseniális báró Berzyre hagyva azt a lovagias kötelességet,
 1352     XIV   |           nyájassággal Maszlaczky a duzzogó besenyőt, mire az fölöslegesnek tartja
 1353       X   |                     szólt Trommel. – Tessék besétálni hozzánk!~ ~– Nem lehet,
 1354   XXIII   |                 hajnalt, amint az ablakomon besüt. Fordítsátok arra fekvésemet.~ ~
 1355     XIV   |                  irodában dolgoztak vele, s besúgták Maszlaczky úrnak. Maszlaczky
 1356     XXI   |                meggátolá Rudolfot a további beszédben, pedig csak lassan, suttogva
 1357   XVIII   |                  sem értettem ezen gyönyörű beszédből, mivel nagyothallok.~ ~Nem
 1358       X   |                 lelkes tanácsban, magasztos beszéddel ajkán, nem e rút szenvedély
 1359      II   |     kényelmetlenségét.~ ~– Apropó! – kiálta beszédébe egy új hang. – Apropó! Mai
 1360   XVIII   |                   szavai magukkal ragadnak; beszédében sokkal több a költészet,
 1361      II   |             eltanulta megyegyűlésen tartott beszédeit, s otthon elszavalta azokat
 1362      II   |               egyszerre ily fecsegő lett. E beszédek által ő némi elégtételt
 1363     XIV   |            gyönyörködve függött szemeivel a beszédes leányka ajkain; mennyi boldogság
 1364    XXII   |              titkait, s míg elhallgattatna, beszédessé teszen.~ ~A tanácsos úrnak
 1365   XVIII   |                 sűrű éljenzéstől alig lehet beszédjét elvégezni, s midőn végmondataiban
 1366     XIV   |                   szomorította ez a cinikus beszédmód. – Tehát most mivel foglalkozik?~ ~–
 1367    XIII   |                    az érdekeséhez kezdett a beszédnek, akkor előlépett a kövér
 1368    XVII   |               kétfelől a nagy jegenyefákkal beszegett út mellett terült, éppen
 1369      VI   |                   jegenyékkel volt kétfelől beszegve. A rendes úton járónak csak
 1370   XVIII   |              előttetek, mint az árnyék? Nem beszél-e a lélek néha-néha elégületlen,
 1371    XIII   |                        Én megtiltom önnek a beszélést – felelt az érkezett, s
 1372      II   |                emlegettük. Addig is jöjjön, beszélgessünk együtt, én önt régebben
 1373      II   |                komolyan, oly tisztelettudón beszélget vele, s nem nevet háta mögé
 1374     XXI   |                     nem vették észre a nagy beszélgetés közben.~ ~Rudolf meghívta
 1375   XVIII   |                  Maszlaczky úr háromszor is beszélgetésbe eredt vele víg, bizalmas,
 1376       X   |                  nem érthetve minden szót a beszélgetésből.~ ~– Jöjjenek önök utánam –
 1377       V   |                     a másikhoz, s kezdődnek beszélgetések így:~ ~– Igen sajnálom,
 1378      II   |                 kihallgatják a legtitkosabb beszélgetéseket, kritizálnak, jegyzeteket
 1379       X   |                     haragudott minden olyan beszélgetésért, melyet az árvízre vittek.
 1380      II   |                   ki vígan nevetve, kacagva beszélgetett Emánuellel, gyermetegen,
 1381       X   |               végezheti étkezését, szabadon beszélgethet egymással, s nem kénytelen
 1382      II   |                  kertbe – monda neki –, ott beszélgethetünk, úgyis nagyon idesüt a nap
 1383     XIV   |                     kíváncsian nézik a vele beszélgető érdekes idegent.~ ~– Ön
 1384   XVIII   |            kiállítva, hogy az egész környék beszélhessen még esztendők múlva is felőle –
 1385   XVIII   |                      mint az enyimet, talán beszélhetnél vele olyasmit, amin mind
 1386   XVIII   |                     aki azóta is láthattad, beszélhettél vele!~ ~– Sohasem láttam
 1387     XVI   |            szerettem volna, ha négyszemközt beszélhetünk, de így is el kell azt fogadnom.~ ~–
 1388   XVIII   |                    A vak leány valami álmát beszéli el bizonyosan, amiről azt
 1389       X   |              mostani – mondá Emánuel. – Azt beszélje el, báró úr. Az jeles volt.
 1390   XVIII   |                csakhogy egyszerre ketten ne beszéljenek, maga pedig beburkolózott
 1391   XVIII   |                     valaki egy üres hordóba beszélne bele. Csak a jobboldaliak
 1392     XIV   |                  férfialak, s mind a hárman beszélnének hozzá szép, igen szép szavakat,
 1393   XVIII   |                fővárosában, hatalmas, tüzes beszélők egyrészről, kik magokkal
 1394     III   |               lélegzetvétel nélkül bámult a beszélőre. Oly borzasztó volt az mind,
 1395    XIII   |               pálcája gombjával megérinté a beszélőt.~ ~Az mint a galvanizált
 1396    XXII   |              odahajolva leányához. – Akiről beszéltél, annak semmi baja sincsen.
 1397     XIV   |                  hogy egy csésze fagylaltot beszopjon, megint visszajöhet anélkül,
 1398       X   |                     imádkoztatá, lefekteté, betakargata, éppen, mint ahogy anya
 1399       X   |                 gyermek, szegény gyermek!~ ~Betakargatá őt meleg kendőjébe, és sietett
 1400    VIII   |              szellem keze iparkodnék azokat betakarni. A papíron vastag volt a
 1401       X   |               köpönyegével megkeresztelve a betakart pörcsomagokat, amikre ráült.~ ~
 1402     XVI   |              fekünnék ott előtte, paplannal betakarva. Valóban úgy feküdt ott,
 1403   XVIII   |               valami egészen idegen nyelven betanulni valamely szerepet, s a tartalom
 1404      XI   |                 iránt, feküdt a nemes férfi betegágyában, midőn jön az országrendítő
 1405    XXII   |                íreinél.~ ~Futott a levéllel betegéhez.~ ~– Nézd, kedvesem! Kárpáthy
 1406       X   |                 hogy a felső teremek nők és betegek által levén elfoglaltatva,
 1407     XXV   |                    titkot, folyvást lehet a betegekkel találkozni.~ ~Odavezették
 1408    XXII   |                 átható képzeleterejök van a betegeknek, ami nekik egy puszta hangról
 1409    XIII   |                 beszédet, mert megtiltottam betegemnek az izgatottságot, és erre
 1410    XIII   |                   korlátlan uralkodója az ő betegének, és a páciens föltétlen
 1411     XVI   |                     most? Tessék rám nézni! Beteges, nyomorék voltam, végrendeletet
 1412   XXIII   |                          Hagyjuk nyugodni a beteget, kedves grófnő; kegyed is
 1413    XXII   |                   azon órában átszállíttatá betegét az épület túlsó szárnyába,
 1414   XXIII   |                  mily édesdeden tud bánni a beteggel. Mintha tulajdon testvére
 1415       V   |                   becsülés.~ ~A férj hosszú betegségének halál lett a vége. Eveline
 1416      II   |             fölséges levegőről, mely minden betegséget meggyógyít, melytől úgy
 1417   XXIII   |                belátása meg fogja fordítani betegségét.~ ~Zoltán oly igazán szívéből
 1418   XXIII   |                    visszajött érte. Éppen a betegtől jött. A jó leányka arca
 1419       I   |                   keze-lába kockáztatásával betekintett az épületbe, gyönyörű hangversenyhez
 1420      IX   |                 abba néhány esztendő bizony betelik, de azután mint derék, jeles
 1421     XIV   |                 öröme szavakat. Nem győzött betelni az édes látással, csaknem
 1422     XXI   |                    vertelek innen. Ma aztán betelt a mértéked, és én azt mondom,
 1423       X   |                     néhány perc alatt ismét betemette a lőtt rést, s teletömte
 1424   XVIII   |                    szállni a fiskális úr, s betért a kastély tornácai elé,
 1425     XII   |              számára egy cukorfábrikát, oda betesz engem, mellé egy posztógyárat,
 1426    VIII   |               beléptek mind a ketten, ismét betéve azt hátuk mögött.~ ~A tizennégy
 1427      II   |                    szekerekre rakták, azzal betölték a mély vízmosásokat, ezernyi
 1428   XVIII   |                  esküdt minősége még inkább betöltené óhajtásai netovábbját. Ez
 1429       X   |                többiek is egész seregestül, betöltötték az egész szobát, az egész
 1430       X   |                    házából riasztották ki a betörő hullámok; két kisgyermeke
 1431   XVIII   |                 elnyomták; a nagy küzdésben betörték az orrát, s gonoszul megtiporva,
 1432     XII   |                néhol az egész sor csupa „m” betűből látszott lenni, csak imitt-amott
 1433     XIV   |                  benne egy vakarás, sem egy betűhiba. Bár tessék felbontani!~ ~
 1434     XII   |                féktelenséggel valának annak betűi elhányva-vetve, felkarmolva
 1435      II   |                azonban csak nevének első öt betűjével címezik. Jó kontratáncos,
 1436     XIV   |           törvénykezési okirat, mely a holt betűkre hivatkozik; egy élő szózat
 1437     XII   |                   ki belőle valami hosszabb betűnek a nyele, sehol egy comma
 1438      IV   |                    Abellino elborzadt a sok betűtől. Látta, hogy ott van a huszonnégyezer
 1439     XIV   |            udvarhosszant labdázó diákok még beüthetnék labdával, s ha egyszer egy
 1440   XVIII   |                    tisztújításon, s legtöbb beütött fej nekik köszönheti eredetét.
 1441     XIV   |                     megismerni, s odatarták beundokított arcaikat, hogy csókolja
 1442    XIII   |                      Az ifjú két világrészt beutazott, tapasztalatainak eredménye
 1443     XVI   |                  tekintetet, és sietett azt bevágni. – Mi bizalmas emberei vagyunk
 1444   XVIII   |                kitalált, nagyságod lábainál bevallhatom, hová engemet azontúl is
 1445    XVII   |              becsületbeli kötelezettségeket beváltani, mik az egész Kárpáthy-uradalomnál,
 1446       X   |                    találta meleg szobájában bevárni a veszedelem végét, hogysem
 1447   XVIII   |           szavazáshoz, a kis ajtónál szépen bevárta őket, míg mind elvégzék
 1448      II   |                 neki, hogy engedje beszédét bevégezni az öreg asszonysággal.~ ~–
 1449     III   |              nagyságod e kitételért – a pör bevégeztéig még a költségeket is maga
 1450     III   |          megbélyegezve álljon, hogy a féreg bevegye magát azon boldogság gyökereibe,
 1451  Vegszo   |                  Szeretem elhagyni a regény bevégzése után azt a semmi érdekű
 1452  Vegszo   |                   regényíró boldogságot, ki bevégzett művével meg van elégedve.~ ~
 1453   XVIII   |          kénytelenek lettek volna ostrommal bevenni a kastélyt.~ ~Maszlaczky
 1454   XVIII   |                    bennünk a tudomány fejek beverésére, mint volt nyolcszáz esztendő
 1455   XVIII   |               éjszakára behozzák, nem marad beveretlen ablak s megveretlen ember
 1456       X   |               konkáv) egy angyal alakja van bevésve, ki a légben repülve, két,
 1457    XIII   |                     kimegyek a hegyek közé, beveszem magam egy forrás mellé,
 1458     III   |               félmillió, mert annyi ugyan a bevétel, de a kiadás felemészti
 1459     XIV   |                maradni.~ ~Napközben gyakran bevetődött Kovács írószobájába, s gyakran
 1460      II   |                    magasra, midőn a terembe bevezeté őt, mintha mondaná a jelenlevőknek: „
 1461     III   |             Kárpáthy.~ ~Abellino ez unalmas bevezetés alatt azzal mulatta magát,
 1462       V   |              unalmasabb az ilyen látogatási bevezetéseknél a társalgásban, amidőn egyik
 1463     XXI   |              összegyűlni, amaz általunk már bevezetett és Tarnaváry által kivezetett
 1464     XII   |                  más effélét, az aztán majd bevezeti a világba, csak arra az
 1465      IX   |                     átvette őt Kovácstól, s bevezette a méltóságos asszonyhoz.~ ~
 1466     XIX   |                     induló, a fáklyák fénye bevilágítá az utcákat. Bizonyosan a
 1467     XVI   |                  kísérni szándékoznak, akik bevilágítanak utána. Protestált, hogy
 1468      XX   |                     megtiltja azokat házába bevinni. De mi haszna tépi össze?
 1469       X   |                 Miután a legsűrűbb jég közé bevitték áldozataikat, s egy negyedórai
 1470     XIV   |         szívességből.~ ~A nemes cél sokakat bevont a színházba, akik különben
 1471     III   |               megürült kárpátfalvi jószágba bevonulni, ugyanakkor egy kis fiúcskát
 1472   XVIII   |                    udvarára nagy énekszóval bevonult, s elbámulva tapasztalá,
 1473       X   |              hogysem egy olyatén fabörtönbe bezárassa magát, melynek nincsen egyéb
 1474       X   |                        Amiért kilenc órakor bezáratják a kaput?~ ~– És amiért kiteszik
 1475   XVIII   |                 Szavazás alkalmával a kapuk bezáratnak, s minden szavazó egyenkint
 1476     XXI   |                 vívók és segédeik. Az ajtók bezárattak; a segédek tudósíták a feleket,
 1477   XVIII   |                nevét a vendégfogadós előtt, bezárkózott a szobájába, s csak akkor
 1478       X   |                     volt szíve meghallani a bezárkózottak segélykiáltásait. – Füleivel
 1479   XVIII   |                   felugrottak az erkélyről, bezárkóztak szobáikba, a még hátra volt
 1480     VII   |                     éjjelig szobájában volt bezárkózva; a cselédek csak azt hallák,
 1481   XVIII   |                     Ne engedjétek a kapukat bezárni! – kiálta az őrt álló megyehajdúknak
 1482   XVIII   |                  kilökték a kapun, s azután bezárták annak mindkét szárnyát,
 1483     III   |                   egy írószekrény, gondosan bezárva. Abban, senki sem tudhatja,
 1484      IV   |                akkor nyakába ölté a várost, bezörgetett valamennyi ismerős uzsorásnál,
 1485       X   |                ablakhoz, mely annak üvegeit bezúzta.~ ~Vilma hevesen szökött
 1486     XII   |                  leghamarább. Az én fickóim bezzeg azt sem tudják, mi fán terem
 1487     III   |                   Hiszen vannak rá esetek a bibliában meg a krónikákban, hogy
 1488       X   |                    után; Mózses története a bibliából. Engedelméből, nagysád,
 1489    XIII   |                     őrizze, mert az ablakok bíborveres függönyökkel vannak elfedve,
 1490     III   |           alkalmatlan köszvényétől származó biccenését palástolja; mikor leül,
 1491   XVIII   |                     ordítá tele torokból. – Bicskás zsiványok, gyilkos bojnyikok!~ ~
 1492   XVIII   |                   magok hadat izentek egész Bihar vármegyének, mely határaik
 1493     XII   |              mindenfele ütött-kopott tudós, bikfic komédiás néppel, nyifnyaf
 1494     XIV   |                  tekintetes úr azok előtt a bikficek előtt szidott le. Négyszemközt
 1495     III   |                     testvéri szeretet bűnös bilincsei kötik? Nem inkább tűzbe
 1496      II   |                 lélekerős férfit akaratához bilincselni, azt senki sem gyaníthatja,
 1497     III   |                 fiskális elébb egyet-kettőt billentett a fején, s olyakat szítt
 1498    VIII   |                    az; futó egerke szalad a billentyűkön keresztül, az támasztá a
 1499       X   |                  zongoráz, mintha mindegyik billentyűre külön ujja volna.~ ~A tűz
 1500    XXIV   |                  fejlett ki rajta a legelső bimbó. Napról napra leste, számította,
 1501    VIII   |                   voltak szemei, ily feselő bimbók ajkai, a kép a megszólalásig
 1502      XV   |                  több lelkiismeretesség van bíráinkban, hogysem ily gyenge okoskodásokat
 1503     III   |                    nem látja soha, kivéve a bírákat és az ügyfelek prókátorait;
 1504    XIII   |                 hivatást sem érzek magamban bírálatot hozni azon idők küzdelmei
 1505   XVIII   |              szobáit bámulták, magasztalák, bírálgaták.~ ~– Én meg nem foghatom,
 1506      II   |                     minden új vállalatnál a bíráló háladatos szerepét játszani,
 1507       I   |                     dőlni, mert a falak nem bírhatják meg a tetőt.~ ~És íme, mégis
 1508     XXI   |                   XXI. A spadassin~ ~„Ha ti bírjátok jól nyelvvel, én bírom jól
 1509   XVIII   |                  csodáit mívelték a hírlapi birkózásnak, két táborra osztották az
 1510   XVIII   |                    megfossza. Az igaz, hogy birkózni nem volna tanácsos vele,
 1511      IV   |                barátom. Higgye el, hogy nem bírnám magamat rávenni, ha éhen
 1512      II   |             diadalát, de még többel kellett bírnia Kőcserepynek, hogy eltitkolja
 1513     XIV   |                    folytatni ott, ahol az a bírói ítélet miatt megszakadt,
 1514     XIV   |                     ellen elvállalt eskütől bíróilag elmozdíttatott.~ ~Tehát
 1515      IX   |                  szerencsétlen természettel bírok, valahányszor a legapróbb
 1516      XV   |                     reám, meg akarom látni, bírok-e azokkal mint szegény ember
 1517   XVIII   |                   hogy kinyitván a kapukat, birokra eresszenek bennünket a künn
 1518     XXI   |                   bírjátok jól nyelvvel, én bírom jól karddal. Én emelek szót
 1519   XVIII   |               fogcsikorgatva monda:~ ~– Nem bíróról, nem prókátorról van szó,
 1520   XVIII   |                  izromban lefizettem érte a bírságot, amint láthatta az úr.~ ~–
 1521    XIII   |                máskor húsz lépésről meg nem bírtam volna ítélni, kicsoda ön;
 1522     XVI   |                   ősei javadalmainak teljes birtokába vezette volna be, s ki önt
 1523    XVII   |                 volna ő tenni, ha mindennek birtokában marad!~ ~Mennyi megkezdett
 1524    XIII   |                    harcolt egymással a jövő birtokáért, hanem követem krónikaíró
 1525      XV   |              lemondok minden jogomról atyám birtokaihoz, címemről, születés adta
 1526      VI   |                 Szentirmay és Kárpáthy urak birtokaik egy része fölött csak név
 1527     III   |                  van kedves nagyságod annak birtokától, mint volt akkor, és amidőn
 1528     III   |                 minél fogva valaki valamely birtokhozi jogait egy más idegenre
 1529     III   |                    eladjam potom díjért ősi birtokomat.~ ~– Birtokát? A holdban!
 1530     III   |            adósságait kifizeti.~ ~– A saját birtokomból?! – kiálta fel Abellino
 1531      XV   |              bocsáthatom soha, miután jogos birtokomról lemondtam, alamizsnát elfogadni
 1532    XVII   |                   azáltal, hogy ő egyszerű, birtoktalan fiává válik a hazának, ki
 1533   XVIII   |                  lehet; a Kárpáthy jószágok birtokváltozása tehát nem tulajdonítható
 1534       X   |                rohantak a sámfákkal, s alig bírtunk utat veszteni előttük.~ ~
 1535     XIV   |                     már intra dominium van, bírván azt a jószágot, mely egyedül
 1536   XVIII   |                     felől, kik most egyedül bitorolják a választási tért.~ ~– Be
 1537      IV   |                   kérjek; egyedül önhöz van bizalmam. Hát nem tartoztam-e önnek
 1538   XVIII   |                 iparkodott vele egész magas bizalmasságát éreztetni.~ ~– Csak előre,
 1539   XVIII   |                 monda Maszlaczky úr, kedves bizalmassággal ütve Varga uram vállára –,
 1540   XVIII   |                   tiszteljük meg legnagyobb bizalmunkkal, de olyan gyöngeség, ami
 1541   XVIII   |                     azon törekedett, hogy e bizalomért engem meggyalázzon. Leányom
 1542   XVIII   |             ellenvetéseket tenni, én teljes bizalommal akartam megtisztelni nőmet;
 1543      II   |                  levő alak, kissé hideg, de bizalomra gerjesztő arcvonásokkal,
 1544       X   |                     élelmezési rendszer oly bizarrnak, oly mulatságosan bohónak
 1545   XVIII   |                     elmúlhatatlan dolgokkal bízattak volna meg a főispán úr által,
 1546   XVIII   |                    gróf, a másik báró. Hogy bíznátok ezekre ügyeiteket, hogy
 1547      II   |                  nagysád?”, mintha maga sem bíznék egészen abban, hogy amiket
 1548     XIV   |                     megbántani, hogy teljes bizodalmam van hozzá; no?~ ~Bogozy
 1549     XIV   |                    könnyen megadhatom az én bizodalmamnak az árát.~ ~Azután nagy haragosan
 1550     XIV   |                    Tehet-e arról, ha valaki bizodalmával galádul vissza fog élni;
 1551     XIV   |                   el semmit, én tele vagyok bizodalommal minden ember iránt, és én
 1552     XIV   |                     Minden kulcsot a kezére bízok: a levéltárét, a perköltségi
 1553     XIV   |                  Pestről. Ez idő alatt önre bízom az egész irodát. Ön ügyeljen
 1554      IV   |              felhozott tény éppen őmellette bizonyítana.~ ~– Látom, látom; de ez
 1555      XV   |               szerzek magamnak, ha be tudom bizonyítani, hogy gazdagság nélkül is
 1556    VIII   |                  előtámasztani. Ez egyetlen bizonyíték lett volna ellene a világ
 1557      XV   |                okoskodásokat oly súlyos vád bizonyítékául elfogadhatnának.~ ~– Ki
 1558     XII   |                     világra be lehetne neki bizonyítni, hogy Zoltán nem az apja
 1559    XIII   |                 kötöttek egymással, szentül bizonyítván, hogy újdon barátságukat
 1560     XXI   |                 vívókardokon szokott lenni. Bizonyosak lehetnek benne, hogy el
 1561      IV   |              villájukon odakünn.~ ~– Óh, én bizonyosam tudom, hogy idebenn vannak.
 1562   XVIII   |                    sürgetni a szavazatot.~ ~Bizonyosnak lehete tartani, hogy szavazat
 1563   XVIII   |            szolgálatkész kolomposok egészen bizonyossá tevék a tanácsos urat, hogy
 1564    XIII   |                nagyságos úr, de vajon egész bizonyossággal tudja-e azt, hogy ennek
 1565      VI   |                     sárga nádtetővel, annak bizonyságára, hogy valamelyik elmúlt
 1566      XX   |               ezelőtt nem gondolt. Az út is bizonytalanabb kezdett előtte lenni, mintha
 1567     XII   |               semmit sem tudok, mert én nem bíztam rá a levelezést. (Így folytaták
 1568   XVIII   |                 ezután; amazok pártvezetőit biztassák, hogy ha megtérnek, a Kőcserepy-Korondy-párt
 1569      II   |                 mintha félne, s aztán mégis biztaták Zoltánt, hogy lódítsa meg
 1570    VIII   |                 éledni, erősödni látszott e biztatására. (Tehát nem örökké, tehát
 1571     XVI   |           kiegészíteni.~ ~E képzeletingerlő biztatásokra elevenülni kezdett Abellino
 1572   XVIII   |              elsimítani azon új reményt adó biztatással, hogy a kokánfalvi nemesség
 1573   XVIII   |                  elbízott reménnyel egymást biztatni, az a keserű gondolat támadt: „
 1574     XVI   |                    őt hosszú-hosszú élettel biztatták, hogy új meg új tarka örömmel,
 1575       X   |                   nyargalt, az ottmaradókat biztatva, hogy nemsokára vissza fog
 1576   XVIII   |                Tiszafüreden sem érezé magát biztonságban, futtatott át Poroszlóra,
 1577   XVIII   |               óhajtásai netovábbját. Ez még biztosabb kilátásba helyeztetik reá
 1578   XVIII   |             leghatározottabb ellenfelei sem biztosak felőle, hogy az ifjú lelkesítő
 1579   XVIII   |                fokonkénti hangemelkedésnek, biztosan kezeli az átjáratokat egyik
 1580  Vegszo   |                     Az számukra a részvétet biztosítaná.~ ~A legtöbbet az apró,
 1581       V   |                  sietek önt leányom számára biztosítani.~ ~Maszlaczky úr úgy érzé
 1582    XVII   |                     Jelen levele szolgáljon biztosítékul az ígért dolgok hitelessége
 1583   XVIII   |                 nélkülözései mellett évekig biztosíthatá anyagi zavaroktól; már hónapok
 1584     III   |                  per sikerét csalhatatlanul biztosítjuk.~ ~– De mit használ nekem
 1585     III   |                 kivált ily erős időben nagy biztosság volna; de pótolja e hiányt
 1586     XII   |                     figyelmesen, de férfias biztossággal odavetett vonások egyenes
 1587       X   |                gyermek, akiknek nincs semmi biztosságuk, egyedül az élő Isten ott
 1588       X   |                     a mennyei gondviselésre bízván, hogy Kőcserepy tanácsos
 1589       V   |              indulatoknak, mikre ez ajánlat bízvást feljogosíthatta.~ ~Oly derült
 1590    XXIV   |               bekötött könyvet hord.~ ~– Ez Blair Hugó esztétikai munkája,
 1591    VIII   |                 előtt, s ha Isten irgalmát, bocsánatát lehetett olvasnia lelkével,
 1592   XVIII   |                     bőszült hadaikat önökre bocsássák.~ ~Bogozy e szóra felcsatolta
 1593   XVIII   |              öleljelek meg szépen, és el ne bocsássam kezedet, mert akkor esni
 1594       I   |                  mutogatni, ki nézi meg?…~ ~Bocsássatok meg nekünk nálunknál jobb,
 1595    XVII   |                   az ügyvéd, hogy senkit se bocsásson be többé, s azzal belépett
 1596     III   |                    van, s csak úgy vaktában bocsát előre egypár alászolgáját,
 1597     III   |                     mikből ha egyet szélnek bocsátanak, be van fertőzve atyjának,
 1598     XVI   |                   előre kellett volna önnek bocsátania – jegyzé meg Maszlaczky
 1599      XV   |                     amit átéreztem, meg nem bocsáthatom soha, miután jogos birtokomról
 1600   XVIII   |                 meghidd, Liza, az Isten nem bocsátja azt meg nekik. Higgyed,
 1601   XVIII   |                    minden szavazó egyenkint bocsáttatik ki a megyeudvarról az őrálló
 1602   XVIII   |                nekik előnyük azt mondhani a bocskoros választók előtt: „Lássátok,
 1603       X   |               miként ők magok. A tér vásári bódékkal van most tele, az idegen
 1604    XIII   |                  mind haj lesz. Szép fekete bodor haj, amilyen volt ifjabb
 1605     III   |                    a fiskális, mint egy kis bodzabélbáb. – Éppen most jövünk az
 1606       X   |                    túltömött nyílások tompa böfögéssel adtak helyet a kiszorított
 1607       V   |               gyermekére.~ ~Óh, Eveline már bölcsebben tudta magát viselni. Ő sohasem
 1608      IX   |                  Tarnaváry úr, mit tehetett bölcsebbet, mint hogy vállat vonított,
 1609     III   |                 törvénytudóknak lélektan és bölcseleti eljárás útján napfényre
 1610       V   |                   mondataiból, melyek arany bölcsességet tartalmaznak: „A cukor édessége
 1611      VI   |               érzése a legegyenesebb útja a bölcsességnek!~ ~ ~
 1612       V   |                     lennie, hogy észlelése, bölcsészete tartja fenn a család boldogságát,
 1613       X   |                 bámulat emelkedését kétkedő bölcsészetével alábbszállítani –, az nagyon
 1614       V   |                    gerjesztésére s eredendő bölcsészeti elméletek elvonására.~ ~
 1615   XVIII   |                    a rántást, veszni kell a bölcsészetnek. A konyhai gondok hatalmasabbak
 1616       I   |                  egy gunyhót, hol menedéke, bölcsője, emléke legyen a hazai művészetnek,
 1617     XXI   |                 vissza. Száz meg száz ember bömböl ellenem: Le vele! Én szétnézek,
 1618       X   |                valami gyámoltalan menekvő a bömbölő, nyugtalankodó állatok között.
 1619    XVII   |                    légvonat által, mely úgy bömbölt, úgy üvöltött a szűk kémény
 1620   XVIII   |                    Jakab leveleit, amiket a börtönbe küldtek neki? – Akár jobbról,
 1621      IV   |                  ismeri. Éhezni, szomjazni, börtönben lenni kisebb rossz lenne
 1622   XVIII   |                  Dabronit kiszabadíthassa a börtönből, s a további következéseket
 1623     XII   |             Abellino pedig háromféle adósok börtönét is megjárta; ez meg a lánchordta,
 1624   XVIII   |              aranysujtásos fehér atillával, bogláros antik kardkötővel karcsú
 1625   XVIII   |                  gonosz kárörömmel fordulva Bogozyhoz, kit Rudolf és Zoltán meg
 1626     XIV   |                    pedig feltűnt a dolog.~ ~Bogozyn egy cseppet sem látszott
 1627   XVIII   |                     volna? Hogy lehetne ezt Bogozyról feltenni? Ez minden logikai,
 1628      IV   |                  elküldé neki ezt a levelet Bogozytól, azon izenetet nyerve feleletül,
 1629   XVIII   |            Térjkineki” csárdához, beszéljen Bogozyval, hogy rakja szekerekre embereit,
 1630       X   |                 háziállatok, tehenek, lovak bőgve futottak az emberek között –
 1631       X   |                 bizarrnak, oly mulatságosan bohónak tetszett, hogy lehetetlen
 1632       V   |                    és szeretet – az ifjúkor bohósága. Eveline nem hitt és nem
 1633      II   |                    nagyon mulattaták Emánul bohóságai; képes volt előre elszaladni
 1634    XXVI   |                     ahogy szokott költséges bohóságokkal történni, miket csak elmúlt
 1635   XVIII   |                  Bicskás zsiványok, gyilkos bojnyikok!~ ~Azok megrettenve mondák
 1636      VI   |              elférne még üres telkeken, hol bojtorján virágzik, ha így volna,
 1637      II   |                    a földtekével. A feszes, bokáig érő fekete kamáslik rózsaszínű
 1638     XIV   |             Legalázatosabb szolgája, Bogozy bókolt be az ajtón, engedelmet
 1639   XVIII   |              dínomdánom egész odáig, tollas bokréta a kalapja mellé, s forsponton
 1640    XXIV   |              szerszámaikat, kalapjaik mellé bokrétákat tűznek. A határig eléje
 1641     VII   |                   őt évről évre nagyobbnak, boldogabbnak, és áldhassák még a csecsemő
 1642   XXIII   |                      és sokáig fog élni még boldogan.~ ~És amidőn ezt mondá neki,
 1643   XVIII   |                 biztató, mint az oltárképek Boldogasszonyáé, azután egy lengő angyal,
 1644    XVII   |                     melyben egy új nemzedék boldogítása foganszott, arra, hogy három
 1645       X   |               alakulni a honfitetterőnek, a boldogításnak.~ ~Egy közös szív volt az,
 1646      II   |                 mosolyogni, újabb érkezőket boldogítva édes szavaival, édes tekintetével,
 1647   XXIII   |                    gyermekörömek öntudatlan boldogságán, melynek édességét csak
 1648     VII   |                   vád, halálos mérge minden boldogságnak. Oly vád, melynek sötét
 1649   XXIII   |                boldog, kedves gyermek… a te boldogságodat többé nem zavarja semmi.~ ~
 1650    XVII   |                   mely másfél évtized alatt boldogságra, lelki jólétre emelkedett
 1651     XVI   |                   akkor nem szükség családi boldogságról aggódni…~ ~– Uram – kiálta
 1652      IX   |                uraknak legalább megvan az a boldogságuk, hogy elbújhatnak előlük,
 1653       X   |               evezőt, egyenként szedte le a boldogtalanokat félelmes menhelyeikről,
 1654       X   |                     fogadják a szenvedőt, a boldogtalant; egy édes jó anya arca mosolyog
 1655     XXV   |                 becsületesek most is élnek, boldogulnak, jól folynak sorsaik, a
 1656    VIII   |                  mivel e folyosó vezetett a boldogult nagyságos asszony szobáihoz,
 1657     XIV   |                   nagyságos asszony hidegen bólint fejével, anélkül, hogy érdemesnek
 1658       V   |                      több ízben helyeslőleg bólinta fejével, míg Maszlaczky
 1659      XV   |                       Kovács csak a fejével bólintott, nem tudva, hogy mit akar
 1660     XII   |                     csodákból. Zoltán egyik bolondból a másikba esik. Alig ugrattam
 1661   XVIII   |                  Korondy!~ Minket tovább ne bolondíjj!~ Ha megittuk a borodat~
 1662   XVIII   |                 szabadon engedi futni dühös bolondjait; márpedig nem egyéb, hanem
 1663     III   |                 hitték, hogy én vagyok az ő bolondjuk… Bizonyítványok vannak kezemben!~ ~
 1664   XVIII   |                   terem nyitva áll okosnak, bolondnak; de azt írja fel a füle
 1665       X   |                Csókolom kezeit. Ha mi olyan bolondok vagyunk, hogy siessünk,
 1666     XII   |             mindenik Kárpáthynak van valami bolondsága. János úr ilyen idős korában
 1667     XII   |       érdekeltségnek, cessziója van attól a bolondtól. Zoltán az árvíz alkalmával
 1668     XIV   |                   megpillantá.~ ~– Csak nem bolondult meg? – mormogá magában. –
 1669     XXI   |                    ne tovább! – Te meg vagy bolondulva saját bámulatodban, s azt
 1670      II   |                   ember, kinek urodalma egy bolt vagy néha csak egy toll,
 1671   XVIII   |                mondta, hogy érti; s aztán a boltban kért ecetet, olajat, mert
 1672   XVIII   |                    este tért vissza Tamás a boltból a kastélyba, hozván magával
 1673     XII   |                    végig szellős bazárjaink boltíveit, hol a hazai ipar és terményvilág
 1674    XVII   |                     át béreslakokká, mikben boltokat nyittat az új földesúr,
 1675   XVIII   |                    hogy keressen fel valami boltot, és hozzon akármi ennivalót,
 1676       X   |                  hasadt a repedés, az egész boltozás menete látható, ahogy építve
 1677   XVIII   |             nyugodtabb álmot alusztok annak boltozatai alatt, többet élveztek,
 1678      XI   |           kigondolása is óriási, mert annak boltozatjai egy egész nemzetet takarnak
 1679       X   |                     emelgetni kezdé a tömör boltozatokat, a meghajlott vaspántok
 1680       X   |                   ház, melyben lakik, tömör boltozaton épült; alant a hullám foglalta
 1681   XVIII   |                  alatta sütötték volna el a bombát, s két kezével int, hogy
 1682       X   |             következik, az egész ház omlik, bomlik, a tető is alázuhan. Hidegvérrel,
 1683     III   |                     rám nézve nem leend az „bona vacca” (jó fejőstehén),
 1684       V   |                  Kőcserepynét, mert sokféle boncolás alá lehetett őket venni.
 1685     III   |                    esetére kedves nagyságod bonifkációjáról gondoskodnék.~ ~– Ne beszéljen
 1686    VIII   |                      és sokáig elzeng, zúg, bonog utána. Valami babonás ember
 1687   XVIII   |                 rossz kártyás reszketésével bontá fel a pecsétet, s amint
 1688    XXIV   |            gyújtanak világot. Egy ágyat nem bontanak fel többé, egy nevet nem
 1689       X   |            mindannyian. Rémület látni, mint bontják az előrevigyázóbbak a vásárgunyhók
 1690     XXV   |             egyszerre megzavarodott.~ ~Alig bontották ki Abellinót a pokrócok
 1691     XXI   |                   nyugodt óráidban leszesz, bontsd fel és olvasd el; két levél
 1692     XXV   |             humillimus, domine spectabilis, bonum mane praecor!”~ ~Midőn senki
 1693  Vegszo   |              örökségeknél, majorátusi ügyek bonyodalmainál hasonló kivételek előfordulnak,
 1694       V   |             tanácsát kérdi meg, gyakran még bonyolódottabb ügyeket is elmond neki,
 1695       X   |                     a vészlövés összevissza bonyolult csoportok nyargaltak a sötét
 1696   XXIII   |                       Volt egy nagy, fekete bőrbe kötött naplója, melybe levelezéseit
 1697    XIII   |                   nem is doktor, hanem csak borbély!~ ~– Az úr pedig tyúkprókátor!~ ~
 1698     III   |                   megpántolva, s a kikopott bőrből szabad után vágyik a lószőr
 1699     XXV   |                talán megijed, s otthagyja a bőre egyik felét, csak hogy a
 1700    XIII   |                 száraz kezét, melynek sárga bőrén keresztül meg lehetett számlálni
 1701   XVIII   |                      Még örülhetett, hogy a bőrét elvitte onnan szerencsésen.~ ~
 1702   XVIII   |                lelkesüléssel egyfelől, mint borfogyasztással másrészről készülének hetek
 1703     VII   |              Kárpátfalvára? – tudakozódék a bőrig átázott lovásztól.~ ~– Az
 1704     XXI   |                     van egy hozzád címezett boríték, azt vedd magadhoz, és majd
 1705     XIV   |                egyre azt az összekötött per borítékát nézi, elkezdte ajánlani
 1706     XIV   |             Szentirmay írását ismerte meg a borítékon, s e vonások egyszerre kijózaníták
 1707    XVII   |                     eltűnt, csupán a kemény borítéktábla hajladozott összeguzsorodva
 1708       X   |              körültűzködve üvegharangok alá borított fáklyákkal.~ ~Az evezőlegények
 1709       X   |                 vízbe, s fehér porfelleggel borítva el az egész környéket. Amint
 1710      II   |            fűszerszámos, építész, kalmár és borkereskedő felett; de sohasem bírta
 1711   XVIII   |                 állíttatni a vincellérek és borkezelők fölé, egy főháztartó jön
 1712      II   |            ismerősnek, kit főnöke egyoldalú bornírtsága cselédek, inasok gúnyjának
 1713   XVIII   |                   bolondíjj!~ Ha megittuk a borodat~ Mégis megüljük torodat.~ ~
 1714     XXV   |                 mossa egész belsőmet, még a bőröm is elváltozik, mint a kígyóé
 1715   XXIII   |                  számodra; itt vannak e kis bőröndben. Öltözzél át! Látod, megbetegedhetnél
 1716     XIV   |                    a vén huszár vitte utána bőröndjét, köpönyegét. Az irodában
 1717   XVIII   |                    ebéd végeztével a jó ősi borok, ami hiányzott a kedélyekből,
 1718   XVIII   |             Kőcserepyék által válogatott jó borokról, s mindkettő megtette a
 1719     XIV   |                       Valami homályos eszme borongott már szívében, de még nem
 1720      XX   |                    tarlókon:~ ~„Rózsabimbó, borostyán,~ Füzért köt a magyar lyán” –
 1721     III   |                felelni, be-bedugva száját a borostyánkő szipával, mikor több ige
 1722       X   |                    fenőszíját, hozzáfente a borotváját, s aközben igen csendes
 1723   XVIII   |                   színnel látszik festve; a borotválások helyén ultramarin, másutt
 1724    XIII   |           átlátszott, másutt meg felverte a borotválatlan tüske.~ ~Sokáig mereven
 1725       X   |                érdekes helyzetben találjuk. Borotválkozik. Előtte két szál faggyúgyertya,
 1726   XVIII   |                alatt kétujjnyi sima tér van borotválva, ott kezdődik azután egy
 1727     III   |                      Az asztalon túl hosszú bőrpamlag, de melyhez lehetetlen hozzáférni,
 1728    XXIV   |             kenyérre, majd csak megjő az új borra avagy pedig karácsonyi disznótorra; –
 1729       X   |                révészeknek pedig tíz forint borravalót, midőn valahol a pávák szigete
 1730     III   |                        A fal mellett vásott bőrszékek terpeszkednek; némelyiknek
 1731   XVIII   |       megvíhatatlanok, a hadsereg a legjobb borszesztől van lelkesülve, az ellenség
 1732     XXV   |                  szokatlan terjedelmű sárga bőrtárca; azt most elővette, kibontotta,
 1733       I   |                     pincécskéjét, melyhez a bortermő vesszőt még most ültetgeti;
 1734   XVIII   |                     őket, miszerint ettől a bortól leigyák magokat. A fráter
 1735   XVIII   |                Reménylem, miszerint e rövid ború ismeretségünk egén annál
 1736   XVIII   |                    óhajtották, hogy igyék a borukból; veszteni való rossz volt!
 1737   XXIII   |                   Ti, kik ott álltok körül, boruljatok le, és imádkozzatok csendesen…
 1738     VII   |                   estig, s félreismerhetlen borút vont örömeikre az ő hosszas
 1739     XXI   |                     ez, hogy az ember szíve borzad bele.~ ~Egy hosszú percig
 1740     XIV   |              mondaná is ön, érzeném, szívem borzadálya mondja, hogy aminő veszély
 1741       X   |                       Ez az árvíz!~ ~Valami borzadálygerjesztő e látvány, midőn a széles
 1742     XXI   |          elvesztette.~ ~Zoltán valami hideg borzadályt érze végigvonulni lelkén.
 1743       X   |                     a fal, mintha csak most borzadna el azon veszélytől, amelynek
 1744       X   |                     rablók járnak ott az éj borzalmában, s a védtelen könyörgőkét
 1745       X   |                     jelenetei a csodának, a borzalomnak, a fényes polgárerénynek
 1746       X   |                  háziurak! – kiálta fel egy borzas fiú. – Tán biz azért sajnálkozzunk
 1747     XXV   |                 nyakukban, víztől csepegve, borzasan, lucskosan rohantak Abellino
 1748     XII   |                 természeti esze, szorgalma, bősége és ereje, hogy mindazt megszerezze?
 1749   XVIII   |                 dikciójába, melynek folytán bőséges alkalma nyílt hetet-havat
 1750   XVIII   |                tanyázott, s ha az berukkol, bőségesen túlnyomja az ellenfél létszámát.~ ~
 1751     XII   |                     levélből, s mellyel oly bőséggel szokott bánni a hétszemélynök,
 1752     XIX   |                 itt-amott zúg utána, mintha bosszankodnék, de mégis olyan jólesett
 1753   XVIII   |                     kétségbe ejt, ijeszt és bosszant egy izromban”.~ ~– Kedves
 1754   XVIII   |                      E rossz helyzet régóta bosszantá az érdemes atyafiakat, s
 1755   XVIII   |                 olyan különös, rosszul eső, bosszantó akcentus, mintha Kalotaszegen
 1756     VII   |                   cseléd fitymálva s nagyon bosszantva az eddigi kérdések által.~ ~–
 1757       X   |                  körüle, imádkoztak az erős bosszúálló Zebaoth istenhez, s ott
 1758     III   |                    azok mind sietendnek, ki bosszúból, ki jó remény fejében ellene
 1759     III   |                   tréfa. Az öregúr efölötti bosszújában megházasodott, elvett egy
 1760     III   |                    a leányt, hogy nagyságod bosszújára örököst hagyjon maga után.
 1761       X   |                   buzdítva nyújtja kezeit a bosszulók csoportja felé, míg átkozva
 1762     XIV   |                     látva, hogy az ügyvéd e bosszús dörmögésekhez milyen vidám
 1763     XVI   |                  ágya körül, ez utóbbi nagy bosszúságára, ki azt szerette volna,
 1764      II   |          Kőcserepynek, hogy eltitkolja mély bosszúságát, midőn a távozókkal kezet
 1765       V   |               jelent meg a meglepetésnek, a bosszúságnak, a bámulatnak s egyéb rögtöni
 1766     XII   |                 miféle új csodát talál ki a bosszúságomra, mert valami még lesz belőle;
 1767   XXIII   |                 midőn ők idehaza az iszonyú bosszútervet koholták, talán éppen akkor,
 1768      II   |                     magyar főúr vigad ott – bosszúval és elnyelt keserűséggel
 1769     XXV   |                ingerelte, hogy béküljön ki, bőszítette barátságos egyezségek ajánlatával,
 1770    VIII   |                     Rudolf lelkének alpese, boszorkány-nyomása. Kihez van azon levél írva?
 1771     XXV   |                  nyelvén, a tüdején, mint a boszorkányos macska a mesében, melyet
 1772   XVIII   |                     s a két zsebét megtömte boszorkánypogácsával és füstölt kolbásszal estére,
 1773      II   |                alatt paradicsommá alakítá e boszorkányszombatokra való helyet. Pénzzel mindent
 1774   XVIII   |                állnak, egyet int nagy menkű botjával, s megriad egyszerre háromszáz
 1775      IX   |                sokat, nyilván az lehetett a botránkozás köve.~ ~– De hogy jutott
 1776   XVIII   |                  volt urakkal, kik az egész botrányjelenet alatt nem is mutatták magokat.
 1777     III   |                életmódját, piaci hírré vált botrányokat; mindezeket megcáfolá ellenfelünk
 1778      II(2)|                   kocsmák erkölcstelen buja botránytáncaihoz hasonlítja.~ ~
 1779   XVIII   |                döngettek fejszével és ólmos bottal.~ ~Bogozy odalenn összesúgott
 1780   XVIII   |                erdélyi nemes. Remélem, hogy bővebben meg fogunk egymással ismerkedni.~ ~–
 1781       X   |                    a szép Pest, a mindennel bővelkedő Pest, melyet egyszer legalább
 1782      VI   |                   alacsony tetősorok közől, bőven füstölögve; ezek munkás
 1783     XXI   |                Rudolf is segített ez eszmét bővíteni.~ ~– Az igaz, hogy gyönyörű
 1784   XVIII   |              melynek nagy részét a túlságos bővölködés úgy eláztatta, hogy semmi
 1785   XVIII   |                     az orr és ajk között, s bozontosan kifordul minden viaszkolás
 1786       X   |                   hol az emberalakot öltött Brahma elkárhozott csoportokat
 1787     XXI   |                          Egy gyermekijesztő Bramarbas, akinek a gyávasága példabeszéd.~ ~–
 1788   XVIII   |                     hallaná, mint kiáltanak bravót a jól kivitt ensemble-nek.
 1789       X   |                  veled járt, hiszen te nagy bravúrokat követtél el. Azt el kell
 1790       X   |                   elrontotta a spicc; hiába brennoltam, kaufoltam, pászoltam, aufmisoltattam,
 1791     III   |                 döntő oklevél közbehajított Brennus-kardja, a pszichológiai hálózat,
 1792   XVIII   |                     úr. Egy rossz félfedelű bricskában ült, mert fedett hintóban
 1793     XII   |                     minden eddiginél.~ ~„Ks brom stb.~ ~Kátrányon és szirupon
 1794   XXIII   |                   De nem szólt semmit. Ezen búalázta arcot látva, lehetetlen
 1795    XIII   |                  még egyszer oda ne mondja, búcsúszóképpen – Kuruzsoló!~ ~– Pervesztő! –
 1796     XVI   |            felrúgott asztalt, széket a nagy búcsúvétel közben, s már az ajtó kilincsét
 1797       V   |                     annak támlájába, nyújtá búcsúvételét a derék asszonyságnak.~ ~–
 1798       V   |                    arccal, aminővel Orestes búcsúzott Pyladestől, s érzelemmel
 1799      II   |                Kettőt lépjen egy helyett.~ ~Buda onnan jó fél mérföld gyalog.~ ~
 1800       X   |                 halálveszélyes utat Pestről Budáig.~ ~ ~ ~Ezen félelmetes éjszakákon
 1801       X   |               Pestet, serdülő menyasszonyát Budának, e vén hadastyánnak, nagyszerű
 1802       X   |                  Hogy járhatták meg ezalatt Budát? – Története van annak.~ ~
 1803      IV   |                   zárva a legelső művésznők budoárjai, a színházak foyer-i, kinek
 1804   XVIII   |                    A kortesvezéreknek nyílt büdzsé adatott. Ki-ki határozza
 1805    VIII   |                  szerelem, hogy ily nehéz a büntetése. Íme, még a síron túl is
 1806   XVIII   |                     kivenni belőle a márkás büntetést, lefizetem előre, mert szándékom
 1807      XX   |            mondhatni senki, hogy Kőcserepyt büntetlen meggyalázta.~ ~S még ezután
 1808  Vegszo   |                     avult eszme, amit már a büntető törvények is kezdenek elégtelennek
 1809     XIV   |                benne.~ ~– Súlyosan volna ön büntetve esküvéseért, ha azt tenné.~ ~–
 1810   XVIII   |               köznemes ember, ámbár odahaza büszkébb és hozzáférhetetlenebb és
 1811       V   |               barátságunk e per által, mely büszkeségem, egy örök szent kapoccsal
 1812      VI   |                     s abban mindketten nagy büszkeséget is helyeztek, hogy őket
 1813      II   |              úrhölgyet, szépet; gazdagot és büszkét, és jelenleg az első házak
 1814       X   |          pinceablakokon a víz nagy zuhogva, bugyborékolva, folytonos rázkódásban tartva
 1815      XV   |                      mások előtt ne mutassa búját, és most feküdjék le, és
 1816       X   |                     a vásár! Nézzétek, hogy bujdoklik csónakával a sötétben a
 1817      XI   |                   Hetekig, havakig jártak a bujdosók az ország minden vidékein,
 1818       X   |                    csinálva, azokat rázta: „Bújj – júj – fúj. Zúzmara zörög!” –
 1819     VII   |                      s a kisgyermekek félve bújtak jó anyjok keblére; Zoltán
 1820      IX   |                   azután még veszedelmesebb bukások a lóról leesésnél és szomorúbb
 1821       X   |                    a futó néptömeg, itt-ott bukdácsolt csak nagy ereje szakadva
 1822     XXV   |               Abellino majd itt, majd amott bukkant egy őt illető szerelmes
 1823     XXV   |               előtte, milyen mélyen kellett buknia!~ ~Ellökte útjából azt az
 1824      II   |                   második alispán meg akará buktatni az elsőt, ő maga kívánt
 1825     III   |                   csak régi anekdota.~ ~Ő a bűnbakja és mulatságtárgya húsz éven
 1826       X   |             ijeszteni az embereket, s látva bűnbánásukat, megengesztelődött irántuk,
 1827   XXIII   |                      mezítláb kellett volna bűnbocsánatért mennie ellenségei sírjaihoz;
 1828     XIX   |                   bűn volt, mindig a nagyok bűne volt, de nem a nemzeté,
 1829       V   |                 csak erényeit ismeri, annak bűneit megbocsátja, azért tűr,
 1830     VII   |               gazdagabb, mennyivel kevesebb bűneset fordult elő, úriszékeken
 1831   XXIII   |                     ismét elolvasá. Ezzel a bűnhődéssel tartozott magának. Nagyobb,
 1832     XIV   |                   szemeim előtt, hogy nekem bűnhődnöm kell, és nem tudom miért,
 1833   XVIII   |                  intésére.~ ~Odamutat botja bunkójával a fekete táblára: „Vox!,
 1834   XVIII   |                  maga előtt bocsátva hosszú bunkós botját.~ ~Kőcserepy eléje
 1835     III   |                     már napfényre; rémséges bűnöket, mik az emberi szívek fenekére
 1836       X   |                    találta arra, hogy undok bűnökkel népesítse meg az éjt. Elhal
 1837   XVIII   |             leányommal.~ ~Maszlaczky úr oly bűnösnek, oly minden mentségen alól
 1838     XVI   |               eszméi, mint minden megvénült bűnösnél szokott lenni.~ ~– Mi szükség
 1839     XIV   |                    Te magad voltál védenced bűntársa! Te magad vagy gyámfiad
 1840     III   |                  hozni, s ez nem csekélyebb bűntett bármelyiknél azok közől,
 1841    VIII   |             aggodalmaiból undok vétekkel és bűntudattal teljes viszonyokat előtámasztani.
 1842     XIV   |                     De ez több annál. Olyan bűnvádat hallani kimondva e tiszta,
 1843   XVIII   |                      törvényes vizsgálatot, bűnvádi eljárást követelt, s Kőcserepynek
 1844       X   |                  város mély sötétségbe volt burkolva, s e sötétségből százszorosan
 1845   XVIII   |                    karok és rendek közé egy burnótszín felsőkabátban, amely lemelegedvén
 1846     XXI   |                    legyek, én nem születtem burokban, hogy ne fogjon a fegyver,
 1847   XVIII   |                holott Kőcserepy mindenkiről busásan gondoskodik, ami rendén
 1848      XX   |                   vidám szót beszéljen. Egy búskomoly nő jár a pompás szobákon
 1849      II   |                    metszetű ajkain gyermeki búskomolyság van kifejezve, alabástrom
 1850      IV   |                    alakot lehete látni nagy búslakodva annyi lelkesült nép között,
 1851     XIV   |               ligetben egzotikus cigányzene búsong, a cukrászboltok előtt kalpagos,
 1852       X   |                   vigasztalta őket, hogy ne búsuljanak, itt is elég mulatságos
 1853       X   |             megvigasztalták szépen, hogy ne búsuljon semmit, a Kőcserepy-ház
 1854    VIII   |                 szobában létezik, hol látta búsulni, hol nevetni, ábrándozni
 1855      VI   |                    Csupán az árkok mentiben búsult egy sor bozontos üstökű
 1856     III   |                    egy előtornáccal; minden bútor, szekrény, pörtár a tompa
 1857     III   |                     hogy mint lehet e három bútordarabbal annyi változatosságot előidézni
 1858    VIII   |                   ajtón belép. Látszik is a bútorokon, hogy mind összerepedeznek,
 1859     III   |                     hogy a fiskális úr újra bútoroztatja szállását, sőt újat fogad,
 1860       X   |               előrenyújtott kezeivel minden bútort megérintve, amihez közelíte,
 1861       X   |                    fény. Különben is minden bútorzat oly fehér, mintha valami
 1862       V   |                     azt példákból s észtani búvárlatokból, hogy a szülők nyájassága
 1863   XVIII   |                eredménye az ilyen lélektani búvárlatoknak. Hasonló okok mindig hasonló
 1864      II   |             elrendezésében rejlik az uraság bűvészete, és azt eltanulni nem lehet,
 1865     XIV   |                  Szentirmaynak tett, leánya bűvös-bájos szép szemei mellett.~ ~Mennyivel
 1866     VII   |                     annál inkább engedtek a buzdításnak a kisebb testvérek, kik
 1867     XII   |                   propria diligentia (saját buzgalmából) relációkat küldöz az ifjú
 1868     XII   |                  holmi jurátustól igen szép buzgalom, ki négy sorral is lerázhatná
 1869    XIII   |                azonban a mellette kifejtett buzgalomnak az volt, miszerint benne
 1870      IV   |                    férfiú el van fulladva a buzgalomtól, s csak kezével mutatja,
 1871       X   |                Talán nem voltunk még eléggé buzgók, talán nem szerettük eléggé
 1872     III   |                  rövid tenyerével.~ ~– Azon buzgóság, melyet a gróf gyámfia ügyében
 1873   XVIII   |                   ordították magokat a nagy buzgóságban, s még utoljára csak azzal
 1874   XVIII   |                    ez a jámbor a legnagyobb buzgóságból követte el a hibát, azt
 1875     III   |                     vagy pedig takarít nagy buzgósággal, de aminek semmi láttatja
 1876   XVIII   |                  ellenzék pörölye és láncos buzogánya!~ ~Ez, úgy hiszem, oly világos
 1877      II   |                     volna számot adni, mert Byronról mindössze is annyit tudott,
 1878      XX   |                     írva veres iraccsal: S. C.~ ~a. r. t.~ ~Talán csak
 1879   XVIII   |                      melyet szí, nem valódi cabanos.~ ~– No, iszen jó helyre
 1880   XVIII   |          együgyűségével minden hosszadalmas cáfolatnál maróbb hatást gyakorolt
 1881     XXI   |               szakadjon, hogy meg legyen az cáfolva örökre a világ előtt, vedd
 1882   XVIII   |                sallangos szalaggal, melynek cafrangjait, mint mondák, maga a nagyságos
 1883     XII   |                     kapok csak tőle levelet Calais-ból. Tudja patvar, honnan került
 1884     III   |                    diszponálva.~ ~Az ügyvéd caligulai hidegvérrel folytatá a kínozást.~ ~–
 1885     XII   |                eleje, hol a hátulja, mint a Calvinus János köpenyegére írt tízparancsolatot
 1886    VIII   |                 rajta, mint egy természetes camera obscurában. Néha valaki
 1887       X   |                gátat s a vitorlás hajókat a cári palota udvarában tette le;
 1888   XVIII   |                     Otahayti, Új-Wales és a Carolina-szigetek vadembereinek, hol náluknál
 1889   XVIII   |                   kihívó megvetést tanúsít, cask úgy félvállról néz minden
 1890       X   |                   helyet készítve számára a causeuse-ön, melyet ő azonban nagy tiszteletből
 1891     XIV   |                 nyitánya, sem a következett cavatinák, sem az ünnepélyes „Eja
 1892     XII   |         mesterlegény, s a túlsó félen meg a cédulát kérjék el tőlem, mint egy
 1893       X   |                    vitatársa van a helybeli céhek harcvágyó fiatalsága között,
 1894     III   |                       Qu’est que diable que cela ez a „cessio”? Mi az?~ ~–
 1895     XIV   |                     fordítva, a mindenünnen célba vevő szép szemek napsugárai
 1896   XVIII   |                futott a kerten keresztül. A celebris párbajsegéd siettében feldönté
 1897    XIII   |                kívánatára a környék legelső celebritásai veték befolyásukat a mérlegbe,
 1898      IX   |                   mondta), hogy nekem nemes céljaim voltak a kisasszonnyal.~ ~–
 1899    XIII   |                     nagyságodnak, hogy a mi céljaink létesítésére semmi sem oly
 1900     XVI   |                    gondolván a minden célok céljára, a fekete sír fenekére.
 1901      XX   |            visszafelé vette útját.~ ~Miután célját elérte, miután a segélykiáltást
 1902   XVIII   |              mutatják az idő mennyiségét, s célkarikái Tarnaváry úr szakadatlan
 1903     XVI   |                darab fa, gondolván a minden célok céljára, a fekete sír fenekére.
 1904     VII   |                 volt a költség, emberbaráti célokra mennyivel több?~ ~Zoltán
 1905   XVIII   |                  kis ember mondani. Vilmára céloz minden szavával. Ezt ő jól
 1906     XIV   |                     megbántani. Nem is önre céloztam. Hiszen régen ismerem már
 1907    XIII   |                     e kettős érdeknél fogva célszerűtlen nekik egymás működését paralizálni,
 1908       X   |                   vak szemei tudnak forogni céltalanul, tétovázva.~ ~– Mit hallgatsz? –
 1909     XXI   |                     öreg anyám…~ ~Ez gúnyos célzás volt a párbaj elől megszöktetett
 1910     III   |                  társaságban férfiak tréfás célzatokat mondának Kárpáthyné felől,
 1911       X   |                      ő maga rendezé, ő maga célzott, nehogy félremenjen a puskavessző,
 1912     III   |                      tudakozódott az illető cenzor, azt felelte rá, hogy a
 1913     XIV   |                    Tán ismét nem sikerült a cenzúra?~ ~– Az a nagy baj, hogy
 1914     XII   |                    oka ez: Kovács letette a cenzúrát – praeclarummal –, s ilyenformán
 1915     XIV   |                  egyéniség egy fiatal, most cenzúrázott ügyvéd, akinek még semmi
 1916     XII   |                     elfeledtem, hogy Kovács cenzúrázván, elébb hazament szülőihez,
 1917      IV   |                    hatották meg. Óh, az egy Cerberus!~ ~Csüggedten, leverve érkezett
 1918     III   |                   que diable que cela ez a „cessio”? Mi az?~ ~– A cesszió olyan
 1919    XIII   |                 semmi különös sincs, hogy a cesszióba bele van írva, miszerint
 1920     XII   |                   jöttem az érdekeltségnek, cessziója van attól a bolondtól. Zoltán
 1921   XVIII   |                     úr fújt dühében, mint a cethal, Tamást küldé el másodszor,
 1922     XII   |           becsületes, okos embernek, hogy a cethallal nyelesd el magadat, hát
 1923      II   |                   táncolja a cancanont és a chahut-t is; ma foi.~ ~– Sz – sz! –
 1924      II   |                      a báró hóna alá csapja chapeau bas-ját, s azzal a kis szilfiddel
 1925   XVIII   |                  volt egyéb egy csomó képes Charivarinál, mely éppen akkor érkezett
 1926   XVIII   |                   rázva kezében az elrabolt Charivarit.~ ~– Íme, tekintetes karok
 1927     XIV   |                  fogatlan duennák és rokokó chevalier-k odabenn a salugádoros hintóban.~ ~
 1928    VIII   |                      ahogy maradt, a támlán Chopin mazurjai. Sok húr leszakadt
 1929       X   |                  fattyú!~ ~A kapus dörmögve cibálta el onnan a fiát. Kovács
 1930   XVIII   |                 szegénynek a pörkölt tortát cifrázni, mert Maszlaczky úr megszöktette
 1931      II   |                     zene, természetesen nem cigány húzta, mert azt csak parasztmulatságokban
 1932   XVIII   |                  közeledtek; legelső volt a cigánybanda, mely az insurrectionalis
 1933   XVIII   |                     magát az éljenzésben.~ ~Cigányokról is gondoskodva lesz; a nemes
 1934     XIV   |                   elő, a ligetben egzotikus cigányzene búsong, a cukrászboltok
 1935     III   |            írótollakkal, melyek igen szépen cikcákosra vannak faragva, némelyik
 1936     XII   |             növendéke iránt viseltetik, s a cikornyátlan aláírásban meglelhetni a
 1937      II   |           műkirakathoz, míg az excellenciás címben nevelkedett úrhölgy ízlése
 1938     III   |                     János orvosait, egykori cimboráit, a parasztleányokat, kiket
 1939   XVIII   |                     Kárpáthy-család régi jó cimborája, tartotta őket pórázon,
 1940     XIV   |        befertőztetve jelentek meg előtte! A cimborák undok vallomásaitól bemázolva,
 1941   XVIII   |                     önnek szólított, akinek címe is van. Maszlaczky úrnak
 1942       X   |                   hogy meg tudják érdemelni címeiket. Tizenhat év ködös távola
 1943    XIII   |                   utána a többi megtisztelő címeket; nem akart belőle egyet
 1944     III   |                     kedves ilyen és amolyan címekkel szólítani, az tekintetes
 1945      IV   |                   kényszerítsen engemet más címekre, mert mindjárt kijövök a
 1946      XV   |                 jogomról atyám birtokaihoz, címemről, születés adta rangomról,
 1947    XXIV   |                   régi helyeiket; a családi címer újra kitűzetett elfoglalt
 1948     XXI   |                  tud-e magyarul? Elég, hogy címere van.~ ~Ez éppen szép alkalom
 1949     XIV   |                    ifjú merően nézett a per címére, mintha egy baziliszkot
 1950     III   |                    kik inasaik gombjaira is címereiket veretik; ő eszére volt dölyfös,
 1951    XIII   |       mozgalomgazdag időkre, midőn a nemzet címeres osztálya, dicséretes országlási
 1952   XVIII   |                     be is pecsételte gyűrűs címerével, s feltámasztva Bogozyt
 1953     III   |                  regiae notarius” hangzatos címét viseli a vén sas, anélkül,
 1954     XXI   |                   asztalomon van egy hozzád címezett boríték, azt vedd magadhoz,
 1955      II   |                   nevének első öt betűjével címezik. Jó kontratáncos, és táncol
 1956      II   |               kettővel, s kedves barátjának címezte őt.~ ~Kőcserepy úr élte
 1957     III   |                 ennek meg amannak az úrnak” címeztetni, csak valamivel kedvesebb,
 1958      XV   |                 hogy így nevezem most is, a címmel ráérek, majd ha önt teljeskorúnak
 1959     XXV   |                   mindig felbontá azokat. A címzet ismeretlen kéztől, néha
 1960     XIV   |                hirtelen megtekinté a csomag címzetét „Béla Kárpáthy, contra Zoltanum
 1961     XIV   |                    nagyon szomorította ez a cinikus beszédmód. – Tehát most
 1962       X   |                   ragadtatva ennyi arcátlan cinizmus által. – Fordítsátok fel
 1963   XVIII   |                   cselekedtem; nagyságod és cinkostársa, Maszlaczky, az én tíz körmömet
 1964       X   |                      átmehet Budára vagy ki Cinkotára; egy becsületes emberbarátnak,
 1965   XVIII   |                ultramarin, másutt kármin és cinóber, haj és szakáll hamburgi
 1966     XXI   |                öltözködik; felveszi ruháit, cipőcskéit felhúzza. Egész teste reszket,
 1967      II   |                 engednek láttatni a ragyogó cipők körületéig, s ami legkülönösebbnek
 1968      II   |           kellemetlen emlékei maradtak ezen circumspectus urak irányában, kik megboldogult
 1969       X   |                      Vilma pedig mosolyogva cirógatá a gyermeket, mintha örülne
 1970     VII   |                    az írást; ez idézőlevél, citatorium a méltóságos gróf ellen.
 1971   XVIII   |                   is úgy kell bánni, mint a citromfűvel.~ ~Ekkor jött fráter Bogozy
 1972   XVIII   |               elhajítja, mint egy kifacsart citromhéjat?~ ~Óh!…~ ~Ennek a gondolatnak
 1973      IX   |                      a család tagjait éppen civakodáson kapja, s a csör-pör zajában
 1974     VII   |                 testvérét, s gyakran kedves civakodással törtek rajta, hogy melyik
 1975     III   |                     általános pontok felett civakodtunk; én engedtem embereimet
 1976   XVIII   |                menekült egy utána iramodott civilizálatlan szelindek fogai közől, s
 1977   XVIII   |                 vadembereinek, hol náluknál civilizáltabb népek gondoskodnak ruházataikról,
 1978       I   |                    megnyílni!” – mondának a clairvoyant-ok. Határidő lőn kitűzve; az
 1979       X   |                 jégben, lebocsáták azokat a cölöpök közé, úgy, hogy a csövek
 1980   XVIII   |                    diadal~ ~Veteres migrate coloni!~ ~Amely kapun reggel kihajtatott
 1981      II   |                   báró Berzy kurta groomja, combszárig érő, veres mellénye zsebeibe
 1982     XII   |                  betűnek a nyele, sehol egy comma föltéve, de annál több etcetera;
 1983     XII   |              hónapig nem hallottam róla egy commát sem. Képzelheted azt az
 1984      IV   |                    jószágot csak mint fidei commissumot, mint hitbizományt veendi
 1985     XVI   |                   szolgálok senkinek salvus conductus gyanánt.~ ~Maszlaczky urat
 1986    XIII   |                ácsorgó fickót a fiskális, s confidenter legyezget felé a kezével,
 1987      IV   |             Tisztelt kedves barátom uram!~ ~Consummatum est. (Elvégeztetett.) Holnap
 1988      IV   |                     mert mindjárt kijövök a contextusból – kedves nagyságod, hogy
 1989    XIII   |            semmiképpen sem vagyok beteg. Au contraire. Ellenkezőleg.~ ~– Ellenkezőleg?
 1990       X   |                    félhangon gargarizálta a contrealte-ot, Emánuel barátunk küzdvén
 1991    XIII   |                  kétségessé tette, ha vajon convenant dolog-e még azon a helyen
 1992       X   |                balról jobbra, s tökéletesen courtoisie-val üdvözlé az ablakból letekintő
 1993     XXV   |                    el a magyar jus privatum criminale értelmében.~ ~Ez a drasztikus
 1994     XXI   |                esetet, hogy el hagyta magát csábítani a férfiak jókedvétől, s
 1995       X   |                    táncterembe engedé magát csábíttatni, csak egy keringőre báró
 1996   XVIII   |                          Nem lesz ám azután Csákiék szalmája az uradalom, mint
 1997     XVI   |                   pocsolyába, ami bizonyára csakis angyaloknak való időtöltés,
 1998      XV   |              begörbítve úgy, hogy tökéletes csáklyaformát adott neki, mintha legelébb
 1999       X   |                   monda az ifjú herceg, egy csáklyalökéssel elhagyva a jeles ifjakat.~ ~–
 2000     III   |             Csalhatatlanul. A filozófia nem csal. Amely ügyvéd a pszichológiához