IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Kárpáthy Zoltán Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
8018 XII | komédiások járnak arra, még el is játszathatod a kárpátfalvi színházban. 8019 XIV | utoljára látta! Akkor még játszi gyermek volt, most már ékes 8020 XIV | a perét, vagy egy kézre játszom az ellenfelével. Tudja: 8021 XIV | átidomított vonásaira a hajdani játszótársnak, az édes testvérnek…~ ~Kinek 8022 XVI | szeretetét, kinek keze önt ősei javadalmainak teljes birtokába vezette 8023 XXIII | Öntörvényes birtokosa e javaknak, más mindenki csak bitorló. 8024 XXIII | tudott használni, mint nem javítand a mai sem. A tudomány hatalmának 8025 XVIII | természetesen mindenütt számtalan javítanivalót talált; semmi sem volt úgy, 8026 XVIII | legnagyobb jövedelme nagyszerű javításokba ruháztatott be, míg a pusztaságot 8027 XVIII | zokogva dőlt le egy mohos jávorfa tövében, magával vonva gyámoltalan 8028 X | édes hallgatás percei a jávorfák alatt, a kedves kicsike 8029 VI | még csak hároméves volt. A jávorpár alatt kis pad és asztalka 8030 VI | oly idősek, mint ő; két jávort ő maga ültetett a kert egyik 8031 III | köszönjem ezt a szerencsét? Javul-e a köszvénye a kedves nagyságos 8032 XIII | ugyan, hogy nagyságodat a javulás útján látom, e nem annyira 8033 XVII | nagyobb kudarc a minden javulást ellenzők szemében. Most 8034 XIII | meglátja. Én magam érzem, hogy javulok, hogy erősödnek belső idegeim 8035 XIII | Üm. A fantáziája nemigen javult a nagy kúrában – gondolá 8036 X | csáklyákkal rést vágva a jégben, lebocsáták azokat a cölöpök 8037 X | épített magának egy kis házat, jégből építette, aztán kitapasztotta 8038 XVIII | valamennyi „fűzfán fütyülő”, „jégen kopogó”, „kifordított subájú” 8039 XVII | értek, mely kétfelől a nagy jegenyefákkal beszegett út mellett terült, 8040 XIV | ellátott patriótát, aki egy jegenyefának vetve a hátát, nagy világmegvetéssel 8041 VI | megváltozott. Egész erdők kanadai jegenyékből fedik a folyamok kanyargó 8042 VI | félretért arrafelé, s szép olasz jegenyékkel volt kétfelől beszegve. 8043 XXIV | végig, míg csak a távol jegenyesétány végén be nem kanyarodott… 8044 X | látszott vetni a felmagasodott jéggát, s amint a negyedik huszonnégy 8045 X | a Csepel fokánál támadt jéggátot szándékoznak ágyúkkal szétlövetni, 8046 X | szegény ember visszament a jéggunyhóba. A tűzmadarak alig beszéltek 8047 X | szügyéhez csapódott egy roppant jéghasáb, mitől megrettenve, félrefordítá 8048 X | olykor félig fölkapva a torló jéghasábokra, mik erőszakosan hátranyomták, 8049 XII | életnedveitől; az ő hidegségök áll jéghegyként, jeges felhőként az ég és 8050 X | csendesen, s ülnek körülötte a jégravatalon, meg-megrebbentve szárnyaikat – 8051 X | jutott volna, én kiugrottam a jégre. Csak azt kiáltottam vissza 8052 X | szívén! – Ott feküdni a hideg jégtáblán, némán, mereven, amint viszi 8053 X | rést, s teletömte recsegő jégtáblával a szakadékokat. Sziszifuszi 8054 X | fényt vetve szerte, mintha a jégtenger helyett egy lávatenger fogott 8055 X | fordult. Itt-amott, a torló jégtömegek között látható volt egy-egy 8056 X | értesíték, hogy ott egy erős jégtörőféle sarkantyú van a vízbe verve. „ 8057 X | vállaikon vitték egész a jégtörőig; ott csáklyákkal rést vágva 8058 VI | segíteni, pedig állítottak fel jégtörőket is, csináltak a víznek sarkantyút 8059 V | asszony, de félt tőle, mint a jégtől.~ ~Az utolsó években férje 8060 X | kanyarulatot képez, hasonló jégtorlasz támadt, s amint a fenékig 8061 X | magokon; a kétfelől jövő jégtorlat mindig jobban közreszorítá 8062 X | parancsolá, hogy evezzenek vele a jégtorlatig. Én is leugrottam lovamról, 8063 X | ablakokra került a szél, amik jégvirágokból voltak csinálva, azokat 8064 III | hoc signo vinces (mert e jegyben győzünk). Midőn eljövend 8065 XVIII | hadd írja gyorsírászati jegyeit békével.~ ~Erre a túlsó 8066 VI | magamhoz, mert költői dolgokat jegyeznék fel. De vállainkon az élet. 8067 II | az én vendégem”!~ ~Mert jegyezzük meg azt, hogy nem minden 8068 XXIII | teneked, legyen ez a te jegygyűrűd, viselje majd, akit szeretsz, 8069 II | s ez is valami ellenzéki jegynek tekinteték.~ ~Neje, Flóra 8070 XVIII | mindennél fontosabb diplomáciai jegyzék, amitől országok sorsa függ, 8071 XVIII | maradni.~ ~E diplomatikus jegyzékváltások ideje alatt a künn levő 8072 V | azokat lanyhákká neveli; jegyzetei voltak bölcs és tudós férfiak 8073 II | beszélgetéseket, kritizálnak, jegyzeteket tesznek látottakról és hallottakról!! 8074 II | ugyebár, ön királyi táblai jegyző?~ ~– Igen. Méltóságos Tarnaváry 8075 XVIII | kellett szaladni a megye jegyzőinek, majd nyakukat törték. Ez 8076 XVIII | szobáiba vonulni. Azalatt a jegyzőknek nagy sietséggel kelle futkosniok 8077 X | melyre elbocsátá a haragvó Jehova az ő pusztító angyalait, 8078 XVIII | még erősebb különböztető jel volt az, hogy Szentirmay 8079 V | megvigasztaltatással kelt fel onnan, néma jelekkel mutatva, hogy mármost menni 8080 X | látszott még azon rémlátványok jelenései alatt, amiknek szemtanúja 8081 X | Maszlaczky úr, kit ennél a jelenésnél kezdett érdekelni a történet.~ ~– 8082 XVIII | vagy talán valami családi jelenete volt a tanácsosnével?~ ~ 8083 X | megmaradt.~ ~Mindenütt új meg új jelenetei a csodának, a borzalomnak, 8084 VIII | el volt mélyedve a múlt jeleneteibe, midőn e boldogtalan nővel 8085 Vegszo | kritériuma.~ ~A pesti árvíz jeleneteinél kissé tovább időztem, mint 8086 X | hang a földrengés rettentő jelenetére! Hova lett a kérkedés, hova 8087 Vegszo | megbocsátják, ha e nagyszerű jelenetnek, melyben ránk nézve annyi 8088 XVIII | gyöngének érzed magadat, s nem jelenhetsz meg közöttük?~ ~Eveline 8089 XXV | maga, vagy meghatalmazottja jelenjen meg ez s ez napon Maszlaczky 8090 II | számára maradt meg, akiknek jelenléte senkit sem érdekelt. Emánuel 8091 XVI | komplimentozzanak annyit az én jelenlétemben – hozzátevé azonban, nehogy 8092 XXI | nincsenek jelen; másszor a jelenlevőket sem látja, s a puszta erdőről 8093 II | bevezeté őt, mintha mondaná a jelenlevőknek: „Látjátok, ez is az én 8094 XXIII | akitől fél, s irtózott minden jelenlevőtől.~ ~A tanácsos reszketve 8095 X | semmit.~ ~Pedig az borzasztó jelenség volt akkor!~ ~A Visegrád 8096 XXIII | előjönnek a veszélyes kór jelenségei is. Kétségtelen volt, hogy 8097 X | mutatkoztak előttünk fenyegető jelenségeikben. A felvidékeken meleg, olvadékony 8098 XIII | szokatlan tágulásának kellett e jelenséget magokra vállalni.~ ~– Méltóságos 8099 III | az örökváltság.~ ~– Mit jelentenek azok?~ ~– Ezek azt jelentik, 8100 XVIII | vonított! Hát mit akar ez jelenteni?~ ~– Tetszett olvasni? Mi 8101 II | bennünket e zavarból, ünnepélyes jelentés hangján hirdetve egy újon 8102 XIII | egész dolog, hogy az ember jelentést tegyen róla.~ ~Maszlaczky 8103 VIII | kezét olyan hidegen, olyan jelentéstelenül, mintha az csupa szertartás 8104 XXVI | és amit kiáltott, amit jelentett, az csak képzelet volt, 8105 III | huszár belép az ajtón, s jelenti hangosan, mintha a gazdája 8106 III | jelentenek azok?~ ~– Ezek azt jelentik, hogy megtörténhetik, miszerint 8107 XVIII | súlytalan emberek juthattak nagy jelentőségre anélkül, hogy számot adhattak 8108 X | hívta fel a nyomort, hogy jelentse magát, s ahol romokat talált, 8109 V | legbensőbb egyetértése jeléül.~ ~Maszlaczky szemei ragyogtak, 8110 II | amik bizonyos indu kacikai jelleget kölcsönöznek az ifjú lovag 8111 II | érzékenység két félreismerhetlen jellegével, vékony, szép metszetű ajkain 8112 XVIII | simára borotvált arcú, idegen jellegű férfi, ki egészen kicseréltnek 8113 VII | keresztül nézve mindaz, ami jellemében nemes és szeretetre méltó 8114 II | ismerünk Kőcserepy úr őnagysága jelleméből, mindjárt könnyen kimagyarázhatjuk, 8115 XVII | sorsváltozás nem változtat a jellemen.~ ~– Még egy izenetünk van – 8116 XXIII | szívének szégyenére, és jellemén nem ejt semmi csorbát, hogy 8117 V | beszélni a derék úr nemes jelleméről, kitűnő észtehetségeiről, 8118 II | anyai érzet vonalma hagyott jellemet rajta. Különben most is 8119 XII | iparkodva felfedezni írójok jellemét; ezek a figyelmesen, de 8120 Vegszo | alak növi ki magát vezérlő jellemmé: Vilma alakja. Úgy hiszem, 8121 XIV | 1840-ben nagy elevenség jellemzé a Pozsony fővárosi életet. 8122 XII(1)| háznál láthatók voltak e jellemző képek.~ ~ 8123 XVIII | tudok, hogy sohasem olvastam jellemzőbb, élethűbb, tanulságosabb 8124 XVIII | fejét, ha a zászlókra írt jelmondatokat olvasandja, melyek oly éles 8125 XXIV | csak egy egyszerű fehér kő jelöli a helyet, a pompás fehér 8126 XXIII | megvénült, szomorú ráncokkal jelölt arccal, kisírt szemekkel, 8127 XVIII | igazait, mint ezek a mágnási jelöltek, Szentirmay és Kárpáthy, 8128 XIX | vesztegetéshez folyamodik, annak jelöltjei nem fognak kandidációba 8129 XVIII | mind a két párt elkezdte jelöltjeit éltetni, amiből oly gonosz 8130 XIX | választás ellen mind magam, mind jelölttársam nevében ünnepélyesen tiltakozom, 8131 XXV | odaadja neki, hogy annak jelszava alatt ügyködjék. Nem talált 8132 X | nevet mint szabadulásuk jelszavát hangzani, és utánamondák, 8133 XI | jóléttel, új örömmel!”~ ~És a jelszó visszahangzott minden szívben, 8134 XVIII | közől, egyszerre, mint egy jelszóra, a legviharosabb üdvkiáltás 8135 XVIII | másik a Szentirmay-párt jelvénye.~ ~Jelen gyűlés nagy összemérkőzése 8136 XVIII | volksthingek, a spanyol kortezek, a jenki kongresszek, a frank parlamentek, 8137 XVIII | kinyitjuk a kaput, s fogadom a Jeremiás keserűségeire, hogy úgy 8138 XVIII | közöttük: az a megfeszített Jézus ott a terem legmagasabb 8139 XIII | Valóban nagy mértéke kellett a jóakaratnak hozzá, hogy valaki e beesett 8140 XIV | beletekintett volna, eszébe jutottak jóakaró barátja szavai „Most még 8141 XV | ember; midőn gazdag voltam, jóakaróim sok hízelgő tulajdont ruháztak 8142 VIII | viselhetnék önre gondot. Barátja, jóakarója maradok önnek; rajta leszek, 8143 VI | környezi, legfényesebb az, mely jobbágyai arcán tündöklik – a boldogság, 8144 XXIV | Ugyanazon napra halasztá jobbágyainak örökváltságát is.~ ~A szertartás 8145 XVII | Néhány hónap előtt felbiztatá jobbágyait, hogy az örökváltság nagy 8146 VII | Előre készült rá cselédség, jobbágyság; a házakat meszelték, mint 8147 II | látott annál szebbet is, jobbat is.~ ~Zoltán megköszönte 8148 XVIII | hogy már akkor az udvar jobbik felét egész tömött rendben 8149 VIII | előnyei mellett az ország jobbjai közé számláltathatják magokat; 8150 XVIII | hordóba beszélne bele. Csak a jobboldaliak éljenzése, végzett beszéd 8151 XXIV | tárjátok ki a szíveket, hogy jöhessen és mehessen, ahova neki 8152 XIV | megmutassa, de az köztudomásra jöhetett, s ügyvédi hírnevének sokat 8153 XVIII | elhagyták az udvart, azok nem jöhetnek vissza többé! Méltóságod 8154 XV | ön úgy, hogy én össze ne jöjjek velök soha. Mindenre felhatalmazom 8155 IV | szobába számtalan emberek jönnének, mennének egész éjfélig – 8156 VIII | új világban össze kellett jönnöm azon férfival, kit oly fájdalom 8157 XXIII | szomorú gyermek nem azért jött-e most, hogy őneki megmondja:~ ~„ 8158 X | szerzetes vagy kardos jurátus jött-ment a körülzárt szigetkén, keresve, 8159 XXIII | én beteg vagyok, mindjárt jöttél hozzám ápolni, vigasztalni. 8160 XIV | meglepte ügyvédét, midőn az, jöttének neszére, hirtelen eldugta 8161 II | kolibrigyűjteményt meglátogat.~ ~Uraságok jöttére hirtelen rendbe szedik magokat, 8162 XXI | Mi történt veletek? Miért jöttetek ily hamar utánunk? Mi csak 8163 XVIII | osztva mindenfelé.~ ~– Ti jöttök a kokánfalvi nemesség ellen? – 8164 X | kezdett:~ ~– A kúriától idáig jöttömben – folytatá Kovács – egy 8165 XVIII | mosolyogva, tréfásan –, lásd mi jöttünk el tehozzád, s mármost elviszünk 8166 XVI | másnak elszerzett roppant jövedelemből. És most, midőn én az önök 8167 III | kell róni elébb a jószág jövedelméből. És azután ez a jövedelem 8168 III | Kárpáthy-uradalmak minden folyó jövedelmeiből nem volna képes azoknak 8169 XV | elégít ki az, hogy az én jövedelmeimet mások kezelik, s mások határozzák 8170 III | napon azon hírre ébred, hogy jövedelmeinek felét az ország határozata 8171 IV | át, s annak minden tiszta jövedelmét Abellinónak utalványozza. 8172 III | minden órára egy aranyat jövedelmez a tulajdonosának; aki tekintetes 8173 III | úr felé, kinek félmilliót jövedelmező birtoka szintén nagyságodra 8174 X | zseniális báró, ki éppen most jövén a pesti partról, tele van 8175 XVIII | tégla volt felhalmozva, jövendőbeli építkezés végett; egy ideig 8176 XI | szebbnek tudott alkotni a jövendőben, mint amilyen eddig vala, 8177 XXI | Mindenki azt mondja: „Nagy jövendője van”…~ ~Milyen gyönyörűség 8178 V | aggodalmakkal tölti el egy, a jövendőkbe tekintő atya szívét. Őszintén 8179 XIV | várták a hazaszállongó delnők jövetelét, bámészkodva a parányi lábacskák 8180 X | kereskedők megnyiták sátoraikat a jövevények előtt, s ott várják a futókkal 8181 XIII | ijedten bámult az idegen jövevényre, két hegyesen előrepödrött 8182 X | falvakból, s ijeszték a jövő-menőket kolduláshoz még nem szokott 8183 X | drága volt; múltja emlékeit, jövője magvait, a gazdagság kényelmét, 8184 XII | megnyugodott benne. Az ifjú kedély jövőjére nagy hatással van az első 8185 V | boldogságát, intézi annak jövőjét.~ ~Házasságuk második évében 8186 X | végigfutó ember a szemközt jövőknek:~ ~– Egy láb és egy hüvelyk 8187 XVIII | a dologhoz! Tudom, hogy jövőre majd megrágja, amit kimond.~ ~– 8188 X | azon fényes gondolatoknak a jövőről, mik e percben lelkét melegíték.~ ~ 8189 III | bodzabélbáb. – Éppen most jövünk az igazi útra. Tizenkét 8190 XXI | iratni nevét.~ ~Azt sem tudta jóformán, mi lesz a megvitatandó 8191 XXV | holtak, igazság és hazugság, jog és csalás, olyan cifrán 8192 XIII | igazgatva –, az orvosok jogai nem alapulnak emberi, hanem 8193 XVIII | nemes törvényhozók nehéz jogaik gyakorlatában meg ne unják 8194 XVIII | költségükön menjenek alkotmányos jogaikat gyakorolni, holott Kőcserepy 8195 XIX | volna meg, s alkotmányos jogaink durva megszegése ellen, 8196 XVI | én ügyvédje vagyok, ki jogaira őrködni tartozik.~ ~– Én 8197 II | meghiúsíták vásárlásait, elsőbbség jogán kettős-hármas árát adva, 8198 IV | Ézsau az elsőszülöttségi jogát egy tál lencséért.~ ~ 8199 II | kérdeznivalója volt, mikre a fiatal joggyakorló igen közönséges feleleteket 8200 II | igen sok munkával terheli joggyakorlóit.~ ~– Aki a jurátusi éveket 8201 II | parancsolok.~ ~A fiatal joggyakornok meghajtá magát, s kardját 8202 II | az ő modorához, mellyel joggyakornokát traktálja, nagyon szeretett 8203 Vegszo | nem igénylek a kérdésből jogi értekezést formálni; ez, 8204 III | siker, ha másnak engedtem a jogokat?~ ~– No, az természetes, 8205 XIII | az izgatottságot, és erre jogom volt, mert az orvos korlátlan 8206 XV | tárgyat; lemondok minden jogomról atyám birtokaihoz, címemről, 8207 XVIII | tanúsított kegyei által jogosít. Reménylem, miszerint e 8208 XIX | éppolyan kevéssé ismerem el jogosnak, törvényesnek, mintha az 8209 V | de bizonyos vagyok annak jogossága felől, s biztosíthatom önt, 8210 XIX | küldetést el nem fogadom, s új, jogszerű és törvényesen megtartott 8211 XVII | mint ő a magáét, s a fiatal jogtudós jobban örült védence e merényletének, 8212 XIV | elküldöm Londonba egy híres jogtudósnak, hogy adjon tanácsot iránta, 8213 XIV | megszagolni, hogy míg ő jóhiszeműen dolgai után jár, azalatt 8214 XVII | tanácsostól, hogy saját jóindulatából (ez duplán is alá volt húzva) 8215 V | csak keresni kell – szólt jóindulatú hangon a tanácsosnő –, de 8216 XIV | dohos sírban, nyíljék meg! Jőjenek elő, akik benne laknak.~ ~ 8217 Vegszo | teljes tisztelettel~ JÓKAI MÓR~ ~ ~ ~ 8218 IX | Azután egyszerre csupa jókedv, csupa kedély lett a méltóságos 8219 IV | dörzsölgetve nagy vígan; jókedve elvégre annyira kezde fajulni, 8220 XVI | a balesettől, hogy saját jókedvéből beleverje az orrát a pocsolyába, 8221 XVIII | nagyon elrontotta belső jókedvét.~ ~Egyetlen tekintettel 8222 XXI | magát csábítani a férfiak jókedvétől, s abban egyeztek meg kölcsönösen, 8223 XVIII | tányért, poharat összetörnek jókedvökben, vagy valamelyiknek az érdemes 8224 XXI | maradnotok – szólt Rudolf jókedvűen –, mert itt az sincs, ahova 8225 VI | volt a természet, s olyan jóleshetett forró évszakokban e hűs 8226 XI | történtek, régóta küzdött ő faja jóléteért, más utakon, más eszközökkel, 8227 XI | el, Pest felviruland új jóléttel, új örömmel!”~ ~És a jelszó 8228 XVIII | nem érdemes, hogy valaki jóllakott emberek beszédét leírja.~ ~ 8229 XVIII | a jószágból. A menyecske jóltartotta a frátert lepénnyel és hideg 8230 I | előadott magasztos műből, jóltevő sóhaj látszott megingatni 8231 XI | hogy Pest visszafizesse jóltevőinek azt, amit tőlök egykor nyert: 8232 XVIII | volnának. Varga úr valóságos jóltevője az egész társaságnak, hogy 8233 XIV | helyzetet adni, mintha éppen nem jőne zavarba. Igyekezett Tarnavárynéval 8234 XVIII | megye székvárosában; minden jóravaló ember arról beszél. Az utcákon 8235 II | ki különben maga volt a jóság, türelem és emberiség alárendeltjei 8236 VI | idegen útba nem ejtheti, s jószágaikat országút meg nem fertőzteté.~ ~ 8237 II | Senkitől nem függő urak nyáron jószágaikra vagy fürdőkre mennek; más 8238 XVII | Zoltán kifizetteté a jószágain levő tisztviselők és cselédek 8239 XVII | napokra, mert ő megszűnik jószágaival rendelkezhetni, nem szabadíthatja 8240 VII | Kárpátfalván vagy Madarason, Zoltán jószágán szokta megülni. Előre készült 8241 X | minden szűkölködőt közel jószágára szállít, s saját palotáját 8242 XII | Szentirmay egy évig fel nem jött jószágáról Pestre; családja előtt így 8243 III | volna a megürült kárpátfalvi jószágba bevonulni, ugyanakkor egy 8244 XVIII | derék Zoltán úrfit ebből a jószágból. A menyecske jóltartotta 8245 XVII | ragyogó arccal fordult az öreg jószágigazgatóhoz.~ ~– Megírhatja ön Szentirmay 8246 XVII | magához hívatta atyja hajdani jószágigazgatóját, a becsületes Vargát, s 8247 XIV | az ősz cselédnek, a vén jószágigazgatónak, mik a tisztelet égi zománcát 8248 VIII | rögtön fölkeresé a beteg jószágigazgatót, és sokáig egyedül értekezett 8249 XXIII | kastélyt, ezeket a gazdag jószágokat, kincset, birtokot, gyönyörű 8250 XVIII | lakik.~ ~– Hol?~ ~– A saját jószágomon, melyet megboldogult Kárpáthy 8251 XVIII | természetes. Pör alatti jószágra senki sem örömest költ. 8252 XVII | sikerült neki kieszközölni a jószívű Kőcserepy tanácsostól, hogy 8253 XIV | neveztek; az asszonyság azonban jószívűen biztosítá, hogy gyalog is 8254 II | vendég volt; e helyen a jószívűség hasonló nyilatkozata szelesség 8255 X | művészet csarnokait és a jótékonyság menhelyeit. Mint a szív 8256 XVIII | közrebocsáthatni, micsoda jótétemény az Arcansas és déli Virginia 8257 IV | afelől, hogy valakivel nagy jótéteményt követ el.~ ~Abellino egész 8258 VII | megaláz és lealjasít, s egy jótetteken épült jó hírnév életét egy 8259 XIV | felesküdtem, elestem ettől a jótól, s most csak abból éldegélek, 8260 XVIII | s valahányszor egy-egy jótorkú embernek eszébe jutott emelt 8261 XVIII | törte a fejét, hogy tehesse jóvá szertelen hibáját. Szüntelen 8262 X | s annyi minden széppel, jóval, hogy a jövevénynek mind 8263 XIV | fekszik rajta: ezt mind jóvátenni.~ ~Valami homályos eszme 8264 X | töltöttek.~ ~– Legújabb pered jóvoltára! Hahaha! – koccinta felköszöntve 8265 XVIII | többségben van, térítsék józanabb gondolatokra az embereket; 8266 XIX | egybehívatott. Bölcs megfontolással, józanon, cselekvényök nemzeti fontosságától 8267 XVI | eligazítására van rendeltetve; egy józanul gondolkozó orvos viszont 8268 I | nekünk ezt az örömünket.~ ~A József-külvárosban, a Kerepesi úton lőn kimérve 8269 X | veté magát lábaimhoz. A Józsefvárosból futott ide; ott a Stáció 8270 X | Ilyesmi sokszor előfordul, a józsefvárosi vityillókból kiönté a rongyos 8271 III | találunk minden időben egy vén jubilátus huszárt mint fiskális úr 8272 XIV | egymásba szoktunk kapaszkodni Judittal, ő az én gavallérom, én 8273 XVIII | a farkas be ne lopózzék juhaik közé, s rá ne beszéljen 8274 X | csinálva, azokat rázta: „Bújj – júj – fúj. Zúzmara zörög!” – 8275 III | tizenkilencedszer hallom.~ ~– Jupiter tonans! Kedves nagysád olyan 8276 III | megtagadta Mayernétől az esküt; juramentum contra pudicitiam!~ ~Abellino 8277 II | eléggé megnézte a fiút, ismét jurátusához fordult, kemény, durva hangon 8278 XVIII | gyűlést kénytelen feloszlatni. Jurátusai nyitották előtte az ajtót, 8279 X | kúria épületébe rendelék jurátusaikat, hogy ott kétóránként fölváltva 8280 XIV | zárhatok el minden titkot a jurátusaim és adjunktusaim elől, s 8281 II | mondatni afelől, hogy bánik jurátusaival, s nagyon szántam azon szegény 8282 II | megpillantá maga előtt Tarnaváry jurátusát.~ ~A szegény fiú meg volt 8283 X | volt a partnál, s öt-hat jurátusféle fiatalember állt körüle, 8284 II | joggyakorlóit.~ ~– Aki a jurátusi éveket mulatságnak nézi, 8285 IX | szobalányokkal, nevelőkkel és jurátusokkal, kik mind egy kategóriába 8286 I | a színház megnyitásán; a jurátusoknak nincs pénzök; hátra volna 8287 III | jött Verbőczy ideje óta a jurátusokról, az mind a jámbor Bogozyra 8288 XII | s ilyenformán megszűnt jurátusom lenni; az ifjú úr pedig 8289 II | gyalogpostának alkalmazott jurátusra.~ ~Zoltán meglátta közöttük 8290 II | tartá illetlen dolognak a jurátussal barátságosan bánni, őt karon 8291 X | tartozik semmi tribunál, semmi jurisdictio elé. És utoljára is, én 8292 XXV | hatalmaskodást kövessen el a magyar jus privatum criminale értelmében.~ ~ 8293 X | még csak nemes bátorsága jutalmát is átengedi másnak.~ ~Az 8294 XXIV | reményeknek, és az igazaknak azon jutalmuk van, hogy nekik még fájdalmaikban 8295 III | akar róla tudni. Az ígért jutalomért letette volna az esküt, 8296 XVII | merényletének, mint bárminő jutalomnak, mely a csalárd emberek 8297 XIV | mely tiszta, önzetlen, jutalomtalan. Mennyi édes hálát kellett 8298 XVIII | egy kis kihallgattatáshoz juthasson. Sok halljukozás után végre 8299 XII | itt a földön. Azért nem juthatnak ők a mennyországba.’~ ~( 8300 XII | híres, meg amolyan híres. Jutnék csak én oda közétek, tudom, 8301 XIV | tolongás árjából ki lehetett jutniok; később azonban, ahogy sötétebb 8302 XIV | álmában: „Édesanyám, hogy jutottál e nyomorba?” – De ez több 8303 XIV | szemről – a szívről. Észébe juttaták Zoltánnak a kárpátfalvi 8304 XV | feltétele alatt tudomásra nem juttatja a dolgot. Így jutottam én 8305 X | el nem fogják, s eszébe juttatják, hogy az árvíz nem felülről, 8306 XXI | inkább köztudomásra akarnak juttatni.~ ~A fiatal ellenzéki szónoknak 8307 XVIII | az alamizsnától, amire ő juttatta, másnak kerítve el roppant 8308 XXV | néha-néha oda fajul, hogy eszébe jutván, miszerint neki magának 8309 X | föveg nélkül, egy könnyű kabát vetve vállaira. Daliás barna 8310 II | ezzel kiránt egy zsebkendőt kabátjából, körülborzolva vele izzadt 8311 XXV | volt egy irtóztató nagy kabátzsebje, abban egy szokatlan terjedelmű 8312 X | volna; valami magyarázhatlan kábulat fogta el idegeit, hogy nem 8313 VIII | megdöbbentő hang ragadta ki kábulatából… Valaki sír… Hallgatózni 8314 X | Tarnaváry, s kérlelhetlen kacagásával oly zavarba hozta a fiskálist, 8315 X | felemelt pohár kezében, az ajk kacagásra nyitva, mintha neki tetszenék 8316 II | monda a főispán, homéri kacagással fogadva e szép ötletét.~ ~– 8317 XVIII | olyasmit, amin mind a hárman kacaghatnánk. Miért nem tud ő idejönni, 8318 XXI | szökjél fel ágyadból, nevess, kacagj, mondd, hogy enyelegtél 8319 X | miszerint az utcán végig ne kacagjanak rajta. Már azt még a zseniális 8320 V | parancsolt arcának.~ ~– Ne kacagjuk ki e boldogtalan fiút ez 8321 II | megaláztatásokra, miken most már nagyot kacagnak ők magok is; de hogy még 8322 II | tartottak az úri körökben. Erre kacagni is kellett egy kicsinyt.~ ~ 8323 XII | e levél olvastára. Azon kacagott-e, hogy e derék, nyers, nyakas 8324 X | mondást, hogy hahotával kacagtak fel rá.~ ~– Ejnye, ti semmirekellő, 8325 X | magát?~ ~Hallga! Ez valóban kacaj: Ép, tele torokból jött 8326 XVIII | elleneit, de meggyőzi. Nem kacérkodik a karzatokkal, nem iparkodik 8327 II | csüngőket, amik bizonyos indu kacikai jelleget kölcsönöznek az 8328 XVIII | atyafiak is mind sallangos, kackiás vitézek, egyik kezében a 8329 XIV | azalatt a szomszédjával, kacsingathat a szomszédnéjára, vizsgálhatja 8330 XXI | az imádottja nagyon sokat kacsingathatott ránk a színházban vagy a 8331 XVIII | a mongol korultájok és a kaffer vigvangok természetei felől, 8332 IV | kifejezés sütve, egy neme a Kain-bélyegnek, amit ezek a hitelezők rögtön 8333 XVIII | levélírásnak; egy korán éber kakas segített neki gondolkozni 8334 X | csengni a pohár, amint a kalán hozzáverődött; mintha az 8335 X | itt is elég mulatságos kaland vár reájok, a Kúria teremei 8336 X | nélkül ily életveszélyeztető kalandba elegyedni, amely utoljára 8337 IX | meg, és azután igen sok kalandja volt a világban; győzné 8338 XVIII | rászedtek? Nem beszélnek furcsa kalandjáról valamennyi kávéházban, sétányon, 8339 IV | uralkodási évei, a pompás kalandok, miknek hőseül városszerte 8340 XXI | bennünket lepni valami tiltott kalandon, valami hűtlenségi csínyen? 8341 V | vagy sajátságos eszmejárása kalandozásával úgy félrevitte a tárgyat 8342 I | hangversenyhez jutott; fűrész és kalapács, gyalu és szekerce dolgozott 8343 XVIII | pitykés dolmányokban, pörge kalapban, úgy, ahogy a többi nemes 8344 XVIII | egész nap harmadmagával kalapcsokrokat hímezve a közös ügy bajnokai 8345 XVIII | odáig, tollas bokréta a kalapja mellé, s forsponton szállítás 8346 XXIV | fényesítik szerszámaikat, kalapjaik mellé bokrétákat tűznek. 8347 IX | köpött az alant álló kocsis kalapjára.~ ~Általában Tarnaváry úr 8348 XVIII | tenyérnyi szalaga hátáig lobog kalapjáról, kezében rézbuzogányos botot 8349 XVIII | fanatikus bacchánson kívül, aki kalapkarimából is megissza a bort, a többi 8350 XXI | fel a lépcsőkön, s feltett kalappal lépett be termébe.~ ~Némely 8351 VI | itt, hol most a legszebb kalásztenger hullámzik, nem volt egyéb, 8352 II | folytassuk körutunkat a báró kalauzolása mellett.~ ~A méltóságos 8353 XII | archeológ kezébe jut, az kaldeai rúnákat vagy skandináv kriptográfiát 8354 XXIII | dajka keresve keresi viselt kalendáriomában, micsoda nap lehet ma, szentséges 8355 II | valamennyi fűszerszámos, építész, kalmár és borkereskedő felett; 8356 XVIII | bosszantó akcentus, mintha Kalotaszegen tanulta volna a magyarságot, 8357 XVIII | Olyan szép tarka szalag volt kalpagjára tűzve, maga a tanácsosné 8358 XVIII | iparkodik szabadon tartani, hogy kalpagját legyen mivel lebegtetni 8359 XVIII | lobogtatják feléjök. Kőcserepy kalpagjával köszönt rájok. Milyen pompás, 8360 XIV | búsong, a cukrászboltok előtt kalpagos, atillás ifjúság üli körül 8361 X | s majd belebújt a fűtött kályhába. – Csak azért jöttem a tens 8362 X | fehér romok fölött zöld kályhák, barna pamlagok.~ ~Úgy tetszék 8363 XVIII | semmirekellő gazemberek! Hát a kamarák kulcsait hol hagyták?~ ~– 8364 II | feszes, bokáig érő fekete kamáslik rózsaszínű kockás selyemharisnyákat 8365 XII | a könyv; pedig az egyik kamasz már tizenegy esztendős, 8366 II | legügyetlenebbek az úgynevezett kamaszévekben, midőn már elveszték a gyermeteg 8367 VI | a háladatos föld ezeres kamatban fizette vissza ura szeretetét, 8368 XXIV | örökváltság díja, még csak kamatra sem adák, mert csak azt 8369 IX | emeleten volt két pompás kamra elkészítve számára, egyik 8370 VI | verítékcseppei, ki sivatagból Kánaánt varázsolt, nem érdemesek-e, 8371 VI | megváltozott. Egész erdők kanadai jegenyékből fedik a folyamok 8372 XXI | lehetne, elvesztenének egy kanál vízben; pedig tudhatják 8373 X | szájnak tetszik, mellettök kanalak, villák, kések és tányérok 8374 X | sikerül többek társaságában kanalat, villát rekvirálni, s egy-egy 8375 X | másodszor pedig ő is a somogyi kanásszal szokott tartani, aki verekedésbe 8376 IX | orrával mutatva:~ ~– Ott a kancelláré, ni! Fel van rá írva. Majd 8377 III | órakor pontosan ott ül a kancelláriában, hol húsz év óta másolja 8378 X | hangosan kezdett pattogni a kandallóban.~ ~– Meséljek neked valamit, 8379 XXIII | kényelembe magát, odavezette a kandallóhoz, segíté levetni kabátját, 8380 XXIII | mozdulna ki ilyenkor csendes kandallója mellől, hogy útra keljen?~ ~ 8381 XVIII | nem erre kellene nyílni; a kandallók kimentek már a divatból, 8382 XVII | tartott, s evégett tágas kandallóval látták el.~ ~Az öreg Vargának 8383 XIX | annak jelöltjei nem fognak kandidációba jönni! Ígérem és megtartom.~ ~ 8384 II | megbuktatta mind a kettőt. Őt kandidálták harmadiknak; azok kimaradtak 8385 VI | megtizedelt szépen minden kánikulában a mocsárlégtül s szikkadt 8386 II | fiú meg volt már főve a kánikulai melegben, a feszes atillában 8387 XXV | dühösebb volt egy vért szagolt kannibálnál; nem tudott magán segíteni 8388 II | s mennyire húzza össze a kantárszárat.~ ~A jó fiú bizony nem sokat 8389 VII | büszkeséggel:~ ~– Nemes Kánya Márton.~ ~Bogozy feljegyzé 8390 VI | jegenyékből fedik a folyamok kanyargó medreit, mik most egyenes 8391 XXIV | jegenyesétány végén be nem kanyarodott… A távozó egyetlenegyszer 8392 X | Hanem amint a templomon túl kanyarodtak, ott egy magas ház erkélyéről 8393 X | rudat, úgyhogy a hintó egyet kanyarodva, keresztbe állt az utcán. 8394 X | Visegrád alatt, hol a Duna kanyarulatot képez, hasonló jégtorlasz 8395 X | filozófusok horgas atomusa a káoszban. Az inas elejti a tányérokat, 8396 III | ért, az menjen kukoricát kapálni. Azonban mindez nem elég.~ ~ 8397 XXV | szobájába, ki kézzel-lábbal kapálózott pokrócai közepett, s egyre 8398 II | mintha valaki ablaküveget kaparna körmeivel.~ ~Katinka víg 8399 X | Másutt szegény, rongyos ember kapaszkodik a lámpásvasra. – Ne búsulj, 8400 XVIII | le az álla mellől azt a kapcát, mert nem hallani tőle a 8401 XVIII | azontúl is a legerősebb kapcsok láncolandnak, oly boldogság 8402 V | mindnyájunk érdekei össze lesznek kapcsolva.~ ~Maszlaczky furcsán vakarta 8403 X | ember könnyen katarrust kaphat, ha ilyenkor megfürdik.~ ~ 8404 X | tavaly volt – mondám neki –, kaphatni jeget eleget.” Az ember 8405 XVIII | idejében még egyszer annyit kaphatott volna, s ennyi pénz levén 8406 XVIII | gratulációk után négy szem közé kaphatta egy percre, míg a több úri 8407 X | Azért, mert százat is kaphatunk.~ ~– Ah, az iszonyatos! – 8408 XV | hogy nagykorúsági engedélyt kapjak. Ha e szándékomat vagy ön, 8409 II | levegőhöz és jó tanácshoz kapkod, nekünk időnk marad végignézni 8410 IV | Vagy a lánchíd részvényeit kapkodják egymás kezeiből? A Mátyásemlék 8411 X | Ruháimat! – kiálta, ijedten kapkodva öltönyei után. Az a gondolat, 8412 XXI | valami nagy bűnös tetten kapnak. Egy percig nem tudtak mit 8413 XVIII | hirtelen fontos levelet kellett kapnia valahonnan, azt hirtelen 8414 XVIII | kivenni, hogy vajon a töltött káposzta fölött tart-e apológiát, 8415 II | kisasszonyokhoz! – kiált egy idétlen kappanhang a háta mögött, s egyike 8416 VIII | irat fölé hajolt; szemei kápráztak, mintha valami szellem keze 8417 XVIII | kemencéből a jó illatos kapros túrós lepényt. A fráter 8418 X | nálam. No, majd ha lesz, kapsz egy húszast, te fattyú!~ ~ 8419 XVIII | rájok legjobban. Öt forintot kaptak fejenkint, s mégsem adták 8420 XXII | észrevetetni velem. „Kitől kaptál levelet?” – kérdeztem tőle. – „ 8421 X | kell ezeknek, nem szép szó. Kaptok minden órára öt pengőt, 8422 XXI | eljössz, vagy itt várlak a kapudban, s erővel viszlek el magammal.~ ~– 8423 XVIII | szépen búcsút vettek a kapufélfától.~ ~Maszlaczky úr bámulatában 8424 XVIII | Kőcserepy-ügyet. Kirántá kardját, s a kapuhoz nyargalva, elkezde kiáltozni:~ ~– 8425 XXIV | férfi kiment utána egész a kapuig, elkísérték szemeikkel a 8426 XVII | csak megjelenek a kegyed kapuja előtt, s azt mondom, ide 8427 VII | éppen kihajtatott egyik kapuján a Madarasra vezető útnak 8428 VII | irtóztató gyalázat ez! A kastély kapujára idézőlevelet szegezni!~ ~– 8429 VI | zöld redőnyeivel, ereszes kapujával az azon menőre, hát még 8430 X | hirtelenében kútágasokból, kapukból kötöztek össze, s rajtok 8431 XVIII | nehéz társzekerekkel a zárt kapuknak, fejszékkel döngetve annak 8432 X | kinek a kúria becsületes kapuőre nagy szívességgel nyújtott 8433 X | nem volt más, mint a kúria kapusa, ki okiratokat másolt szobájában, 8434 XIII | hercegi lakók számára, sem kapuspáholya, sem előszobája, sem tágas 8435 II | ember hiába állítja oda a kapust, hiába írja fel nagy táblára: „ 8436 XVI | úr, s ő is elkezdte felső kaputját magára venni. – Csak tessék 8437 XVI | gyalázat, amit velem tesznek. A kaputomat, a csizmámat, William!~ ~ 8438 XII | nemesembert mindenféle vámszedő kaputomnál fogva megragadjon, s én 8439 XVIII | elosztva látszik egy-egy kaputos, atillás hazafi, s ki magyarázza 8440 XIII | felfelé, tarisznyáját hóna alá kapva.~ ~Az említett ház nem épült 8441 X | ez utcákat elönti, e két kar megszabadítandja őt. Barátom, 8442 VIII | odafenn van és a boldogoknak karában, s az, ami úgy peng és döng 8443 XXIV | az új borra avagy pedig karácsonyi disznótorra; – jókor lesz, 8444 XVI | Nagyságodnak senki sem vethet karaktertelenséget szemére! Miért vetne? Nagyságod 8445 X | örülnek a más becsületes ember kárán.” Ők nem tudják, hogy Maszlaczky 8446 XVIII | ügyvéd tizenhat esztendei kárba veszett fáradságaért régi 8447 XIV | az igen tisztelt ügyvédi karból, s nagyon valószínű volt, 8448 XXII | mint oxigén, hidrogén és karbonikum; az oxigén támasztja a rozsdát 8449 XXI | szemközt, kik nem szoktak karcolásra játszani egymással.~ ~Miklós 8450 XXI | nyakába a világot.~ ~Miklóssal kardban egyeztek meg; egy nagy táncterem 8451 XXII | tudósíták, hogy Dabroni egy kardcsapással örökre ártalmatlanná van 8452 X | kötve, amidőn meghallá a kardcsattogásokat. Éppen jókor érkezett. A 8453 XXI | hát nem hallom talán a kardcsattogást? Hát nem hallom, hogy verekszenek 8454 XXI | tudja, hogy nem értenek a kardhoz.~ ~Rudolf is segített ez 8455 XXI | erdőben, hogy csattognak a kardjaik. Óh, Zoltán, Zoltán, megálljatok! 8456 X | kávésnak, s azzal siettek kardjaikat felkötni.~ ~Néhányan az 8457 XXI | egészen alácsúszott ellenfele kardjának, s cselvágásaival kényszeríté 8458 XVIII | atillával, bogláros antik kardkötővel karcsú derekán; Tarnaváry 8459 XXI | csapás keresztülvágta a kardmarkolat védő pajzsát és keresztül 8460 XXI | tanácskozmányokba mindig a kardodat veted, illő, hogy akadjon 8461 XXI | teszi magát; a kinyújtott kardok összeérnek, amint köszörült 8462 XXI | szembeállíttattak, akkor előhozzák a kardokat. Egyiknek sem voltak azok 8463 XXII | két-három lépésnyire tőle éles kardokkal vívnak halálos tusát. Óh, 8464 XVIII | tenni lábát, azt én ezzel a kardommal hasítom ketté!~ ~Az ugyan 8465 XXI | e rettentő csapás ellen, kardostul, fejestül úgy hasította 8466 XVIII | prókátorról van szó, uram, hanem kardról és pisztolyról; önnek meg 8467 XXI | jövök. Odarohanok közéjök, kardvasaik közé. Engem öljetek meg! 8468 XXI | rohant ellenfelére. Egy kardvillanás látszott, egy csattanás 8469 XXIII | az rettenetesebb volt a kárhozatnál; féltem és irtóztam mindenkitől, 8470 VIII | Minő ítéletet várhatok? Kárhozatomat hallom-e, hogy Isten előtt, 8471 IX | fekete képű, piros ajkú, karika szemöldökű leánykát, akinek, 8472 II | asszonyság mellett ült egy karikás karszékben egy élemedett 8473 XXV | pedig annak is alig volt már karimája, és hogy szokott ő olyankor 8474 X | révészlegény kezdé fölemelgetni karimás fejét. Hiszen ezek a mi 8475 XXI | odasimulva férje átölelt karjához –, mikor távol voltunk tőletek; 8476 VII | vonták Zoltánt, gyöngéd karjaikkal átölelve, s hízelgésekkel 8477 XXIII | keblére, mindig jobban átölelé karjaival omlatag termetét, ajkai 8478 XXI | látszanak szánva, és kinyújtott karjánál eszünkbe jut a történet, 8479 VIII | miszerint szívétől, eszétől és karjától sok nemest, sok jót lehet 8480 XVIII | torna (turnier) kimenetelét, karmantyúikon büszke lobogtatással viselik 8481 II | táncvigalmairól kimaradna, azt a karnevál minden gyönyörei nem lennének 8482 X | nemigen hasonlít a velencei karneváléjhez, fenség.~ ~– Valóban nem. 8483 X | arcokhoz az irigység, a káröröm kifejezései. Átok reá, aki 8484 XVIII | Kőcserepy és hívei, gonosz kárörömmel fordulva Bogozyhoz, kit 8485 XXI | ábrázatja.~ ~Dabroni hideg, kárörvendő önbizalommal kelt föl, s 8486 X | mint szeretné, ha azon karoknak, miknek ereje a hitregék 8487 XXIV | hintajából. A tanácsos sóhajtva karolja át nejét, és nem tud neki 8488 X | megmentett gyermekek sírva karolják át a bátrak térdeit, s kezeiket 8489 XXI | szólt Rudolf, tréfásan karolva át szép neje karcsú derekát, 8490 X | amije van.~ ~Így tett egy Károlyi, így a két Eötvös: Dénes 8491 X | nagyot ordít, azután nem káromkodik többet. Hihetőleg elbukott, 8492 X | legyőzött révészek tüszkölve és káromkodva iparkodtak kigázolni a partra, 8493 X | kiszabadultak belőle, ismét káromolják az Istent; hanem teszem 8494 X | egy részeg ember jött elő, káromolva istent és elemeket. Vad 8495 X | nincs más mód, mint hogy önt karomra vegyem. S azzal nem várva 8496 XXV | becsületesnek maradni.~ ~Amidőn kárpátfalvai ismerőseinket elhagyjuk, 8497 V | akarja Zoltántól megnyerni a Kárpáthy-birtokot, s akkor az ehhez kötött 8498 III | miszerint pár év múlva az egész Kárpáthy-örökség ugyanazon az úton fog menni, 8499 XVII | levéltári terembe, hol a Kárpáthy-ősök pallosjogi gyakorlata hajdan 8500 XXV | midőn a Kárpáthy contra Kárpáthy-per alkalmatosságával annyi 8501 III | visszaküldé a Kárpáthy contra Kárpáthy-percsomót.~ ~ 8502 V | Miről?~ ~– Pörös ügy. A Kárpáthy-rokonok vitája, melyben informálni 8503 III | amennyit teljesíteni fogok: a Kárpáthy-uradalmakat mostani tulajdonosától visszavenni. 8504 XVI | Ha önök felét ígérik a Kárpáthy-uradalmaknak, azt én is biztosítom; ha 8505 XV | Béla cessziót adott neki a Kárpáthy-uradalmakra.~ ~– Hogy lehetne az?~ ~– 8506 XVII | eléje. Tudták már, hogy a Kárpáthy-uradalom a jó Zoltán úrfi kezéről 8507 XVII | amiken idejött; azok is a Kárpáthy-uradalomhoz tartoznak, viselje egészséggel 8508 XVII | beváltani, mik az egész Kárpáthy-uradalomnál, de az egész kárpáti hegyláncnál 8509 V | elfogadom önnek egész tervét a Kárpáthy-urodalom iránt. Hisz ön tulajdona 8510 V | mondhatom uram, hogy az egész Kárpáthy-urodalomban nincs olyan kincs, mely 8511 III | csak név szerint marad a Kárpáthyaké; kérdem, mi kilátása lesz 8512 XXV | kilátásai vannak; az ifjú Kárpáthyhoz folyamodott valami ispánságért, 8513 III | nimbusszal vették körül Kárpáthynét, éppen azáltal adták kezembe 8514 X | kérdé Wesselényi az ifjú Kárpáthytól.~ ~– Én itt maradok segíteni, 8515 VI | játékot rendeztek a kis Kárpáthyval. Ilyenkor Zoltán mindig 8516 XVII | Kárpáthy-uradalomnál, de az egész kárpáti hegyláncnál is nehezebben 8517 X | hímzett takaróm, a hajból font karperecem, te viseled azt majd, és 8518 XXIII | biztos szőnyegekkel, meleg kárpitokkal van elzárva a viharnak még 8519 X | vizek közt evezni, szóval és karral vigasztalva a veszendőket.~ ~ 8520 X | magas pártfogója és barátja karszéke mögé.~ ~– Nem ér semmit 8521 II | bírja már magát tartani karszékében, s ember segítsége nélkül 8522 X | maradt, a zongora, asztal, karszékek szokott rendben álltak, 8523 X | törődő ifjú könnyelműség. A kártya fordul, itt vesztenek, ott 8524 X | éltesebb urak és asszonyságok kártyaasztalaikhoz ülnek. A háziasszony átengedte 8525 X | enyim is, tietek is, egy kártyafordulón úgyis ki tudja, kié lenne 8526 X | földig érő füstfelleg között, kártyai replikákba elmerülve.~ ~ 8527 XVIII | Eveline levele.~ ~A rossz kártyás reszketésével bontá fel 8528 IV | az olvasóteremekben, a kártyaszobákban, a tekeasztalok mellett, 8529 X | lengyelt, mint ő. Még a kártyateremből is előjönnek őt nézni ilyenkor.~ ~– 8530 III | dehogy. A tanácsos úr nem kártyázik soha; a nagyságos asszony 8531 X | hajfürteit. Báró Berzy pedig a kártyázóasztalra téve le írótárcáját, menten 8532 I | vannak építve, hogy ha a karzat véletlenül megtelik, mind 8533 XVIII | elfoglalják a terem ülőhelyeit, karzatait az előjogos delnők, kik 8534 XVIII | meggyőzi. Nem kacérkodik a karzatokkal, nem iparkodik emfatikus 8535 XXI | éppen szép alkalom most; a karzatokon a legdíszesebb nép. Mindkét 8536 I | együgyű emberek a tömött karzaton, kik hat napon át dolgoznak, 8537 XXI | Dabroni a beszédjére zajgó karzatot tömegestül gyávának nevezte; 8538 XIV | s lejött lakni rozzant kastélyába, hogy a bécsi házbért meggazdálkodja, 8539 VI | anarchiai országlással. Kastélyaik, falvaik ez időben minden 8540 VI | azoknak sem volt szabad a kastélyhoz közel lenni.~ ~A roppant 8541 XXVI | lakába, azóta a kárpátfalvi kastélynak nincsenek rémei, de van 8542 XXIII | vérfagyasztóbb éj van a kastélyon belől. Senki sem aluszik. 8543 XII | rettenetes mennyiségű ásókat, kaszákat, penicilusokat és gőzhajó-masinákat. 8544 XIV | Grassalkovich-kastély udvarán kaszálni lehet a füvet, melyet nem 8545 X | szerencsétleneket odahordták kaszárnyáikba, ott átadta neki a katona 8546 X | gyorsan gátakat vonattak a kaszárnyák előtt, hogy az ár azokat 8547 XIII | Majd elveszed te az öreg kaszást! – gondolá magában az ügyész, 8548 XVIII | valahol, valami rejtett kaszatömlöcbe letaszítja.~ ~Az öreg Varga 8549 IV | Egy estve a pesti nemzeti kaszinó termeiben szokatlanul élénk 8550 IV | érkezett meg estefelé a kaszinóba. Nem akart ugyan oda menni, 8551 IV | szívének, el kellett hagynia a kaszinót; futott onnan, mint a lőtt 8552 XVIII | legyen; azt hitte, valami kasznár. Most már kedvében iparkodott 8553 XII | t. r. n-om pr. dil. rel kat küldöz az i. úr fl.”~ ~Olvasd~ ~„ 8554 X | csónakot, mert az ember könnyen katarrust kaphat, ha ilyenkor megfürdik.~ ~ 8555 X | a legszomorúbb az egész katasztróf alatt. Volt, aki előre számított 8556 XII | ugrattam ki a doktorátusi katedrából, megint mit cselekszik? 8557 IX | jurátusokkal, kik mind egy kategóriába számíttattak.~ ~A főispán 8558 XXIII | legyen ez a gyűrű Szentirmay Katinkáé. Viselje ő azt. És ha férjhez 8559 IX | hiányzik közőlök valaki, s ha Katinkára tekintett, fel kellett tűnni 8560 XVIII | időben csak a klérus és a katonai státus nem viselt bajuszt, 8561 X | magyar született katona, s a katonának meg kell állani rendelt 8562 XVIII | ott Bogozy felállítja őket katonás rendbe, s mikor sorban állnak, 8563 XII | még hátra van Angliában a kátrány és szirup; abból tudom, 8564 X | spicc; hiába brennoltam, kaufoltam, pászoltam, aufmisoltattam, 8565 III | kettőt, ez az én reggelim. A kávé nekem nem jót tesz. Ellenben 8566 X | megvan az a szokás, hogy a kávéház helyett a tulajdonos nevét 8567 XXI | tüzelve, akkor lépett be a kávéházba Dabroni, s gúnyosan mosolyogva 8568 XVIII | furcsa kalandjáról valamennyi kávéházban, sétányon, színház udvarán, 8569 X | azt itt – szólt közbe a kávéházi bankadó. – Pénz kell ezeknek, 8570 XXI | összecsoportosultak járatos kávéházukban, dikciókat, határozatokat 8571 X | asztalán, abban egy ezüst kávéskalán. Lassankint elkezdett csengni 8572 X | vevény mellett átadták a kávésnak, s azzal siettek kardjaikat 8573 XVIII | forraljon vizet teának, a kávét meg készítse el, a teát 8574 XVIII | angolkert tekervényes útjai kavicsán. Mind ketten két évvel idősebbek 8575 XX | sértő bokrok közé, a nedves kavicsra, élettelen, mozdulatlan.~ ~ 8576 XII | folytán g értettem, h Te kd I ik j. t. r. n-om pr. dil. 8577 XVIII | Most ott állhatna, ahol egy Kean, egy Macready, s mennyi 8578 X | a halál öléből, ha azon kebelnek, mely küzdeni tanult vésszel 8579 VIII | bágyasztó nyomással ült kebleikre, s meleg, élettelen roha 8580 X | szívére, úgy elszorultak a keblek a fiú beszédjére, ki önmaga 8581 X | nagy, nehéz sóhaj száll el keblemről, midőn e sorokat írom. A 8582 V | ily magas elveket viselő keblet mondhat magáénak. Ez az 8583 X | szólt elszörnyedve a meleg keblű ifjú.~ ~– Hagyd a filantrópiát, 8584 X | öltözötten, gyermekeikkel keblükön, egy-egy megmentett üszőcskével, 8585 IV | hallgatnia kell; lelke előtt bús kecsegtetéssel vonultak el a hajdankor 8586 XVI | eljegyzett mátkája kezével kecsegtetni védencét, hogy őt megnyerhesse 8587 XX | Magas kilátásokkal volt kecsegtetve, miknek elnyerése a fényes 8588 XVIII | csomó hosszú, seprőforma kecskeszakáll, mely tökéletesen hasonlít 8589 II | melytől úgy nő az ember jó kedélye, mint a fű, melytől a gond, 8590 II | itala cserélte volna ki kedélyeiket.~ ~Katinka egész a színházig 8591 XVIII | ősi borok, ami hiányzott a kedélyekből, azt is helyrehozták; ittak 8592 IV | foglalkoztatja tán ily elevenen a kedélyeket, vagy Vörösmartynak egy 8593 V | az egész sírvers.~ ~Női kedélyeknek, még ha filozófok is, természetök 8594 IX | leverőbb valami fogékony kedélyekre nézve, mint nőket hallani 8595 X | csónakra tettek szert, s kedélyesen hajókáznak alá-fel, gyönyörködve 8596 XIV | annyira elfáraszták Zoltán kedélyét, hogy néhány pillanatra 8597 XVII | befolyása egy másik nemes lelkű kedélyre idézte elő azt a nemes lelkű 8598 II | szenvelgés, népszerűség kedveérti leereszkedés; egy gyermekszív 8599 X | majd meggyógyul bele.~ ~– Kedvemet keresik, ugye? De én jól 8600 XXI | akkori politikai világ első kedvencei között emlegeté az ifjú 8601 II | mosolyogva.~ ~– Akkor hát kedvesed.~ ~– Ah, te bohó! – szólt 8602 III | bevett szokása minden embert kedvesen fogadni, hogy egyszer így 8603 VII | valami meglepőt, valami kedvest tartogatni a bálványozott 8604 XVIII | haragszik, vagy tán csak azért kedvetlen, mert neje beteg, vagy talán 8605 II | esett Zoltánnak. Alig bírta kedvetlenségét eltitkolni. Katinka megpillanta 8606 IX | Zoltánnak mindenki iparkodott kedvezni, hízelegni.~ ~Azután ismét 8607 XVIII | harcmezőn kétségtelenül kedvezőbb helyzete volt annak a seregnek, 8608 V | elfelejteni, miket neki egy-egy kedvezőtlen ítélet által okozott.~ ~ 8609 IV | voltak nála tisztelkedhetni, kedvökért egy áriát énekelt, mindenki 8610 X | nélkül járnak mulatságaik, kedvtöltéseik után, tehát nem félhet senki 8611 XVI | terhelve, mihelyt ismét úri kedvtöltéseit feltalálhatja, utazhatik, 8612 II | körmeivel.~ ~Katinka víg kedvű gyermek volt, szeretett 8613 I | kevéssel be fogják érni, és kedvünkért szorgalmasak, iparkodók 8614 XII | azt a pitvarnokától, hogy kefélje le az előszobában. A nagyságos 8615 II | tanácsos úr, a hölgyeknél nagy kegyben állott; midőn X. megyében 8616 XIII | új szépségek által, akik kegyeikkel éppen nem bánnak fukarul 8617 V | monda ön; engem különös kegyeivel áldott meg az ég, mindkét 8618 XVIII | félreérthette, mert eddig tanúsított kegyekről beszél. Ezt magad szerezted 8619 X | isten áldása.~ ~A nemzeti kegyelet ide hordta mindazt, ami 8620 XVII | jöttem lakni, van-e szüksége kegyelmednek valami béresre?~ ~Varga 8621 VIII | mert ez csak elítélni tud, kegyelmezni soha. De ez irat jó helyen 8622 XVIII | figyelmezteté egy alkalommal a kegyelt ifjút örök emlékben maradt 8623 XVIII | Zoltán, kit a közvélemény kegyencei közé számít, s kiről büszkén 8624 XIV | az a tulajdonsága, hogy kegyencét önmaga ellen is tudja védni.~ ~ 8625 XVIII | egy hátulsó terem ablakán kegyeskedett kitekinteni.~ ~Ez a pillantás 8626 X | gyöngédség által annak magas kegyét magára fogja vonni, Eveline 8627 X | történet.~ ~– Hallották kegyetek talán az ágyúlövéseket egy 8628 VIII | a rosszat, mint a jót, s kegyetlenebb az ókor legvéresebb zsarnokainál, 8629 III | Csak rendén. Nagyságod kegyetlenül meg volt csalva; a dolus 8630 X | Minek, kérem alássan? Minek? Kéjcsónakázásra rossz idő van most.~ ~– 8631 X | keríté, s felvonta magához. A kéjcsónakázó gavallérok előtt ez egészen 8632 X | Váci utcán végigeveztek a kéjcsónakázók, egy második emeleti ablakban 8633 X | ott, a nyomdász; a futó kéjencet éppen az útban fogta el, 8634 VIII | és az Isten ellen; pedig kéjjel, gyönyörrel gondoltam és 8635 II | ide eljött.~ ~Kőcserepy úr kéjlakában pedig érintetlen maradtak 8636 XXIII | elmegyünk innen haza, budai kéjlakunkba, ahol úgy szerettél mindig, 8637 XVI | szeretőkkel, feleséggel, kéjmámorral, családi nyugalommal játszottak 8638 XVIII | orra elé lépett, s emberevő kék-piros orcáját odatartva szeme 8639 I | ragyogását, zajosan pattanva szét kék-zöld színű szikrákba.~ ~Vajon 8640 XVIII | tette. Nem nézte ki ebből a kékben járó emberből, hogy saját 8641 XIII | másik milyen piros. Ezek a kékek a régi rossz vért viszik 8642 XII | maga befesti az apja szűrét kékre, zöldre. Ilyen világ lesz 8643 II | melynek közepén pompás, keleti idomú kastély emelkedett, 8644 XXIII | kandallója mellől, hogy útra keljen?~ ~A beteg oly szánalmasan 8645 X | úrhoz, hogy megtudjam, nem kell-e újra befűteni? De úgy megijesztett 8646 II | volna. Mennyi báj, mennyi kellem! Akárhová tekint a szem, 8647 X | gondolatokkal foglalkozni, amik kellemetlenek. Aztán Pest jól meg van 8648 XII | lehetett, a saját magát érhető kellemetlenségekhez pedig már hozzászoktatá 8649 XIII | mond le, hogy a grófot e kellemetlenségtől megmentse. Még ő maga tréfát 8650 XVIII | zsenírozta ez a jelenet. Igen kellemetlenül hatott reá; hevenyén meghajtva 8651 XVIII | öreggel együtt, majd ha kelleni fog, előhívatom.~ ~– De 8652 XVIII | kedvében volt, mint hogy e kelletlen oktatásért neheztelhetett 8653 VI | fonja, szövi olcsó és tartós kelmékké, s alájok nem tőzeggel tüzelnek, 8654 XXI | Eljöhetek.~ ~– Ah, ti oly korán keltek fel? – kérdé Flóra.~ ~– 8655 V | Maszlaczky rejtélyes magaviselete keltett szívében. Mentül tovább 8656 X | Egész arcából ki volt kelve a derék ifjú, a borzalom 8657 X | tányérokat, a szakács a kemencébe teszi a fagylatot, a táncszobában 8658 XVIII | éppen akkor szedte ki a kemencéből a jó illatos kapros túrós 8659 XVIII | hogy a láng egyszerre a kéményen csapjon ki.~ ~Eveline indulata 8660 IX | talán ellenségek, titkos kémlelők; azok előtt vidám arcot 8661 VII | Azért hivatalosan kérdem kendet: Kinek híják?~ ~A hajdú 8662 VII | a méltóságos gróf ellen. Kendnek mint házhoz tartozó cselédnek, 8663 XVIII | erkélyekből, ablakokból; a hölgyek kendőiket lobogtatják feléjök. Kőcserepy 8664 X | Betakargatá őt meleg kendőjébe, és sietett vele ki a romlatag 8665 III | azután pedig erős, durva kendővel megzsúrolja mosdott részét, 8666 X | kiálta Kovács. – Van-e kendtekben lélek, hogy saját hasznukra 8667 X | ugye jó elméncség volt ez kendtől?~ ~Az ifjak elfoglalták 8668 V | érzé magát, mintha mézzel kenegetnék.~ ~– Teszem föl, mondjuk 8669 II | gyönyörűség a pesti kutak kénköves és salétromos vize után, 8670 II | vad; kurta bajusza minden kenőcs mellett mind a kétfelől 8671 X | egyik fele még be levén kenve fehér szappanlével, csak 8672 XIV | országházban, meghallhatá itt kényelmesebben, mert ha a remek férfiú 8673 X | jövője magvait, a gazdagság kényelmét, fényűzését, az ipar szorgalmát, 8674 III | kényelembe iparkodott magát tenni kényelmetlen ülőhelyén, s kezét feje 8675 II | ifjú absentium ablegatus kényelmetlenségét.~ ~– Apropó! – kiálta beszédébe 8676 X | gyümölcsöt, zöldséget és kenyereket, azokat ügyesen horgára 8677 XII | pedig, hogy mennyire nem kenyerem a levélírás, hogy képes 8678 XVI | vagyok, fejemmel keresem kenyeremet – de én visszautasítanám, 8679 XVI | házába a mindennapi falat kenyérért, engem nem tettek világ 8680 XXIV | meg nem jő Zoltán a zsenge kenyérre, majd csak megjő az új borra 8681 II | összezsugorodott, minden gyöngébb, kényesebb fa lehervadt lombbal állt, 8682 II | jó észrevenni, hogy anyja kényezteti. Ilvayné néhány szalagot, 8683 XIX | megszegése vezetett, s a kényszer és erőszak, mely alulról 8684 VII | zivatar a kastélyba térni kényszeríte mindenkit a kerti fák alól. 8685 VIII | Ki parancsolhatja, ki kényszeríthet engem arra?~ ~– Én – szólt 8686 VIII | Ah, az nem lehet; önt kényszerítik mások, alattomoskodnak, 8687 IV | újra? Kedves – ugyan, ne kényszerítsen engemet más címekre, mert 8688 XVIII | keresztülhatolniok, s mindannyiszor kényszerítve voltak visszahúzódni a túlsó 8689 X | főherceggel, e mozdulat által kényszerülve volt leülni, s megfogózni 8690 VI | meg nem fertőzteté.~ ~Nagy kényszerűség idején, ha ki kellett mozdulni 8691 Vegszo | szeszélyéből, hanem az eszme kényszerűségéből, mely őket eszközeiül választá. 8692 X | áll a víz, néhol deszkából kénytelenítettek gégéket építeni az emelkedő 8693 XVI | Nem volt jártányi ereje. Kénytelennek érzé magát cipőit vétetni 8694 II | legnagyobb urak, s legyenek kénytetve őt még ott is vagy kerülni, 8695 II | maga szokta írni nevét: Keőcherepy Dániel, ifjabb éveiben éppen 8696 X | kinek kövér, jól tartott képében sok hamis vonást hagyott 8697 XVII | falakról leszedett családi képeket, a levéltár okiratait, vigye 8698 XII(1)| fognak e hajdan szokásos képekre, miken nagy reformátorok 8699 III | volna, akinek fogadásból képére mászik, azután pedig erős, 8700 XVIII | huzakodni, hogy húzzák le egymás képéről az eleven bőrt, hogy szolgáltatnak 8701 VI | mely őt csodatételekre képesíté.~ ~Ez a nagy térség itt, 8702 V | hogysem hasonló hivalkodásokra képesnek tartassam. A határtalan 8703 XVIII | kritizálva azoknak rugalmi képességét, s valamennyi órát a kastélyban 8704 III | csúfondárosan csekély ahhoz képest, amit átengedek érte. Gondolja 8705 XVIII | így valóságos holttetemet képeznek ebben a kastélyban.~ ~Bogozynak 8706 XII | magyar ifjak tengerésznek képeznék magokat, s hogy mekkora 8707 XIII | Amerikában is, igen mívelt ifjúvá képezte magát, semmi kicsapongása 8708 X | eddig rémséges zűrhangot képeztek, kihallatszott egy ijesztő 8709 XIV | egymást hengerítő gomolyokat képezve a világoskék égen, azután 8710 XXVI | többi – szeretetreméltó képmásai könnyűvérű barátainknak, 8711 IX | voltam. Ha vigyáznak rá, csak képmutatásra tanítják. Engemet is eleget 8712 II | Megtudták az okát, hosszú képök lett, elkezdtek sugdosni, 8713 XIII | alatt ismét halálszomorú képpé esett össze galvanizált 8714 VIII | mögött áll, s tekintete a képről az ifjúra s onnan ismét 8715 IX | kisasszonyt, egy kis fekete képű, piros ajkú, karika szemöldökű 8716 XVI | szellem, mely a gonosz elvet képviseli a világban, nevezzék azt 8717 XVIII | hogy saját magok ellen képviseljenek benneteket!…”~ ~Másik előnye 8718 Vegszo | a szerencsétlenség elvét képviselték. Az számukra a részvétet 8719 V | szemérem hangján susogá:~ ~– Képzeld: ez a szegény fiatalember 8720 XVIII | elállt benne a lélegzet; azt képzelé, hogy a székek s asztalok 8721 XXI | hát, kedves kicsikém, azt képzeled-e, hogy engem minden bohó 8722 XXII | új meg új rémlátásokkal képzeleg; álmodik kinyitott szemmel, 8723 XXII | tudott. Hogy olyan átható képzeleterejök van a betegeknek, ami nekik 8724 X | annak szerteszét csapongó képzeletét.~ ~– Mondjak még mesét? – 8725 X | hallottakon, ki nem bírta képzeletével utolérni azt a gondolatot, 8726 XVI | képes kiegészíteni.~ ~E képzeletingerlő biztatásokra elevenülni 8727 XVI | gyermek kigyógyul abból a képzelgésből, hogy önt boldoggá tehesse.~ ~ 8728 XII | hallottam róla egy commát sem. Képzelheted azt az anxietást, amit ezalatt 8729 XII | ingének, minek nem, el nem képzelhetem – beállt Berlinben a filozófiai 8730 IX | e lépésre kényszeríté.~ ~Képzelhetjük azt a kellemetlen meglepetést, 8731 XVIII | a legfontosabb embernek képzelhette magát, s büszkén köszöntgetett 8732 XXI | nevetni.~ ~– Ezek a bohók azt képzelik, hogy itt Pozsonyban csak 8733 XXIII | A felhevült agy rettentő képzelme az arc minden vonásaiban 8734 XXIII | gyermekem halálos beteg, s képzelődésének az a kísértő réme, hogy 8735 X | fiatalember igen eleven képzelődéssel látszik bírni.~ ~– Mentül 8736 Vegszo | is az.”~ ~Ez eszmék körül képzeltem alakítani az egész regényt.~ ~ 8737 X | derengeni. Zoltán azt is csak képzete játékai közé vette, egyikéül 8738 II | poéta ember nekiindul, se kérd, se hall, keresztül-kasul 8739 VIII | elhagynom?~ ~– Tőlem ne kérdd; elég jókor meg fogod azt 8740 II | személy.~ ~– Kicsoda az? – kérdék egyszerre mind a körülállók.~ ~– 8741 XXI | asztal mellett, mintha azt kérdené a nemes ifjúságtól: „Zavarom 8742 XIV | fordulni, meg akarom tőle kérdeni, hogy híják, és miért üldöz. 8743 XV | egyedül az utóbbit vonni a kérdésbe.~ ~Zoltán kezdett nem figyelni 8744 XVIII | micsoda véleményei voltak a kérdésben forgó tárgy felett, hogy 8745 Vegszo | esetben éppen nem igénylek a kérdésből jogi értekezést formálni; 8746 II | érezte magát Emánuel hetyke kérdéseinél, mintha valaki ablaküveget 8747 X | ösztöne súgja, hogy ügyvéd kérdéseire valamit az igazságon vagy 8748 XVI | felelnivalója lehetett volna e kérdésekre, de egy negyedik jelenlétében 8749 II | hogy híven felel minden kérdésére a jó öreg asszonyságnak, 8750 XVIII | állításait igazolja, bárha a kérdéshez éppen nem alkalmazható egy 8751 VII | Állapotja?~ ~– Köszönöm kérdésit. Egészséges vagyok.~ ~– 8752 VIII | gyámatyám marad?~ ~Ettől a kérdéstől félt Rudolf. Egyenesen kellett 8753 V | szokva halaványságához; nem kérdezék, hogy tán valami baja van; 8754 III | kérdésre felelni, hanem ő kérdezett:~ ~– Hogy áll a pörünk, 8755 XXV | Odavezették Maszlaczky urat a kérdezetthez.~ ~Künn a szabadban négyölnyi 8756 X | bírt; míg más ember azt kérdezgeti az ellenféltől, hogy mit 8757 XIV | túl! Ha valami tündér azt kérdezné tőle ez órában, hogy mit 8758 II | tekervényein. Zoltánnak annyi kérdeznivalója volt, mikre a fiatal joggyakorló 8759 II | martalékul vetett a mindent kérdező és semmit nem halló asszonyságnak 8760 XII | Azért ő mindig tudott kérdezősködéseikre felelni. Minden lépése Zoltánnak 8761 XIV | ügyész finomul kicsúszott a kérdezősködések alól, biztosítva Zoltánt, 8762 V | kifejezésteljes néma szünetet kérdezősködésekkel zavarni, csak öltönyét egyengeté 8763 III | felballagott a kúriára. Kérdezősködésére a levéltárnok azt felelte, 8764 X | embertömegen keresztülfurakodva, kérdezősködik nagy aggodalommal:~ ~– Mit 8765 XVI | kedves nagyságod örömest kérdezősködnék utánam, én távol leszek. 8766 II | elsápad bele.~ ~– Bolondul kérdezősködöl, Miszti! – súgá fülébe a 8767 XVIII | mint egy macskát. Senki sem kérdezősködött utána többet.~ ~Ezalatt, 8768 II | titokban maradniok. Az emberek kérdezősködtek: „Miért? Mi baj van?” Megtudták 8769 II | időnk marad végignézni a kérdezőt.~ ~Ez tekintetes Maszlaczky 8770 XXVI | van halva, és senki sem kérdezte többé: „Vajon talán ez a 8771 VII | tornácba, haragos tekintéllyel kérdezve a szembejövő sujtásos hajdútól:~ ~– 8772 IV | be Maszlaczkyhoz, remegve kérdezvén:~ ~– No, széna-e, vagy szalma?~ ~ 8773 XVI | akarják, csak éntőlem ne kérdezzenek semmit; én nem írok alá 8774 XX | cseléd! Fáklyákat gyújtsatok, kérdezzétek fűtől-fától, keressétek 8775 XXI | ott levő cselédet, hogy kérdje meg a nagyságos asszonytól, 8776 VIII | gyermek arcán azt a könyörgve kérdő tekintetet, s félre kellett 8777 X | vendég előtt, majd inkább ő kérdőre vonja elmaradása felől. 8778 XVIII | tanácsos,~ Akitől még soha nem kérdtek tanácsot!~ ~Képzelhetni, 8779 X | kinyilatkoztatá, hogy inkább kerékbe hagyja töretni magát, de 8780 II | társaságnak fele talpra kerekedik, s készülni kezd hazafelé.~ ~ 8781 XVIII | asztalok a szobában mind táncra kerekedtek, s forognak körüle, mint 8782 X | jégdarabokat kezdtek már a hintó kerekeihez súrolni.~ ~– Hajts! Hajts! – 8783 XXI | a pisztoly véletlenül a kerékhez csapódva elsült, s a grófot 8784 X | hallgatsz? – kérdezé újra Vilma, kerekre nyílt szemeivel a sötét 8785 IX | nevelőjét azon tudósítással és kérelemmel, hogy addig is, míg a megye 8786 XVIII | az, hangja a leglágyabb kérelemtől, mely a honfiszíveket megszelídíti, 8787 XXIII | Zoltánt? Hátha az megveti kérelmét, és nem jön el?~ ~Az orvos 8788 II | néha csak egy toll, ott keres zöldet, ahol közelebb találja, 8789 X | szólani, mikor nem kérdezik. – Keresd, öcsém. Én nem strázsálom 8790 XXIII | kiket valaha szeretett. Mit keresed, jámbor lélek, a napokat? 8791 XIX | ellenkező. Én igazságot keresek, nem diadalt. Azért e választás 8792 XVI | szegény ember vagyok, fejemmel keresem kenyeremet – de én visszautasítanám, 8793 XXIV | szobáról szobára szomorú keresésével, benyit minden ajtón, szétnéz, 8794 XVII | a felperes visszavonta keresetét, s Kőcserepy befolyásának 8795 II | fordíthatni, de éppen e keresetmód nem engedi őket lakhelyüktől 8796 II | mulatólakokat építeni. Kiknek keresetök módot nyújt szerzeményök 8797 XV | aratni azon az alapon, melyre keresetüket alapíták ön ellenfelei, 8798 IV | azután mindenféle írásokat keresgélt, utóbb egy hosszú értekezéshez 8799 XX | fogják őket meglátni; nem kereshet magának a közéletben, hivatalában 8800 II | Pest élénkebb iparral és kereskedéssel bírt, szokásuk volt a tehetősebb 8801 X | Megbocsásson, jó uram – szól a kereskedőnek –, elébb ezt a nyomorultat 8802 XII | vagyunk, hát mi a lelkét keresnénk a víz hátán?~ ~No, de végre 8803 III | gyenge volt, másikat kell keresnünk. Első vázlatunk az volt 8804 XXIV | volt; már nincsen itt. Hol keressem most? Kérdezősködni nem 8805 XXIII | tovább még?…~ ~Szemei Zoltánt keresték, odafordult hozzá, és arcán 8806 XXIII | Arra sincs szüksége többé. Kerestessétek fel Szentirmán azt a kis 8807 XII | széleire is jutott írás keresztben, hosszában, hogy keresni 8808 XXIV | örömeiteket, lakomáitokat, keresztelővel, lakodalommal várni kell 8809 XVI | Miért vetne? Nagyságod jó keresztény, aki tizenhat évi szenvedést 8810 XVIII | hármas halmot és kettős keresztet mind ő viselné! Könyörög 8811 XII | csak tudnám, hogy melyik a keresztneve?) azt mondta, hogy tökéletes 8812 II | várva, hogy mi baja neki a keresztnevével.~ ~– Mert akkor elmondhatnám, 8813 XXI | végigeresztve azt kardja élén, a keresztpajzs lapján engedi elveszni annak 8814 XXI | széles, lappal fedett vas keresztpajzzsal, minő a vívókardokon szokott 8815 II | Misztizlávnak híják (minthogy keresztszüléi a magyar naptárban nem találtak 8816 X | hogy a septemvir háromszor keresztülbotlott benne.~ ~– Nos, nos – sürgeté 8817 II | el akarta fogni a lepkét, keresztülbukott egy baracksövényen, zöld 8818 XIII | olyan hassal nem szeretném keresztülélni a világot, de izmos, délceg 8819 X | mézédes hangján, melyen keresztülérzett a gúny.~ ~Zoltán szilárdul 8820 XVI | lehetett, miszerint saját magán keresztülesik.~ ~Kovács szemei úgy szikráztak, 8821 III | megkísérté párszor, hogy keresztülessék, de oly fonák feleleteket 8822 X | partokat ellepő embertömegen keresztülfurakodva, kérdezősködik nagy aggodalommal:~ ~– 8823 X | alá – szólt Vilma, ki a keresztülfutó földrengés hatását, az ágyban 8824 X | itt egy futó komplimenttel keresztülhalad. A tánc neki sehogy sem 8825 X | néptömeg, hogy alig lehetett keresztülhaladni rajta.~ ~Mindenki onnan 8826 XVIII | ablakredőnyök lecsukvák. Mégis keresztülhallatszik:~ ~„Kinyílott a piros rózsa!”~ ~ 8827 XXII | sírt, hogy minden szobán keresztülhangzott; napok óta szemeit sem hunyta 8828 VIII | legelzártabb termeken is keresztülhat, és eltakarja a magára hagyatott 8829 XVIII | emelkedve, a mérges zsivajon keresztülható szózattal hívá fel választóit, 8830 XVIII | tömegen sehol sem lehetett keresztülhatolniok, s mindannyiszor kényszerítve 8831 XVIII | Egyetlen tekintettel keresztülláthatá, hogy kolomposai vagy magokat, 8832 XIV | elhallatszott dörmögése, de aki keresztülláthatott volna a falon, hogy utolérte 8833 V | bár képes volt a szíveken keresztüllátni, de a parókát észrevenni 8834 V | Éles szemei egy tekintettel keresztülláttak lelkén.~ ~Szegény, szegény 8835 XXV | Maszlaczky úrra ismerni, amidőn keresztülmehetett a város legnépesebb utcáján 8836 XVIII | patvaristánál egyéb, aki keresztülment rajta, s annak kedvéért 8837 XVIII | valahonnan, azt hirtelen keresztülolvasni, bocsánatot kérni, hogy 8838 II | szép barna svéd kesztyűje keresztülrepedt, s a hinta mégsem lebegett. 8839 II | roppant melltűvel levén keresztülszúrva, mely Atlaszt ábrázolja, 8840 X | éjszakáján, e halálos rém alakja keresztültörhetne azon.~ ~A lépcsőzet omlott 8841 X | velök, s nagy küzdéssel keresztültörtetett mintegy százlépésnyire a 8842 II | csoport ácsorgó inason kell keresztültörtetnünk, kiknek változatos egyenruhái, 8843 X | csáklyával a tutajnak, hogy az keresztültörve a zajló jég felett, néhány 8844 VI | székifüves pusztán, hol a keresztülutazó átkozta majd a hínári döglevegőt, 8845 VIII | hosszas előbeszédek kínjain keresztülvergődtetni.~ ~Zoltán halavány lett, 8846 VIII | szék, a meghalt nő sálja keresztülvetve rajta, az asztalon hímzőráma 8847 Vegszo | melyikben a víz.~ ~Egy alapeszme keresztülvitelével kívántam megküzdeni:~ ~„ 8848 III | egy szépen kiszámított, keresztülvitt ügy gyönyörűbb a legnagyobbszerű 8849 V | következetességgel volt kimérve és keresztülvíve; Vilma sohasem tudhatta 8850 VIII | légy hű! S hogyha olykor keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot 8851 XVI | tessék ellenem szilenciumot kéretni, tessék azokat a nagy befolyású 8852 XV | pitvarnokát elküldé ügyvédeért, kéretve Kovácsot, hogy mihelyt érkezése 8853 XVIII | az úrfit a kapun, ha úgy kérezkedik!~ ~Egy pillanat alatt lekapták 8854 XIV | Elvárom önt – monda neki, kérges tenyerét megszorítva. Másnap 8855 XXV | itt, vagy azt az embert kergessék el innen.~ ~A fürdőtulajdonos 8856 VI | pusztákról, hol a nekivadult szél kergeti az ördögszekeret a marháktól 8857 XXI | renommista, kit keresztül-kasul kergettek már egész Európában lovagias 8858 XVIII | melyen néhány óra előtt ők kergették el Szentirmay négyezer emberét, 8859 II | még akkor híre sem volt, keringő és francia négyes uralkodott 8860 X | magát csábíttatni, csak egy keringőre báró Berzyvel, azután egy 8861 II | úr igen jó táncos volt, a keringőt különösen remekül tudta 8862 II | omladékos helyeket kőfallal keríték, az ország minden részeiből 8863 VI | volt a kertben, odamentek a kerítéshez, sőt sokszor annyira leereszkedének, 8864 XVIII | tömegét, künn a megyeház kővel kerített udvara rendeztetett el számukra. 8865 XVIII | amire ő juttatta, másnak kerítve el roppant gazdagságát? 8866 VIII | keresztutakra vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj 8867 V | hogy őt e derék úr nőül kérje. Emberek előtt, akikről 8868 IV | is, hogy valakitől pénzt kérjek; egyedül önhöz van bizalmam. 8869 XII | túlsó félen meg a cédulát kérjék el tőlem, mint egy fontos 8870 X | jelenetére! Hova lett a kérkedés, hova lett a kihívó dac, 8871 XXI | felszólító ifjú hevesen kérkedett még azután társai előtt, 8872 XV | aki gyávaságával szokott kérkedni; s az igen jó, hogy Szentirmaynak 8873 III | ellenfeleit, de tartozásaikat kérlelhetlenül egzekválja.~ ~– Ez a Zoltán 8874 XVIII | magát soha. Mentül többet kérnek tőle, annál többet ád; mentül 8875 V | jelenet zavarától. Hiába: a kérői szerep a legbátrabb férfit 8876 V | ezzel karjára fűzte a derék kérőt, s okosan értésére adott 8877 X | maradjon, hanem azután ők kérték, hogy ne cselekedje azt, 8878 XIV | aranyakat?~ ~– Hát mert kértem tőle; mert nem volt mit 8879 XV | egészen az én kedvemért, az én kértemre fáradott, aki nem is tudta, 8880 XVIII | hagyd magad!”, futott a kerten keresztül. A celebris párbajsegéd 8881 XIV | volna, hogy a pert az ifjú kértére neki megmutassa, de az köztudomásra 8882 XVIII | hogy majd leszek én még kertész is, szakács is, csak várj.~ ~ 8883 XVIII | kocsisok, inasok, lovászok, kertészek mindennap beadják számadásaikat 8884 VI | senki sem ültetett fákat, kertet. Lehetetlen azokat a járó-kelő 8885 XVIII | konyhamesternek, pincemesternek, kertmesternek és istállómesternek, mely 8886 VI | vízközépen kikötnek, egész kertsort látni végig Szentirmáig, 8887 X | ha a világ összeomlik is kerüle.~ ~A vészharangszó miatt 8888 III | szándékozott elvenni, kiket sokáig kerülgetett, s kik azután mind máshoz 8889 XIV | vaskönyökeivel számtalan egymást kerülgető iját-fiját taszigálva. Az 8890 XV | s elgondolá, minő kínba kerülhet neki ez eszméken végigjártatni 8891 II | két lyánka figyelmét nem kerülheté el, hogy rólok beszélnek, 8892 II | Semiramis függőkertjei sem kerülhettek nagyobb fáradságba. A tanácsos 8893 XVIII | sicarius, a brávó; no, megállj, kerülj a kezembe!~ ~Misztizláv 8894 XX | megmenteni! Adjátok tudtára, hogy kerülje azt az embert, ahol csak 8895 XXIII | nem tudnák már, hogy merre kerüljék ki a vihar haragját.~ ~Milyen 8896 XII | lehetne, ha ellenfeleid kezébe kerülnének, pedig én is körül vagyok 8897 XIV | Rudolf családját örökre kerülnie kell. De örökre?~ ~Összehasonlítá 8898 XIV | és nem tudom miért, hogy kerülnöm kell azokat, akiket szeretek, 8899 XXI | két hölgyet, s készakarva kerülőt tett velök, hogy mentül 8900 II | kiszállásra. Vilma figyelmét nem kerülte el, hogy mily bizalmasan 8901 X | felgerjedt figyelmét nem kerülték ki e hangok; jól meg tudá 8902 III | levertek bennünket, éppen most kerülünk felül, s amidőn ők bennünket 8903 II | szólt Flóra, tréfával kerülve ki az egyenes választ.~ ~– 8904 VIII | csókolhasson neki, orozva kerülvén hozzá, mert tudja, hogy 8905 XIV | fiatalok után, csak arra kérve őket, hogy ne szaladjanak 8906 XXI | tanúidat mindjárt!~ ~– El ne késd az időt! – szólt a báró, 8907 XVIII | a levéllel fusson minden késedelem nélkül a nagyságos tanácsosnő 8908 III | nagyságod nem vala rest a késedelmes halál siettetésére mindent 8909 X | mellettök kanalak, villák, kések és tányérok mind egy halomban; 8910 IX | akció hátára?~ ~A szőke fiú keseredetten ült le, de ha minden érzést 8911 XVII | ifjú uram, nagyon tudnék keseregni az ilyen mondáson, ha nem 8912 XIII | szenvedélybe menő elvtusákkal keserítette életét, s minden néven nevezett 8913 XVIII | kaput, s fogadom a Jeremiás keserűségeire, hogy úgy elkergetjük innen 8914 VIII | sem térhetsz.~ ~Zoltánt a keserv ingerültté kezdte tenni:~ ~– 8915 VIII | hogyan fojtja el felküzdő keservét, hogyan erősíti meg magát. 8916 III | a bosszú és csalatkozás keservével sóhajta fel:~ ~– Eszerint 8917 XXIV | Isten előtt, s az Isten nem késik soká.~ ~És, íme, úgy is 8918 XVIII | ha méltóságod még sokáig késlekedik. Az egybegyűlt nemesség 8919 XXIII | lángot elfúni törekszik, s késlelteti a sietőket munkájokban.~ ~ 8920 XVIII | méltóságos urak még sokáig késnek. A nemesség eleinte csak 8921 XIV | Zoltán csak két hónappal későbben jött meg.~ ~Amint Pestre 8922 X | e nevek, hogy irántok a későbbkori költő lelkesülni tudjon; 8923 X | többiek mind néhány órával későbbre rendelék fogataikat, s gyalog, 8924 II | terhére is vannak, hogy nem jó későre maradniok, mert a hegyen 8925 X | Látva, hogy a fiskális úr késsel jár az orra körül, nem beszélt 8926 XIV | nem volna szabad látni, s kést üt a szívébe egy ártatlan, 8927 XVIII | gátolni e merényletben, készebbnek nyilatkozva a lemondásra, 8928 XVI | vékonnyá száradtam, mint egy keszeg; és milyen vagyok most? 8929 XVII | az új gazda, mert csak a készet pusztítani tanulta, s özön 8930 VI | növényanyagból finom cukrot készít, másik az itt termett gyapjút 8931 VIII | eset az, amire önt elő kell készítenem, hanem a dolgok természetes 8932 XX | Amarról pedig éneket készítnek, még az arató leányok is 8933 XVIII | vizet teának, a kávét meg készítse el, a teát majd elkészíti 8934 XVIII | hogy lövessen vadakat, készíttesse el a hosszabb munkát igénylő 8935 XVIII | neki, hogy rögtön ebédet készíttessen számunkra. Én parancsolom.~ ~ 8936 XXV | Graefenbergben van; ott készíttet magából egészen új embert.~ ~ 8937 XVII | annak idejében akármikor készpénzzé fordíthatók, s egyik veszteségét 8938 XXIII | Kőcserepy észrevette azt, s készteté, hogy tegye kényelembe magát, 8939 III | úgyis nagyon bizonytalan, késztetett rá, mint inkább tulajdon 8940 V | ügynél, mik őt idejárni késztetik?~ ~A tanácsos elbámult, 8941 II | pompás termeket – pedig tán kesztyű sincs minden olvasó kezén –, 8942 XVI | William!~ ~Maszlaczky úr már a kesztyűit is húzta.~ ~– Én, kedves 8943 II | nyerte, hogy szép barna svéd kesztyűje keresztülrepedt, s a hinta 8944 XVIII | ellenei által elhajított kesztyűt, a felriadó zajtól megrendül 8945 XVIII | borfogyasztással másrészről készülének hetek óta.~ ~Minthogy a 8946 X | úr maga is hozzáfogott a készüléshez; de csak azt szerezte ezáltal, 8947 XIV | ügyvédje szállásán, s még semmi készületet sem mutatott, hogy máshová 8948 II | történik az, hogy ama nagy készületű ünnepély elől ő maga is 8949 XXIV | márvány síremlék még nem készülhetett el; ott azon kő előtt leborult, 8950 V | mintha valami nagy dolgot készülne mondani.~ ~– Méltsás asszonyom. 8951 II | fele talpra kerekedik, s készülni kezd hazafelé.~ ~A tanácsos 8952 X | Egyszerre valami hosszasan készülő moraj kezdett támadni az 8953 II | marasztani sem lehetett a távozni készülőket; Rudolffal együtt egy egész 8954 VII | döfést. Milyen jól el kell készülve lenniök, hogy azt meg merték 8955 XVIII | ismert magára, egyik arca kétakkorára dagadván, mint a másik.~ ~ 8956 XVIII | százakra menő lobogóikkal kétannyit látszanak mutatni, mint 8957 III | Jurátus korunkban éppen kétekkorák voltak. Nem parancsol egyet, 8958 XVIII | lenni, általában legkevesebb kételkedést, ellenvetést avagy tiszteletlen 8959 XVII | volt abban foglalva.~ ~Nem kételkedett, hogy az ifjú ügyvéd éppen 8960 V | hogy férjével közleni fogja kételyeit.~ ~Éppen jött.~ ~Eveline 8961 XXIV | előtt; e házasság az utolsó kételyt is elhallgattatá.~ ~A fájdalom 8962 X | nyomorultak gunyhói. Amott egy kétemeletes ház erkélye hajlik alá; 8963 III | éppen ezért vett egy oly kétértelmű családból való leányt, hogy 8964 VIII | ismerethez juttatá, mint kétévi tanfolyam. De én minden 8965 XVIII | Vegye magához most ezt a kétezer pengőt; ne engedje, hogy 8966 IV | testétlelkét lekötelezi, ezeret, kétezeret ír helyette, megfizeti ekkor 8967 XI | milyen szomorú kép! A város kétharmad része romban feküdt, egész 8968 XVI | célszerű kezelés mellett kétháromszázezer forint évi jövedelmet ad. 8969 XVI | életműszere újjáalakuljon, még kétheti kúra, azután egy kis friss 8970 VIII | még senki bölcs. Tavaly kéthónapi utazása önnek velem a külföldön 8971 XIII | közvélemény asztalán egy kétkötetes útinaplóban, melynek sorain 8972 XVIII | dühösebb lett.~ ~– Nagyon kétlem, hogy akármely ország megfeleljen 8973 II | kardosan követni főnökét, kétlépésnyi távolban egész az előszobáig.~ ~– 8974 VII | házasságtörő. Ezt mondja a kétnyelvű rágalom, és az önérdek mentő 8975 XIII | kiszoríttatni helyéből, bár kétoldalt sáncot képez mellette a 8976 X | rendelék jurátusaikat, hogy ott kétóránként fölváltva a levéltárhoz 8977 XII | az ég és a föld között, kétségbeejtve a melegebb szíveket, kik 8978 X | csónak. Eveline a halál kétségbeesésével kulcsolta karjait a tanácsos 8979 X | remegve Zoltánnak. – Látja, kétségbeesnék, ha ő maradna utoljára. 8980 X | elméncségekkel vigasztalva a kétségbeesőket.~ ~A leopoldvárosi templom 8981 X | magas gondviseléshez, ki a kétségbeesőt ide vezérlé, s a lázas szenvedőknek 8982 XXVI | belől, amit a teremtés keze kétségbeestében összerontott.~ ~Mennyi sötétség 8983 III | még nem sajátja, és nagyon kétséges, hogy a mondott föltétel 8984 II | tüneményt, úgyhogy alig lehete kétségeskedni a siker felől, midőn augusztus 8985 XIII | sétánynak nevezni, s ezáltal kétségessé tette, ha vajon convenant 8986 XVIII | megcselekszik, az semmi kétséget sem szenved; az ember oly 8987 XXV | forintot egy korbácsért és kétszázat azért a gyönyörűségért, 8988 XVI | tartja-e az általunk ajánlott kétszázezer forintnyi jogos és becsületes 8989 XVI | ígért huszonnégyezer helyett kétszázezret ígérek őnagyságának, ön 8990 XVIII | gabona- és gyapjútermését kétszázhúszezer pengőért, melyért rendes 8991 VIII | fölállt, és csöngetett. Kétszer-háromszor ismételnie kellett azt, 8992 XI | használtak, s éppen azért kétszeres fáradsággal, mert nemcsak 8993 II | És mintha nem tartaná kétszeri állítását elégnek, harmadszor 8994 X | támadt, a papírszőnyegek kettéhasadtak egy helyen, s látható volt, 8995 XVIII | helyéből, mint egy tigris, s kettészakítva a levelet. – Énnekem?~ ~– 8996 III | tányérról, megropogtatá, egyet kettétört, és a szájába dugá:~ ~– 8997 X | először egy toronyban, azután kettőben, háromban, valamennyiben.~ ~– 8998 XII | közepében egy krajcárért vagy kettőért!)”~ ~ ~ 8999 XV | tér az ő sírját rejti. E kettőhöz ne legyen joga senkinek…~ ~ 9000 XVI | eltart soká, egy óráig, kettőig is.~ ~– Uram – szólt Maszlaczky 9001 XVII | nézve pedig ajánlja mind a kettőjöknek legszívélyesebb pártfogását 9002 XVIII | halkabban beszélni, hogy kettőjökön kívül senki se hallja, amit 9003 X | vesszek el; jobb lesz mind a kettőnkre nézve.~ ~Az ifjú még erősebben 9004 II | vásárlásait, elsőbbség jogán kettős-hármas árát adva, elütötték kezéről 9005 XIII | emiatt minden nyelvhangot kettősen ejt ki, s ahol csak lehet, 9006 XVIII | leányát, s elvárta mind a kettőtől, hogy őt nézni fogják ablakaikból. 9007 XVIII | száj elé; az alsó ajk alatt kétujjnyi sima tér van borotválva, 9008 III | hiú ember. Az ágya fölött ketyeg egy falióra, s előtte hever 9009 IV | bankjegycsomó selyemsusogására. Kevélyen és nyalkán kezde lépegetni, 9010 XII | között valami párbajba ne keveredjék, hanem ha valaki kihívja, 9011 XXV | olyan cifrán össze vannak keveredve, hogy aki ebbe a tömkelegbe 9012 XXV | feleselni kezd vele, pörbe keveri, ha párbajra hívja, pört 9013 XXV | és saját magát is bajba keverni, hogy őrajta bosszút álljon. 9014 I | helyecskét ebben a nagy kevert városban, ahova letehessük 9015 XIII | úr – monda mosolygással keverve szavait, de amely elsoványult 9016 I | érdekelt ez akkor, és e kevesek mind úgy beillettek egy 9017 I | családi ünnepnek. Hiszen oly keveseket érdekelt ez akkor, és e 9018 XVIII | vastag és rövid bajusza kevesellni látszik a helyet az orr