IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | Search |
Jókai Mór Kárpáthy Zoltán Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Részgrey = Comment text
17059 XII | családja előtt így is sok talányos maradt Zoltán minden előkészület 17060 X | elkezdett elébb tetőtől talapjáig két helyen végighasadni, 17061 XII | estélyezik, nálok vesztegeti talentumát. Összeírt nekem egy csomó 17062 XVIII | hozott mindent rendszeralkotó talentumával; úgy, hogy mikor másnap 17063 V | Eveline előtt.~ ~Még egy más talizmánja is van Kőcserepy úrnak, 17064 XVIII | gavallér.~ Van zsebében sok tallér,~ Nem kell nekünk inggallér,~ 17065 XII | rakni háromszor azokkal a tallérokkal, amiket nem bír fizetni.”~ ~ 17066 X | lenni, s nemsokára egy úszó talp tűnt elő, melyen néhány 17067 II | hogy a társaságnak fele talpra kerekedik, s készülni kezd 17068 X | mulatságrontó megszólításokat talpraesett élcekkel fogadja. – Elmésségét 17069 XII | el tőlem, mint egy fontos talpú, zsírszagú paraszttól. Inkább 17070 III | következik majd a specifikus támadás, az eddigi csak megszállás, 17071 III | egyenesen fogom intézni támadásomat – folytatá az ügyész. – 17072 XVI | hasonló remény benne is támadhat.~ ~– Semmi organikus baja 17073 XI | elveszett, ami kedves volt, támadjon helyette még kedvesebb, 17074 II | semmisége, oly erős vágyai támadnak valamivé lehetni. Óh, én 17075 XVIII | ragadva, elkezdék visszaverni támadóikat, egypár zászlót már el is 17076 XVI | tartani, hogy ő éppen a támadott viszálykodások törvényszerű 17077 XXI | furfangosan meg tudta csalni.~ ~A támadottból most ő vált támadóvá; a 17078 XXI | támadottból most ő vált támadóvá; a testét előrehajtva, egészen 17079 III | audiát Bogozy, mondja meg a Tamásnak, hogy hozzon be egy széket 17080 V | férj rovására reményeket támasszon, megfagyva, elgémberedve 17081 XX | férfiaktól, kik benne pártjuk támaszát ismerték. Magas kilátásokkal 17082 VIII | Önkénytelenül egy székhez támaszkodék.~ ~Rudolf úgy szeretett 17083 XXVI | hegyei között roskatag férfi támaszkodik a levágott fenyőtörzsre, 17084 X | feszítéstől felpattogtak, támaszták az ijedelmes hangokat.~ ~ 17085 I | akarunk mi veletek versenyt támasztani; mutassatok nekünk egy kicsiny 17086 XXII | és karbonikum; az oxigén támasztja a rozsdát a zongora húrjain, 17087 X | gerendát, melynek a cső volt támasztva, s odatekinték. A kanóc 17088 V | lemondással kapaszkodva annak támlájába, nyújtá búcsúvételét a derék 17089 XVIII | mellé, s egyik kezével annak támláját ragadva meg, másikkal az 17090 VIII | felnyitva, ahogy maradt, a támlán Chopin mazurjai. Sok húr 17091 VIII | zongora mellett állt a nagy támlás szék, a meghalt nő sálja 17092 III | tudhatja, hogy mi lehet! Előtte támlátlan vasszék, gömbölyű szélvánkossal. 17093 X | menni. Maszlaczky úr is támogatá ebbeli nézetét, okul adván, 17094 VIII | arckép elé, s egy előtte álló támtalan zófára borulva, édesen, 17095 V | azon a véleményen van. Neje tanácsadásai rendesen összeütnek az övével, 17096 XIV | fogadni látszott a baráti tanácsadásnak; felkereste a legvidámabb 17097 I | tökély felé, elfogadják a jó tanácsadást; hisz akik e közös házban 17098 XVIII | alkalom végre a leggonoszabb tanácsadó; a megyeház udvarának egyik 17099 XII | Ahelyett, hogy az én okos tanácsaimat fogadta volna, s egyenesen 17100 V | iránt, afelől előbb neje tanácsát kérdi meg, gyakran még bonyolódottabb 17101 X | csatazaj közt vagy lelkes tanácsban, magasztos beszéddel ajkán, 17102 II | Míg ő levegőhöz és jó tanácshoz kapkod, nekünk időnk marad 17103 XVIII | beleszólni az okos urak tanácskozásába. Ez kontraszt! Bölcsesség 17104 XVIII | más terembe, ahol békével tanácskozhatunk.~ ~No, hiszen lett erre 17105 XXI | s ha te az ésszel vívott tanácskozmányokba mindig a kardodat veted, 17106 XV | megölelte egymást. Kovács tanácslá Zoltánnak, hogy túlságosan 17107 XXII | érintkezni. Az orvosok magok tanácslák Kőcserepynek, hogy különösen 17108 X | szívét bezárta előttük.~ ~A tanácsnok szemközt állt vele. Nem 17109 XIV | arcára, mint oktatja őt nemes tanácsokkal, mint mondja neki szelíden: „ 17110 VIII | Ne bántsuk tovább – tanácsolá Pál –, könnyebb lesz így 17111 XIV | akadni emberre, aki azt tanácsolandja önnek, hogy ez iratokból 17112 XVI | azt tenni, amit ellenségei tanácsolnak! Tessék engemet kidoboltatni 17113 XXV | elprédálta egész úri birtokát? Tanácsoltam én ezt méltóságodnak? Nem 17114 II | s ő maga visszafordult a tanácsosnéhoz, könnyeden annak széktámlájára 17115 V | bocsánatot kérek.~ ~Most a tanácsosnén volt a sor megzavarodni 17116 XVIII | családi jelenete volt a tanácsosnével?~ ~Vagy – talán nincs már 17117 V | kiejteni annyi volt, mint a tanácsosnőnek esztendeig tartó vitatkozásokra 17118 V | Egy filozóf nő~ ~Kőcserepy tanácsosnőt a világ igen magas szellemi 17119 XXIII | csodálkozva tekintett a tanácsosra.~ ~Az íróasztalához sietett, 17120 II | már csak egy lépés volt a tanácsosság. Nemsokára újra megházasodott, 17121 XVIII | valami végeznivalója volt a tanácsossal – elég az hozzá, hogy midőn 17122 XXI | elhagyja a termet rögtön.~ ~A tanácsterem reszketett a karzatok dühös 17123 X | Nem volt pedig sok idő a tanakodásra.~ ~– Úgy megbocsásson ön – 17124 X | kegyence lenni, amióta holmi tanárokkal való ismeretsége folytán 17125 IX | vízbe, nem rontja-e magát a táncban, tanul-e valamit, nem szeret-e 17126 X | az messze van ide, s önök tánccal voltak elfoglalva.~ ~– Tehát 17127 II | terembe ért; már vége volt a táncnak. Katinka reá támadt.~ ~– 17128 II | jól tudta, hogy e derék táncnemek még a párizsi közhelyekről 17129 II | parasztmulatságokban használták; a nemzeti táncoknak, körnek, csárdásnak, még 17130 XIII | lenni, a jövő farsangon már táncolhatok. Még meg is házasodom. Bizonyosan 17131 II | táncolni a cancanont? Fameuse táncolja a cancanont és a chahut-t 17132 II | is tudom, hogy miért nem táncolják azokat a mi szalonjainkban? 17133 II | termeiben. A báró úr igen jó táncos volt, a keringőt különösen 17134 II | füzértáncok közben hallhatják táncosai azt a veszélyes száraz köhintést, 17135 II | találja, s kénytelen beérni táncosával. A szövevényes quadrille 17136 II | hódítást követett el itt-amott táncpróbákon és gyermekkoncerteken, s 17137 II | ezzel megzavarták a fiatal táncreformátor eszmejárását; azt azonban 17138 XXI | kardban egyeztek meg; egy nagy táncterem üres helyisége volt a viadaltér.~ ~ 17139 X | halló úrnőnek, s maga a táncterembe engedé magát csábíttatni, 17140 X | mulatozók mellett, s ott benn a táncteremben sápadva mondják egymásnak 17141 X | mulatságát; a fiatalság a tánctermekbe vonul, az éltesebb urak 17142 X | sem törődik a másikéval. A tánctermekben is szétriadtak a párak, 17143 II(2)| szép és gyöngéd nemzeti táncunkat a francia kocsmák erkölcstelen 17144 II | elkezdeni a szezont; aki fényes táncvigalmairól kimaradna, azt a karnevál 17145 II | mielőtt élt volna. Minden táncvigalom után vér szokott jönni ajkaira, 17146 VIII | ismerethez juttatá, mint kétévi tanfolyam. De én minden évben nem 17147 XXIV | alatt eltöltöttek, csak arra tanítá meg őket jobban, milyen 17148 XII | mitológiát fognak ezentúl tanítani, hanem tanul a sok szedtevette 17149 X | Vilmára nézve. A vak leány nem taníthatja őt tiltott eszmékre, hisz 17150 IX | vigyáznak rá, csak képmutatásra tanítják. Engemet is eleget ütöttek, 17151 XIV | Zoltán úgy hazudott, mintha tanították volna rá.~ ~– Úgy! Értem – 17152 II | beszélt, ami neki jól illett, tanítványai nagy része elsajátítá tőle 17153 V | szépségétől el hagyta magát tántoríttatni, hogy az élemedett férj 17154 XIV | visszautasítást; a derék, öreg emberek tanúbizonyságait, egyszerű, mesterkéletlen 17155 III | nyilatkozványai mind megannyi tanúbizonyságok, melyek őt kompromittálják. 17156 III | félig nyitva az ajtaja, az tanúbizonyságot tesz arról, hogy tele van 17157 II | legközelebb állót szólította fel tanúbizonyságul: „Nemde, nagysád?”, mintha 17158 XIII | melyek első viszálkodásaik tanúi valának, egész Abellino 17159 XXI | jelen vagyok. Küldheted tanúidat mindjárt!~ ~– El ne késd 17160 III | az ő sokévi fáradságának tanújele, nemkülönben annak, hogy 17161 XXI | korbácsot hozok magammal és tanúkat.~ ~– Elég! – kiálta fel 17162 XIV | rá a bíró: „Az nem jött tanúkkal, okiratokkal, furfanggal, 17163 XII | ezentúl tanítani, hanem tanul a sok szedtevette kölyke 17164 IX | rontja-e magát a táncban, tanul-e valamit, nem szeret-e bele 17165 XIII | báró úr valami kuruzslótól tanulhatta az anatómiáját.)~ ~– Óh, 17166 II | miszerint ne ő tanuljon írni, tanuljanak mások olvasni; viseletében 17167 I | és művész szorgalommal, tanulmánnyal fogja emelni a szellemet, 17168 XII | megmutogatja, hogy lehet ipar és tanulmány által a nemzet gazdagságát 17169 IX | embernek kell lenni, egyetemi tanulmányokat végeznie, mert a tudomány 17170 V | mozdulatait önelégülten tanulmányozhatja.~ ~A. tanácsosnő magával 17171 V | felőle, s azt minden oldalról tanulmányozhatta volna. Nem mohón, de határozottan 17172 XVIII | érzésekkel viseltetik, s tanulmányul akartad őt venni. Emiatt 17173 XVI | szótagolva beszélt, mintha most tanulná a silabizálást ábécéből. 17174 XVI | szerencsém viszont egy másik tanulsággal szolgálhatni. Az ügyvédnek 17175 XVIII | olvastam jellemzőbb, élethűbb, tanulságosabb regényeket, mint Széchenyi 17176 III | sem volt, amidőn betűket tanultunk ismerni. Hallotta-e kedves 17177 Vegszo | melyben ránk nézve annyi tanúság van, kissé nagyobb tért 17178 XVIII | lenéző, kihívó megvetést tanúsít, cask úgy félvállról néz 17179 III | küzdötte fel magát a magasra, tanúsítá azon erélyt, melyre minekünk 17180 XIII | szánakozást és lenézést tanúsító hangon az inas, s vállvonítva 17181 XII | terményvilág gazdag választéka tanúskodik haladásunk felől; benézhet 17182 III | alkudozások folyama iránt tanúskodjék. Csodálkozni méltóztatik. 17183 II | kitagadott gyermekek javára tanúskodva, pörlekedve, amikor is sok 17184 VI | még odább, az gazdasági tanya lesz, azoknak sem volt szabad 17185 XVIII | egész menetet előre kitűzött tanyáikra vezették; míg Kőcserepy 17186 XVIII | verekedni is kezdtek, valami tanyát el akartak a tarka tollasok 17187 XVIII | járásba megy, hol fognak tanyázni, a falukon rendelet adatott 17188 XVIII | miután az a városon kívül tanyázott, s ha az berukkol, bőségesen 17189 XIII | Abellino ágya mellett, azon egy tányérban fél zsemlye állott, láthatólag 17190 X | nevetés vegyül a titkos tányércsörgés közé, pár fiatal lyánka 17191 XXIV | megmérhetetlen üresség! Csak egy kis tányérka helye a fehér abroszon, 17192 X | kanalak, villák, kések és tányérok mind egy halomban; ki-ki 17193 XVIII | legyen számukra minden, s ha tányért, poharat összetörnek jókedvökben, 17194 XVIII | hálószobáikban valami hiányosságot tapasztalandnak.~ ~– Legyenek ezúttal elnézők, 17195 V | is zavarba hozza. Magam tapasztalásából mondhatom.~ ~(– Én is – 17196 VIII | nem szolgáltatnak anyagot tapasztalásokra, a kicsinyes falusi, házi 17197 XIII | két világrészt beutazott, tapasztalatainak eredménye ott feküdt a közvélemény 17198 XIV | életben minden alkalomnál tapasztalhatták, hogy a kemény, indulatos 17199 XII | ha ők Pestre feljönnek, s tapasztalják, hogy a kedvenc, a szeretett 17200 V | viszonttiszteletre méltó. Tapasztalni fogod, hogy én, ezt tudva, 17201 IV | asztalra az aláírási ívet, s tapasztalnia kellett azt a keserves kíméletet, 17202 X | nagyon sokszor volt beteg.~ ~Tapasztaltabbak azzal nyugtatták meg a szülőket, 17203 X | termekbe vezető ajtókat, tapasztalták, hogy azok csakugyan be 17204 V | dolgokban a nőknek csalhatlan tapintatuk szokott lenni; közügyekben 17205 XVIII | kezeivel a sima kezecskéket tapintva, miknek édes érintése a 17206 XVIII | nem kellett volna azoknak táplálékot adni.~ ~Így tesz az, aki 17207 XVIII | nehezíté vala…~ ~A karzatról taps, a teremből éljenek zengése 17208 VII | plajbásszal egy nagy vörös tárca fenekébe.~ ~– Hány esztendős?~ ~– 17209 Vegszo | igen tisztelt Pesti Napló tárcájában, melynek érdemdús szerkesztője 17210 XX | s egy levágott fatörzsön tárcájából kitépett lapra irónnal e 17211 XXVI | villát minden benne levő tárggyal együtt vásárolja meg számára; 17212 X | nagy ereje szakadva egy-egy targoncás, hevenyében összehányt matyókkal, 17213 IX | zavarodottan hordta körül szemeit a tárgyakon. Egy kerek asztal körül 17214 X | vele, hangokból, mikről a tárgyakra következtet, emberek szavaiból, 17215 X | odavonatkozó részletek pontosabb tárgyalhatása végett. Orcájának egyik 17216 XXIII | tőrszúrás, melyet gyűlölete tárgyának szánt, elébb az ő szívén 17217 XVIII | összegyűlés okait, a napi kérdés tárgyát, mindezt szép halk hangon, 17218 VII | erőszakos eltűnés, előkeresett a tarisznyájából négy szeget és egy kalapácsot, 17219 XIII | járást, vágtat felfelé, tarisznyáját hóna alá kapva.~ ~Az említett 17220 II | ahol mondva volt neki, a tarka-barka cselédek között, kik ihogva-vihogva 17221 III | puszta érintkezés által oly tarkává legyen, mint a gyöngytyúk. ( 17222 XX | leányok is azt danolják a tarlókon:~ ~„Rózsabimbó, borostyán,~ 17223 X | Kárpáthy iránt, aki most… Tarnaváryék gyámsága alá adatott; amit 17224 X | elszállíták Vilmát szerencsésen a Tarnaváryházhoz, nagy diadallal vitték szülői 17225 XIV | nagyon fölfogható volt; Tarnavárynál a heveskedés, gorombáskodás 17226 XIV | ifjú arcok néhány év alatt. Tarnavárynénak pedig tetszett az, hogy 17227 XIV | menni a színházhoz, hogy Tarnavárynét hazakísérje, ki az utolsó 17228 XIV | jőne zavarba. Igyekezett Tarnavárynéval fesztelen beszélgetést folytatni 17229 XVIII | megcsalt, hát a kijátszott társ? Sajnálja, vigasztalja őt 17230 XVIII | helyrehozhatni.~ ~Az ő követjelölt társa volt Korondy, jelenleg a 17231 Vegszo | ugyan, mint az általános társadalmi szokások és erkölcsi fogalmak 17232 XII | Isten keze ütött hazán és társadalmon, elfedezni oltáráldozataival, 17233 II | könyökkel küzdi fel magát a társadalomba.~ ~Az egész ember egy miniatűr 17234 XVIII | barátunk ajkpittyesztve fordult társához, elég hallhatóan súgva neki:~ ~– 17235 X | s röhögve fordítá fejét társaihoz.~ ~– Halljátok ezt? Öt pengőt; 17236 X | torlatnak szorított. Mielőtt társaimnak eszökbe jutott volna, én 17237 XXI | azzal eltávozott, a többit társaira bízva, kik a találkozás 17238 V | látogatási bevezetéseknél a társalgásban, amidőn egyik félnek sincs 17239 II | lovagjaink azt a csintalan társalgási modort, mellyel alsóbb osztályainkat 17240 II | a főispán és neje közti társalgásnak, melyet az előbbi meg is 17241 V | nemes nyájasság igazgatá a társalgást. Mindkettő úgy érezte magát, 17242 II | kell neki; igen kellemes társalgó, minthogy ő maga keveset 17243 Vegszo | tiszttartónak meg el kellett venni a társalkodónét, s hátra levén még az inas 17244 V | egyedül, mindig egy feszes társalkodónő jelenlétében, ki a kis Vilma 17245 X | profitírozhatná, hogy szabadabban társaloghasson.~ ~Kénytelen voltak azonban 17246 XIV | nevetéssel, kényszeríték velök társalogni, kényszeríték őket megismerni, 17247 X | beillenék azon gipsz mellszobrok társának, amik íróasztala tetejéről 17248 X | kiálta az érkező, őrt álló társára. – Untad már magadat? Szerencséd, 17249 X | arszlánnak sikerül többek társaságában kanalat, villát rekvirálni, 17250 II | azért most is vágyik a népes társaságok után, s úgy örül, ha az 17251 IX | látogatóba mentek előkelő társaságokba, fényes mulatságba, hol 17252 V | lovagol, elfut az ablaktól, társaságokban figyelmezek rá, hogy őt 17253 XIII | azon a helyen fashionable társaságoknak megjelenni. A doktor az 17254 II | Látod – oktatá fiatal társát –, te olyan félénk vagy. 17255 XXI | kocsijára ült két meghívott társával együtt, s hajtatott Dabroni 17256 XXI | szégyenpironsággal tudatva, hogy társuk véletlenül eltávozott.~ ~ 17257 X | özönlék el a víg fiúk fiatal társukat, ki a legutóbbi szóra nyugodtan 17258 XXIV | harmadik nap. Negyednap társzekerek jelennek meg a kastély udvarán, 17259 XVIII | volt, mint rohannak nehéz társzekerekkel a zárt kapuknak, fejszékkel 17260 VIII | azzal előre belépett a tárt résen, kezét nyújtva az 17261 XXIV | akkor ő egy bezárt szobát tarta fenn magának e kastélyban, 17262 Vegszo | fogalmak alóli kivételek, kevés tartalékkal bírnak a közéletben, s közsorsú, 17263 V | megérdemelje? A mai fiatalság léha, tartaléktalan magaviselete méltán aggodalmakkal 17264 VIII | legboldogabb óráját. Mi lehet annak tartalma? Kit érdekel az?~ ~Mindannyiszor 17265 IV | értekezéshez fogott, melynek tartalmából a nyugtalan kliensnek meg 17266 XVIII | a levél nagyon takarékos tartalmán, csak elállt benne a lélegzet; 17267 V | melyek arany bölcsességet tartalmaznak: „A cukor édessége elrontja 17268 XV | Azt tudták, hogy a per ily tartalommal sohasem fog ítélet alá kerülni; 17269 XIII | spanyolberekhez, mintha attól tartana, hogy valaki csak azért 17270 II | és ámbátor helyesebbnek tartanám anyagi haladásban keresni 17271 X | ifjakat.~ ~– Szerencsénknek tartandjuk – mondanák azok egyszerre, 17272 X | Dunából, nem volna mitől tartaniok. – Egy cukrásszal találkoztam 17273 XVIII | már, amidőn Dabroni kihívó tartással egész az orra elé lépett, 17274 V | hivalkodásokra képesnek tartassam. A határtalan tiszteleten 17275 XVII | ezentúl nem leend módjában őt tarthatni.~ ~Midőn a kárpátfalvi vadaskert 17276 XII | célra külön hivatalt nem tarthattam. Hogy az érintett levelezések 17277 XVI | felhívni, vajon többnek tartja-e az általunk ajánlott kétszázezer 17278 XXIII | egymás után.~ ~– Emlékedben tartod-e, atyám, amiket beszélek? – 17279 XVII | napokra a váltságdíjaikat, s tartogassák azt szerencsésebb napokra, 17280 VII | meglepőt, valami kedvest tartogatni a bálványozott gyermek számára, 17281 XVIII | volt a szabadelvű, melyik a tartogató párt, és mi okuk volt egymást 17282 VII | A parasztleánykák vízben tartogatták előre a nefelejcset, mit 17283 IX | egyebet sem teszek, mint nekik tartok prédikációt, mégsem lesz 17284 XVIII | visszahúzta magát. A vele tartók mindnyájan elhatározák, 17285 XIV | a fráterek feleslegesnek tartották megjelenni.~ ~Azt szerette 17286 XXIV | szerelmi, hanem becsületbeli tartozás is volt az.~ ~E nemes férfi 17287 III | legnagyobb jövedelme a jobbágyok tartozásaiból áll, úgyhogy egynémely része 17288 III | élni hagyja ellenfeleit, de tartozásaikat kérlelhetlenül egzekválja.~ ~– 17289 XXV | Kárpáthy Béla úr, kinek tartózkodási helye nem tudatik, vagy 17290 XVIII | megfordítva áll a dolog: itt a tartózkodó tábor feje először is Kőcserepy, 17291 VII | ellen. Kendnek mint házhoz tartozó cselédnek, érvényesen adhatom 17292 IX | látják, cselédek, házhoz tartozók, talán ellenségek, titkos 17293 XV | vagyok; de e könnyekkel tartoztam annak, ki értem még keserűbb 17294 IV | önhöz van bizalmam. Hát nem tartoztam-e önnek már máskor is, s nem 17295 II | kezet szorít.~ ~– Tehát nem tartóztathatom méltóságodat. De a grófnét 17296 XV | álnoksággal vádolnák miatta. Ne tartozzék ez a kérdés a dologra! Én 17297 XXIV | mehessen, ahova neki tetszik.~ ~Tartsátok akkorra örömeiteket, lakomáitokat, 17298 VIII | gyermekévek benyomásait tartsd emlékedben, mert azok tiszteletre 17299 II | nem létezik. Mármost csak tartsuk magunkat mellette, ő mindenüvé 17300 X | sohasem visz fegyvert, azt tartván, hogy majd lesz az ellenfelének, 17301 XIV | ami tele gyönyörrel van tárva ön előtt.~ ~Zoltán komoly, 17302 I | fúró-faragó emberek jobbra-balra taszigáltak egy-egy fantasztikus alakot, 17303 XXIII | hajigálnák, az orkán olyanokat taszít rajtok néha, mint az ágyúdördülés; 17304 X | a csáklyát, egy hatalmas taszítást adva azzal az elhagyott 17305 X | egy ágyúlövés erőszakos, taszító dördülete rázta meg azokat. 17306 II | főispán, s jobbra-balra taszítva, akik előtte álltak, rohant 17307 XIII | vékony, elkékült ajkainak tátongó lippegésén ült a legkínzóbb, 17308 XIV | abba is olyan békeszerető tátosok vannak fogva, mintha csak 17309 II(2)| felkeresni a lipcsei képes újság tavalyi folyamát, melyben egy bölcs 17310 II | pompás kertre.~ ~Ezen év tavaszán, midőn minden gyümölcs szépen 17311 X | zöldült a fű, s dél felé még tavaszhó elején házmagasan állt a 17312 XIV | grófnét velök együtt.~ ~Minden távcső feléje volt fordítva, a 17313 X | vízzel voltak elborítva; távcsövemmel jól kivehetém, hogy a víz 17314 X | címeiket. Tizenhat év ködös távola takarta el ez emlékeket, 17315 XXI | is. A két hölgyet el kell távolítani innen. Rudolfnak nincs többé 17316 VIII | eljött. Ő maga készakarva távolította el a cselédeket e helyről, 17317 VII | magának megmagyarázni e távollét okát.~ ~Hisz Rudolf Szentirmán 17318 XIV | adá a személyzetnek, hogy távollétében Bogozynak fognak engedelmeskedni, 17319 VIII | tekintetek nem engedik a hosszabb távollétet önnel, bármennyire óhajtanám 17320 II | beszélni; országgyűléseken távollevők követe.~ ~Ezzel cserélte 17321 XXI | magát s ezáltal őt rövidebb távolságra bocsátani.~ ~Miklós segédei 17322 XVIII | s megszorongatott kézzel távozék el Kárpátfalváról, zsebében 17323 XVI | felügyel.~ ~– Mi egy percig sem távozhatunk el tőle.~ ~– Úgy van – erősíté 17324 XXIV | felén egy bús, bánatos férfi távozik el, egyedül, senkitől nem 17325 II | mély bosszúságát, midőn a távozókkal kezet szorít.~ ~– Tehát 17326 XVIII | még vérszemet kapott, s a távozóknak rohant egész dühvel; vége 17327 XXIV | legyen szabad lépni. Most én távozom innen, most az én emlékeim 17328 X | közeledünk az aknához, mint távozunk tőle. A kanóc pedig egyre 17329 XII | Vt szcsém f. é. küldött tb rendli lleidet kézh vennem, 17330 XVIII | Természetesen a befőzött tea olyan keserű volt, hogy 17331 II | helyre balesetét, hogy egy tearózsát leszakítva, azt ajándékul 17332 XVIII | fejéhez vághassa az egész teásibriket; a szakácsnééhoz nyilván 17333 II | Mi köze az önérzetnek a teátrálistákhoz? Még megérem, hogy hazafisági 17334 II | nap Pesten valami magyar teátrumnak kellene megnyílni, vagy 17335 XVIII | azt gondolva, hogy a kínai teával is úgy kell bánni, mint 17336 I | kertnek nevezsz; mi lesz tebelőled? Elébb-utóbb meg kell szakadnod 17337 XXII | ez a nő még meg talál tébolyodni!~ ~– Talán már nem – mondá 17338 XXI | Meggátolni őt abban, amit teendő volt, helytelen és kivihetlen 17339 X | az Istent; hanem teszem teérted. Teszem azért, hogy te elmondhasd 17340 VIII | gyámatyám, ön engem eddig tegezni szokott.~ ~– Igen, kedves 17341 V | komoly.~ ~Maszlaczky úr tegeztetni hallván magát a tanácsos 17342 XVIII | legjobban, elkezdé ostromolni téglabombáival az ellenfél választóit. 17343 VI | nyúlánk kémények vörös téglafalból emelkednek elé az alacsony 17344 XVIII | ideig csak arra használták a téglahalmazokat a tisztelt választók, hogy 17345 I | szerteszét felrakott kő- és téglahalmazokra; senki sem hitte, hogy ebből 17346 I | udvaron építőállványok, kő- és téglahalmok, meszes vermek, homokkupacok, 17347 XVIII | gondolatokra, hogy egynehányat azon téglák közül az előttük állókra 17348 VIII | Zoltán és a vén Pál csak a téglákat segítették szétszedni, nehogy 17349 VI | ügyelnek; itt az agyagtelek téglakemencéknek szolgáltatja használhatlan 17350 X | családjával együtt kiment még tegnapelőtt falura, nem is jön be a 17351 XXIII | félretéteté, mint elvetette a tegnapelőttit és az azelőttit is. Egyik 17352 XXIII | új gyógyszert rendelt; a tegnapit félretéteté, mint elvetette 17353 X | nem tudni, hova.~ ~– Ne tégy már többet a tűzre… – szól 17354 II | tétovázni is látszott, hogy tegye-e, ami parancsolva van, de 17355 XX | minden úton e találkozást; tegyetek akármit, hogy őt megmentsétek!”~ ~ 17356 VII | kezével. Hanem mindjárt tegyünk valamit! Hol a kis groom? 17357 VI | velök falatját; majorosok, tehenészek nagy adó alá voltak vetve 17358 I | munkában, le kell roskadnod a teher alatt, úgysem éred végit; 17359 VI | szántóföldekre, hogy arra is tehessen egy-egy diverziót; de az 17360 XIV | irattárában vannak eltemetve? Tehet-e arról, ha valaki bizodalmával 17361 IX | flegmával azt mondá:~ ~– Mit tehetek én róla? Én csak nem vezethetem 17362 XXV | nem került soha? Hja, de tehetek-e én arról, hogy méltóságod 17363 X | az emberek közé, akik oly tehetetlenek, miként ők magok. A tér 17364 IX | megtudta Tarnaváry úr, mit tehetett bölcsebbet, mint hogy vállat 17365 XVI | kinek gúnyos kitöréseit a tehetlenség ömlengéseinek tulajdonítá, 17366 XXVI | mások viseletét, mert ők nem tehetnek hasonlóan.~ ~ ~ ~Utolsó 17367 IV | bátor leszek tiszteletemet tehetni.~ ~Dátum s a többi.~ ~Kedves 17368 IX | hogy az a szőke legény, egy tehetős alispán fia, ki a septemvir 17369 II | kereskedéssel bírt, szokásuk volt a tehetősebb pesti polgároknak a budai 17370 III | méltó ember, kiből minden tehetség kiveszett valami rosszat 17371 XVIII | Igen örülök ön szép tehetségeinek tért nyithatni, kedves barátom. 17372 VIII | jót lehet várni. Ön szép tehetségekkel bír, s lelkének nemes tulajdonai 17373 X | szabadulást, és bizonyságot tehettek róla, hogy ők megérdemlették 17374 III | szerencsés bírhatni. Erről nem tehetünk. Tessék más ügyvédet választani, 17375 XVIII | tréfásan –, lásd mi jöttünk el tehozzád, s mármost elviszünk magunkkal, 17376 XVI | oly hetvenkedő, most oly tejcukorédes volt. Megvolt annak a saját 17377 XV | érek semmit, s ha ezen a téjjel-mézzel folyó földön, mely minden 17378 X | egy homályos lámpa, fehér tejüveggel leborítva, világítá a szobát. 17379 XXIII | szobáját csak egy halvány tejüvegű lámpa világítá; a háttér, 17380 X | negyedik huszonnégy fontos teke közepébe csapódott, egy 17381 IV | olvasóteremekben, a kártyaszobákban, a tekeasztalok mellett, minden helyiségben 17382 XIV | Azután kivont fiókjából egy tekercset, abban volt száz arany. 17383 XVI | nagy sált a nyaka körül tekergessen, mialatt Abellino William 17384 XVI | Maszlaczky úr vidáman tekergeté nyaka körül nagykendőjét, 17385 XIV | elégedve, s csak a nyakát tekergette a nagy megtiszteltetésre.~ ~– 17386 XIV | azokban a fekete betűkben a tekergő, vonagló sírbeli férgeket, 17387 II | pompás fehér selyemsál van tekerve, mely festői ráncolatokban 17388 II | ifjú elbolyongott a kert tekervényein. Zoltánnak annyi kérdeznivalója 17389 XVI | Abellinót annyiba sem tekinté, mintha egy darab fa fekünnék 17390 III | kockáztatott vállalatnak tekinték oly ügyet megkezdeni, hol 17391 VII | felment a tornácba, haragos tekintéllyel kérdezve a szembejövő sujtásos 17392 IV | beszéltek, kinek véleménye tekintély és vezérszó volt a finom 17393 III | Szentirmay-család magas tekintélye, világi állása, családi 17394 XIV | Amice Bogozy azután, hogy tekintélyét fenntartsa, az úrfiakat 17395 V | világ igen magas szellemi tekintélynek tartá. És nem minden ok 17396 XIX | s a választást semmisnek tekintem. Én oly helyet, hol alkotmányunk 17397 XI | bús, bánatos szellemarc tekintene felénk, sötét, beárnyalt 17398 X | város minden kapuin, s nem tekintenének hátra, amíg egy tornyot 17399 II | valami ellenzéki jegynek tekinteték.~ ~Neje, Flóra grófné harmincéves 17400 III | mélyeszté, s a magasba tévedező tekintetén úgy meglátszott, hogy képzeletében 17401 X | erkélyéről úri halvány arcok tekintettek le rá, kezével inte nekik: „ 17402 II | alakot mutatott, amidőn nagy tekintetű vendége kezét megszorítá, 17403 II | gyalog.~ ~A cselédhad vihogva tekintgetett a gyalogpostának alkalmazott 17404 V | tölti el egy, a jövendőkbe tekintő atya szívét. Őszintén kell 17405 III | aki egészen sajátjának tekintse ez ügyet; ilyen emberre 17406 VII | Bogozy haragosan. – Úgy tekintsen rám, hogy én a tekintetes 17407 XXIII | ismerni, midőn a távolból tekintünk vissza rája, a nélkülözéseken, 17408 V | éveiket henye piperőcködésben tékozolják el, kik hősök a kávéházakban 17409 XXIII | vezeklés volt az neki, mintha télben, fagyban, mezítláb kellett 17410 XIII | ráismert Maszlaczkyra, s telegráfszerű készséggel veté feléje hosszú, 17411 XXV | volna elég, hogy azt a pert teleírja, ami most, az ő fejében 17412 III | diribdaraboltatni a gyönyörű ősi telek, és soha nem hallott nevek 17413 II | földet, mint hiú pompával telepíteni meg, aminél még Semiramis 17414 II | földet hordtak a sovány telepre, az omladékos helyeket kőfallal 17415 XII | most már prózában az. Úgy teleszedte magát Angliában reformokkal, 17416 X | betemette a lőtt rést, s teletömte recsegő jégtáblával a szakadékokat. 17417 VI | óriási magasságra nőttek e televény hűs földekben; a buja fű 17418 X | a karszékre vetett meleg téli sált, azt hirtelen felkapta, 17419 X | Kőcserepyt megölelé, s belebújva télikabátjába, sietett Trommel uramhoz.~ ~ 17420 XVIII | szertartás megkezdéseig ne teljék hiába az idő, az érdemes 17421 III | volt megtudni, ha vajon teljesíté-e az ügyvéd fenyegetését, 17422 XXIV | gondolni, ha ez ígéretet nem teljesítené?~ ~A nagy komoly férfiak 17423 V | kedvesebb kötelességet, mint azt teljesíthetni.~ ~– Jó, kedves barátom 17424 XVIII | öreg Pált hívta elő, hogy teljesítse az ügyvéd úr parancsát. 17425 X | a jámbor kapusnak menten teljesüle, mert azon percben nagy 17426 V | az éppen azért sem fog teljesülni, iparkodott minden kívánatát, 17427 V | legmélyebb óhajtása, melynek teljesülte egyedül öntől függ, velem 17428 I | hozzáfog ismét elpusztult ősi telke helyreállításához, épületet 17429 I | lőn kimérve egy szerény telkecske a hazai művészet leendő 17430 XIV | rendetlen, homokos, posványos telkek terültek a város körül. 17431 VI | mennyi elférne még üres telkeken, hol bojtorján virágzik, 17432 II | polgároknak a budai hegyeken telkeket vásárolni, azokra kerteket, 17433 II | Végre egy nagy darab kopár telket sikerült megvásárolnia, 17434 II | elő szó; ez uraknak való téma, inasoknak derogál.~ ~Mi 17435 XXII | mindenét, hogy engem pompában temessetek el. Úgy fájt, úgy fájt az 17436 Vegszo | gerjesszen, s én még nem láttam temetést, ahol valaki ne siratta 17437 VIII | újra felkölté benne a sírba temetett aggodalmait: hátha valami 17438 XXIV | mindannyiszor temetkezni látszik; temetgeti bántó emlékeit.~ ~Eveline 17439 XXIV | Ötödnap ismét folytatják a temetkezést. Eveline-t a nagy, fedett 17440 XXIV | magában, s mindannyiszor temetkezni látszik; temetgeti bántó 17441 X | kiáltá, hogy a Duna a váci temető mellett szakasztá el gátját, 17442 XXIV | maga leszállt, bement a temetőbe, felkeresett egy szép virágos 17443 XXIV | barátom tanított meg, aki azt temette el, kit legjobban szeretett.~ ~ 17444 XIII | tekintetbe veendi sanguinicus temperamentumát, melyről ő már nem tehet, 17445 XVIII | olyan kegyes, hogy akik temploma építésével foglalkoznak, 17446 III | fiúcskát kereszteltek a kastély templomában Kárpáthy Zoltánnak, aki 17447 X | éjben. Ez a protestánsok templomából jő, hol a nép ezrei kiáltanak 17448 X | is. Éppen a leopoldvárosi templomig vergődtek, még a legfelső 17449 VI | elő az urasági kastély a templommal szemben. Rudolf odahagyá 17450 XVIII | szenvedélyes dinnyész, szenvedélyes tengerész stb. lenni, minélfogva egy 17451 XII | fogalmakat szerezhessen a tengerészetről, ott nagy bölcsen előadva, 17452 XII | derék volna, ha magyar ifjak tengerésznek képeznék magokat, s hogy 17453 XIII | ösztönök közől, a szomj, a tengerivó szomj.~ ~– De hát nem szomjazik, 17454 XXIV | meg, hogy minden vidékből tengernyi nép özönöljék a templomba, 17455 XII | hogy ő meglátogathassa a tengerparti városokat, s hogy magának 17456 X | a bátor fejedelmi ifjú a tengerré áradt Dunának, hogy a zajon 17457 XII | gyönyörűséges tirádákat a tengerről, hogy milyen szép a tenger, 17458 XII | stb. nekem! aki utálom a tengert és mindenféle néven nevezendő 17459 XII | irtózom sem a Dunától, sem a tengertől úgy, mint attól a gondolattól, 17460 X | fekete hollók…~ ~– A sík tengervíz közől négy falu tornya látszott 17461 XXV | el, s aki azóta csak úgy tengett-lengett a fővárosban, emberek irgalmából. 17462 XXIII | Más végrendeletet kell tennem. – Mert ez már nem ér semmit. – 17463 II | részrehajlatlansággal hozzá kell tennünk azt, miként Kőcserepy úr 17464 III | ellenfelünk azon egyszerű ténnyel, miszerint Mayer Fanny gyermekévei 17465 VIII | vezet az élet, kérj tanácsot tenszívedtől, gondolj azokra, kik onnan 17466 XIV | kedve lett volna a tele téntatartót hevenyében Maszlaczky úr 17467 V | ellenkezőleg fordulnak a tények, de már azt Eveline nem 17468 V | könnyen balramagyarázza a tényeket.~ ~– Tökéletesen felfogom 17469 III | eseményeket kigömbölyített tényekül adni elő, miknek összegéből 17470 XVI | kezemet nem szorítaná meg az a tenyér, amelyik egyszer avval ütött.~ ~ 17471 IX | Eközben elébb az írást verte a tenyerében, végtére pedig olyat ütött 17472 XVI | összegörnyedt ágyában, nehéz fejét tenyereibe süllyeszté, sovány könyökeit 17473 III | utolsó falatot is, s leütve tenyereiről a morzsákat, folytatá magyarázatát:~ ~– 17474 X | foglalkozhatom.~ ~Misztizláv tenyereit dörzsölé örömében, hogy 17475 XXV | mosdáshoz nem szoktatott tenyereivel Maszlaczky úr kezét, és 17476 III | szekrénye írólapjára rövid tenyerével.~ ~– Azon buzgóság, melyet 17477 XVIII | Utána Bogozy jön, hosszú tenyérnyi szalaga hátáig lobog kalapjáról, 17478 XVIII | rezes fringiáját, s mutatá tenyérrel, hogy mármost ő is beszélni 17479 X | leírok. Mind, mind, az utolsó tényig, szomorú, nagyszerű, porba 17480 XXIV | Foglaljanak helyet!~ ~Ünnepélyes tényre hívta őket ide Kőcserepy.~ ~ 17481 XVIII | gondok hatalmasabbak minden teóriánál. Csak próbáljon valaki álmodni 17482 IX | nem akadt, amíg azt ki nem tépheti, semmivé nem teheti, bármi 17483 X | siettek osztani és helyeselni. Tercsa és Julcsa kisasszonyok pedig 17484 III | velőig hasgató fájdalmat érez térdében, s olyankor mosollyal álarcozza 17485 X | azonban egyre nőtt, már térdein felül kezde érni az ár, 17486 II | hogy mint szorítsa azt meg térdeivel, ha azt akarja, hogy lépést 17487 VIII | ott anyja arcképe előtt térdel, s érző lelke által anyja 17488 XXI | egy pillanat múlva ott térdelt ágya előtt.~ ~A szobában 17489 II | foltot ejtve fehér pantallója térdén. „Úgy kell neki!” – monda 17490 X | könyörögve, imádkozva, térdepelve. Még jobb itt a kunyhók 17491 X | jelenetet rögtön le is rajzolá térdére fektetett tárcájába, mihez 17492 X | szabadon zilálta szét, s térdig a jeges vízben állt.~ ~– 17493 X | megmarkolásszák őket. Egy nagy terebély fához viszik őket. Megérdemlenék, 17494 XVIII | kezdett lassankint magához téregetni.~ ~És amint azután magához 17495 I | templomának kapui, és íme, minden téreiben megtelt a ház, és nem szakadt 17496 XVIII | mind ki voltak az utcára terelve. – Ekkor valaki elkiáltja 17497 II | A főispán úr pedig a teremajtó felé sietett, hol őt már 17498 XXVI | datolyapálma helyén fenyő teremhet, hisz ahhoz ezer meg ezer 17499 II | órára ismét Pesten lehet teremni; ezt senki sem tartaná valószínűnek. 17500 XXIII | erős képzelet élő alakot teremt, a leányka valóban ott áll 17501 V | várják a sorsot, melyet teremteniök szabadságukban áll.~ ~Maszlaczky 17502 XXVI | világ van ott belől, amit a teremtés keze kétségbeestében összerontott.~ ~ 17503 X | rögtön lőfegyvert és zsineget teremtett elő, ő maga rendezé, ő maga 17504 V | azt állítom, hogy a jó nő teremti a jó férjet, és amely nő 17505 XI | miként az ipar kézzelfogható teremtményeit.~ ~Hetekig, havakig jártak 17506 XVIII | félrecsavargatásában.~ ~– De uram teremtőm! Hiszen méltóztatik tudni, 17507 Vegszo | költő felteszi magában, hogy teremtsen egy mindenképpen rossz embert, 17508 XV | adna őt működése hatályos teréről leszorítani.~ ~– S következhetnék 17509 XVII | nélkül szenvedi öröklött terheit.~ ~Magasztos volt a gondolat, 17510 IV | lelkiismeretessége miatt a régi terhek kifizetésében Abellinónak 17511 III | rárótta egy részét azon terheknek, miket ez ideig mások szoktak 17512 XVIII | vagyont, amit az ő átka terhel!~ ~Ha valaki lett volna 17513 V | után –, hogy ily szavakkal terhelém becses figyelmét. Első és 17514 VIII | tudni. Éltemben is nehéz terhem volt ez, hát még az élet 17515 VIII | kényszerít, hanem egy átoknál terhesebb végzet, aminek közeledtéről 17516 XII | bebizonyítani, mennyire terhesnek találja, hogy elébb gondolkozzék 17517 X | megmentett szerencsétlenekkel. A terhet le kellett már rakni az 17518 VIII | elhagynod, hogy vissza sem térhetsz.~ ~Zoltánt a keserv ingerültté 17519 XIV | mintha a régi kísértet egész terhével szállna keblére, oly fulladt 17520 X | messze esett ugyan az Új térhez, s odáig kevés vizet kellett 17521 X | ugye? De én jól tudom, hogy terhökre vagyok! Szüntelen beteg, 17522 IX | valami masamódnéba. Aki teringette! Ez ugyan drága mulatság 17523 X | ünnepi lámpáikkal, magokra teríték halotti lepedőiket, letevék 17524 XVIII | lehet képes őket jobb útra téríteni, aminthogy bizonyosan megcselekszik, 17525 XVI | minden új szó új gondolatra térített, s ki most annyi visszás 17526 XVIII | embert most az igaz útra térítette.~ ~Bogozy ekkor a legnagyobb 17527 III | fáradságomat senki sem téríti meg, mert nagyságod apanagiuma 17528 XXV | hogy erről ellenokmányokat, térítményeket is kapott Maszlaczky úrtól, 17529 VIII | megboldogult nagyságos úr a terítőn feküdt, midőn parancsát 17530 XVIII | Szentirmay-párt többségben van, térítsék józanabb gondolatokra az 17531 XVIII | nincsen a háznál, aki asztalt terítsen; másodszor sehol egy szakács, 17532 XVIII | parancsolja meg, hogy csak ide terítsenek, úgyis ez lesz az ebédlő, 17533 XI | Óh, mint a hideg láz, terjed ez a betegség az ország 17534 Vegszo | történetében hallatlanok, de nagy, terjedelmes örökségeknél, majorátusi 17535 I | már több napok óta el van terjedve a városban, miszerint a 17536 XIII | csak hosszú, sovány kezeit terjengette feléjök.~ ~– Mit! Mi vagyok 17537 XVIII | Kőcserepy számára eladó; terjesszék az elégületlenséget közöttük; 17538 X | elő, s kezében Pest város térképével kiszámított terveket alkot, 17539 XVIII | szent? Ez a hely az ország terme! Ki innen, istentelenek! 17540 XXI | feltett kalappal lépett be termébe.~ ~Némely embernek tetszik 17541 XXI | ingerültebbek lettek az országház termeibeni viták. A fiatalság dühöngött, 17542 X | szerencsétlenek előtt, saját termeiből kiköltözött értök, s mint 17543 XVIII | piacaikról az idegen gyárművek termékeit, és hogy ez a hasonlatosság 17544 II | Két lyánka sétált végig a termen, karját egymáséba öltve. 17545 XII | boltíveit, hol a hazai ipar és terményvilág gazdag választéka tanúskodik 17546 VI | régen fölfedeztek, a gazdag termésnek megtakarítását mostohább 17547 XVIII | korultájok és a kaffer vigvangok természetei felől, melyekhez hasonlítva 17548 X | történetet, ami azonban a tárgy természeténél fogva kevéssé sikerült neki.~ ~– 17549 XVIII | leereszkedésével, azt igen természetesnek találandja, hogy olyan embernek 17550 II | meg lehet nyerni, még a természetet is. Száz meg száz munkás 17551 VI | rajtok; egész tudományos természethistóriája volt minden darab földnek; 17552 XIV | utcákba kezdettek hatolni, természetnél fogva közelebb kellett húzódni 17553 V | kedélyeknek, még ha filozófok is, természetök a szomorú, a szenvedő embert 17554 II | őstiszta lelkű ifjú valami természetszerű gyűlölettel találkozott 17555 VII | a legnagyobb fiút, s egy természettani könyvből ritka állatok képeit 17556 IX | Én igazán szerencsétlen természettel bírok, valahányszor a legapróbb 17557 XVIII | könyörgök, vessen véget e természettelen tusának, napolja el a választást, 17558 XVI | Kovács szelíd, csendes természetű ember volt, hanem ezt a 17559 X | felhevülés tüze látszott lobogni, termete délceg volt és izgékony, 17560 XXI | Miklós báró herkulesi termetében kevesebb az arány. A természet 17561 XXIII | átölelé karjaival omlatag termetét, ajkai csaknem a leányka 17562 XIII | megragadni és megrázni, ahogy termetétől kitelt, s szíve fenekéből 17563 II | ország minden részeiből nagy termő gyümölcsfákat szállítottak 17564 III | mellett vásott bőrszékek terpeszkednek; némelyiknek nagyon jólesik, 17565 VI | csodatételekre képesíté.~ ~Ez a nagy térség itt, hol most a legszebb 17566 XVII | jegenyefákkal beszegett út mellett terült, éppen akkor jött fel a 17567 XIV | homokos, posványos telkek terültek a város körül. Mennyi élet 17568 X | város térképével kiszámított terveket alkot, órákra osztva fel 17569 V | Elgondolá, hiszen Zoltánnali tervéről még a tanácsos mit sem tudhat, 17570 V | így elfogadom önnek egész tervét a Kárpáthy-urodalom iránt. 17571 V | magához bírja láncolni. Bármit tervez a jövő iránt, afelől előbb 17572 V | idejekorán megtudjon valamit tervezett összeköttetésünkről, s ebből 17573 X | terv van készülőben, és e tervnek fonalait az ő szülői tartják 17574 X | vagyunk mi az úrnak? Azt tesszük, amit akarunk.~ ~– Én megfizettem 17575 VIII | örökké kiújult benne, mint a test belsejében támadt polip.~ ~ 17576 XXV | nem tanácsos holmi vékony testalkatú embernek jutni melléje, 17577 XIII | kicsapongása hírét nem hallani, testben-lélekben ép, egészséges, lelkületére 17578 XIV | őt ez a rejtély!~ ~Egész testében reszketett, midőn fölkelt, 17579 X | csúszós, iszapos, pikkelyes testeiket érinteni, s a meleg, pelyhes 17580 XVI | befolyás között nem bírt testének, lelkének megállapodást 17581 X | szokott lenni nagy lelki és testeréllyel bíró egyéneknél.~ ~A septemvirné 17582 IV | nyomorú forintot, amiért ő testétlelkét lekötelezi, ezeret, kétezeret 17583 II | kitisztíttatja velünk csizmáit, testgyakorlat kedveért fát is vágat, s 17584 XXIII | azon gyönge, töredékeny testtel, midőn ők idehaza az iszonyú 17585 X | a fiatal törvénygyakorló testületnek nem egy tettleges vitatársa 17586 X | festenek, mint egy édes, ifjú testvér ama szegény házakból, kinek 17587 XVIII | kinek szűz tekintete mint testvérarc, mint édes álomkép él szívében.~ ~– 17588 XXIII | beteggel. Mintha tulajdon testvére volna!~ ~A tanácsos úgy 17589 VIII | legszeretőbb anyát s a legjobb testvéreket, kik engem, árvát, édes 17590 VII | titkolni szokás, s ami a testvérérzelemben nincsen…~ ~Születése napján 17591 VII | úgy szerette Zoltánt, mint testvérét, s gyakran kedves civakodással 17592 VII | egy szögletbe leült pici testvérével, s meséket mondott neki 17593 XVIII | ellenfeleinek, mint aki testvérileg szereti őket; feltárja keblét, 17594 XIV | öreg grófné és agg hajadon testvérje; hanem a lyánkát bizony 17595 XIV | hajdani játszótársnak, az édes testvérnek…~ ~Kinek jutott volna eszébe, 17596 XVIII | mindnyájan édes kedves testvéröknek nézték, sorba csókolták, 17597 IX | hol jár, mit csinál, nem tesz-e valami rosszat a nagyságos 17598 XXII | elhallgattatna, beszédessé teszen.~ ~A tanácsos úrnak egy 17599 XVIII | pecsenyék, sem édes, sem keserű tészták nem egzisztálnak sehol, 17600 XVIII | híres fácányos kert létezik. Tésztaneműekből az édeseket szeretem. Magának 17601 X | tündérkékre, mik a szoba tetejéből kiemelkedtek.~ ~Ez a leányka 17602 X | társának, amik íróasztala tetejéről bámulnak – nem tudni, hova.~ ~– 17603 X | átellenben földszinti vityilló tetejét nyaldossa a hullám. A palota 17604 VI | Szentirma helysége, egy magas tetejű torony nyúlt fel nagy gombbal 17605 XII(1)| hitágazataik sarkalatos tételei foglaltaknak; hajdan csaknem 17606 XVIII | elvitatkoztatok absztrakt filozófiai tételekről, metafizikus, pszichologikus 17607 V | beiktattatik.~ ~E ravasz tételnél ismét azon diadalmas villogás 17608 XVIII | hogy szolgáltatnak elé tételt egymáson mindazoknak, kiket 17609 XII | azon módon küldöm neked, tétesd a családi archívumba. Hiába, 17610 X | egész ház omlik, bomlik, a tető is alázuhan. Hidegvérrel, 17611 X | vigasztalan távolból. Már egész a tetőig hasadt a repedés, az egész 17612 X | előrevigyázóbbak a vásárgunyhók tetőit, hevenyészett tutajokat 17613 VI | emelkednek elé az alacsony tetősorok közől, bőven füstölögve; 17614 II | hanem Adolfnak; egy percig tétovázni is látszott, hogy tegye-e, 17615 XXIII | a már két világ határán tétovázó lelket.~ ~A beteg szobáját 17616 X | tudnak forogni céltalanul, tétovázva.~ ~– Mit hallgatsz? – kérdezé 17617 X | két oldalfal áll még, a tetőzet gerendáitól összetartva. 17618 X | kacagásra nyitva, mintha neki tetszenék ez a mulatság, mintha nevetné 17619 XVIII | felhasználandó forspontok tetszés szerinti mennyiségét elrendelé.~ ~„ 17620 XVIII | jónak látja, s adjon számot tetszése szerint; semmi áldozat nem 17621 XVIII | szemközt, s azzal szabad tetszésére bízatott Maszlaczky úrnak 17622 XVII | akik szeretnek.~ ~Kovács tetszését inté fejével. Ilyennek ismerte 17623 II | nem lenne-e erre a legtöbb tetszéssel találkozó felelet, ha azt 17624 V | fejével, míg Maszlaczky úr tetsző mosolygással vizsgálta a 17625 XXIII | kedves jó atyám. Énértem tetted ezt. Óh, ha tudnád, milyen 17626 X | megmentői égig dicsekedtek nagy tetteikkel.~ ~Hallgatott. Beteg volt.~ ~ ~ ~ 17627 VII | hogy valaki ellen erényes tetteit mint éles kardot fordítsák, 17628 III | teste viharokhoz edzett, tettekre, küzdelmekre kész; kész 17629 XVIII | kedvök volna egy új hősi tettel megszaporítani apáik hírnevét.~ ~ 17630 XXIII | tudnád, milyen boldoggá tettél vele! Hogy szeretlek! Hogy 17631 XXIII | a jó leányka kezét. „Nem tettél-e vele rosszat? Hogy ápolni, 17632 XVI | én világért sem teszem. Tettem-e valaha? Kivéve, amit kötelességem 17633 XXI | Mint akit valami nagy bűnös tetten kapnak. Egy percig nem tudtak 17634 XI | csüggedést, a bánatot áldozat és tetterő követte; milliók gyűltek 17635 XXII | megátkozott; őt koldussá tettétek, elvettétek mindenét, hogy 17636 III | közbe Abellino, okosságot tettetve. – Én is eszemen vagyok.~ ~ 17637 X | törvénygyakorló testületnek nem egy tettleges vitatársa van a helybeli 17638 II | üresen látná? Itt eleget tettünk a barátságnak, s oda most 17639 XVIII | amellyel ebédelt, s azt tévedésből a csizmája szárába találja 17640 XVIII | nevetésvágy miatt Tamás tévedésén, s nem állhatta meg, hogy 17641 V | felvilágosítani kölcsönös tévedésükről.~ ~ ~ 17642 VIII | ifjúra s onnan ismét vissza tévedez.~ ~Milyen nagy bűn a szerelem, 17643 III | zsebeibe mélyeszté, s a magasba tévedező tekintetén úgy meglátszott, 17644 XI | kellett éreznie, hogy az ember tevékeny testébe csak kínzásul adattak 17645 XVIII | emberünk beállít hozzá a nagy tevékenység közepett.~ ~Ez fráter Bogozy.~ ~ 17646 XII | van héberből a hajókötél tevének áttéve – hol a patvarban 17647 V | megérdemlé, de önmaga alkotá.~ ~– Téveszmét monda ön; engem különös 17648 I | színpadra tévedt. Talán Thalia papja? Szegény! Ez ma játszani 17649 XXIII | leégett az övé, azután a tiéd, kis leánykám, azután az 17650 X | midőn e sorokat írom. A tiedről is, aki ezeket olvasod.~ ~ 17651 X | egynémely pénz, enyim is, tietek is, egy kártyafordulón úgyis 17652 XVIII | felszökve helyéből, mint egy tigris, s kettészakítva a levelet. – 17653 VI | sárgára aszalt vidéken, melyen tikkasztó melegen feküdt az átfűlt 17654 XVI | megtiltom önnek beszélni!~ ~A tiltakozás oly hangon s oly mozdulattal 17655 XIX | jelölttársam nevében ünnepélyesen tiltakozom, a küldetést el nem fogadom, 17656 XIV | összeköttetést kezdett; nem tiltakozott-e azon lehetőség ellen, hogy 17657 XVI | közelebb lépett.~ ~– Mit tilthat ön meg énnekem? – szólt, 17658 VIII | tőlem elidegeníteni. De ki tilthatja azt meg nekem, hogy én a 17659 XXIV | megtiltott is, azt csak mégsem tilthatta meg, hogy minden vidékből 17660 XIII | úrtól, hogy micsoda jogon tiltja meg nekem, hogy beszéljek, 17661 XVII | tiltottak vissza engem, most én tiltom el magamat. E percben semmi 17662 XVII | korán volna az. Eddig ők tiltottak vissza engem, most én tiltom 17663 II | közhelyekről is el vannak tiltva dísztelen mozdulataik miatt, 17664 X | kiállani. Inkább ki az ökrök és tinók közé! Ott a zseniális bárónak 17665 VI | gazdaság nagyja, miken nyurga tinókat s bozontos csikókat lehetett 17666 XXV | sok szép patak mind-mind tinta volna, s ezeknek a fenyőfáknak 17667 III | felváltatott volna; az a sok tintafeccs ott körül a padlón, mind 17668 III | juris, és egy öblös ólom tintatartó, szárig belevert írótollakkal, 17669 III | s leöntögetve itt-amott tintával. Azon fekszik nehány óriási 17670 XXII | járnak-kelnek odabenn, csoszognak, tipegnek, lábujjhegyen járnak; a 17671 XIV | s egymásba kapaszkodva tipegtek az előrebocsátott fiatalok 17672 XVIII | levőket, míg őt is le nem tiporták; nem hallgatott már odabenn 17673 XII | fedezetéről gyönyörűséges tirádákat a tengerről, hogy milyen 17674 XII | mint a pesti kávéházakban a tirolise zengerek. Bárcsak meg ne 17675 VI | arra csak a Berettyó és a Tisza tudtak volna illetékes feleletet 17676 XIII | inni a Dunát. A Dunát meg a Tiszát, meg valamennyi vizeit az 17677 XVIII | tiszttartó lakását. Maga a tiszt nem volt otthon, hanem egy 17678 II | midőn X. megyében nemsokára tiszteletbeli aljegyzőnek kineveztetett, 17679 X | causeuse-ön, melyet ő azonban nagy tiszteletből nem foglalt el, s a septemvirné 17680 IV | Holnap estefelé bátor leszek tiszteletemet tehetni.~ ~Dátum s a többi.~ ~ 17681 V | tartassam. A határtalan tiszteleten kívül semmiben sem fog nyilatkozni 17682 XVIII | megfontolt hazafiság ősét, ki tiszteletes örökségül maradt az új ivadékra, 17683 III | fenyegetett, aki e nő felől tiszteletlenül szól; a haldokló nő halálos 17684 III | férfiúnak nevét, kit ő csak tiszteletreméltó arcképében tanult atyjául 17685 XVI | volna, hogy mind a hárman tiszteletteljesen állva maradjanak.~ ~– Egyenesen 17686 II | napestig, ki oly komolyan, oly tisztelettudón beszélget vele, s nem nevet 17687 IV | kelle maradnia mindezen tisztelgésekből. Látta kitéve az asztalra 17688 IV | indítvány származott tőle: tisztelgő küldöttség a gőzhajónál, 17689 VII | délig is, akkor sem jő. A tisztelgők, a jobbágyok, tisztviselők 17690 II | azon élvezettől, hogy itt tisztelhessük.~ ~– Magam is sajnálom, 17691 XVIII | nagy gyöngeség, hogy nőnket tiszteljük meg legnagyobb bizalmunkkal, 17692 IV | szerencsések voltak nála tisztelkedhetni, kedvökért egy áriát énekelt, 17693 III | báró Kárpáthy Béla úr kíván tisztelkedni.~ ~– Hát csak jöjjön be! – 17694 XVII | végrendeletileg hagyományozott hű tisztelőjének, s őrizze meg ottan.~ ~A 17695 XVII | férfiak előtt, kik azzal tisztelték meg, hogy aláírását úgy 17696 XIV | legerényesebb férfi mondja: „Én tiszteltem őt!”?~ ~De hátha mégis? 17697 XIV | érzetében érzékeny fabarackkal tisztelve meg egy apró jurátus fejelágyát, 17698 XVIII | teljesíteni a szakácsné tisztét.~ ~Maszlaczky úrnak mintha 17699 X | fektetett borotvával szelíden tisztogatja meg azt a tért, ahonnan 17700 XXIV | szorított.~ ~A délceg legények tisztogatják lovaikat, fényesítik szerszámaikat, 17701 XVIII | tenni. Menjen, fráter, a tiszttartóhoz, mondja meg neki, hogy rögtön 17702 XXIII | ismét leírta a tanácsos, s tiszttartóját hívatva, rábízta, hogy vigye 17703 XVIII | nem értett. Varga uram s a tiszttartók gondosságának sikerült az 17704 Vegszo | elvette a grófkisasszonyt, a tiszttartónak meg el kellett venni a társalkodónét, 17705 XVIII | sincs már foga, s az is a tiszttartónál van biztos őrizet alatt.~ ~ 17706 XVIII | biztosíthatom önt. Aztán közel van a tisztújítás, a főispán úr hallgat szavunkra, 17707 XII | felől; azt-e, hogy az esze tisztul, vagy hogy vele kötekedni 17708 XX | odáig tartson ereje; az erdő tisztulni kezd már, a ritkáson keresztül 17709 XVIII | gladiátornak azonban el kellett tisztulnia a székvárosból, s Pozsonyig 17710 XVIII | csak valami vén alárendelt tisztviselő, s iparkodott vele egész 17711 XXIV | aranyidőket.~ ~A család régi, hű tisztviselői, a hajdani jó cselédek, 17712 XVIII | Kárpáthy családnak valami ősi tisztviselőjétől még kitelik, hogy őt, az 17713 III | gyötri, hogy a processzusok titkaiban fürkésszen s még ha ittas 17714 IV | buzgó hazafi, új tudósítások titkaival vonva maga után a tudni 17715 X | a jámbor atyák s a Kúria titkári és levéltári ügynökei helyezék 17716 XVIII | Valami szerencsétlen titkárja a főispánnak arra a gondolatra 17717 XVIII | magát, tulajdonképpen a titkárjának kellett volna magát meghajtani, 17718 III | Nem is arra való. Az ilyen titkok csak azért idéztetnek elő, 17719 XIV | hogy valaki ellenfelét azon titkokkal meg fogja ismertetni, amik 17720 VIII | könnyeivel áztassa kezeit, s nem titkolá előle többé, hogy szereti, 17721 VIII | külszín után nincsen semmi titkolandó.~ ~Néhány perc múlva csákányt 17722 V | ne éreztesd ezt vele. Ő titkolja e fájdalmát; de én egy pillantást 17723 XXII | volt írva a levélbe. Minek titkolják azt előttem? Mindenki meghal, 17724 XXII | amik történtek.~ ~– Minek titkolnak el énelőlem mindent? A múltkor 17725 VII | valami bánata is van, amit titkolni szokás, s ami a testvérérzelemben 17726 XIV | Ah, menjen ön, mit titkolózik – évődék vele a septemvirné –, 17727 XX | előtt; leányától is miért titkolózott volna? Közös ellenségükről 17728 XX | ellenségükről volt szó.~ ~Miért titkolta volna el, hogy szíve örül, 17729 XXII | megtudni, amit gondosan titkoltak előle.~ ~Pedig a betegnek 17730 V | nem tudja senki. Az az én titkom, az az én halálom.~ ~Végső 17731 III | tenyerét füléhez tartva titkosan, nehogy egy szót elszalasszon 17732 II | Arca hosszúkás, halavány, a titoktartás és érzékenység két félreismerhetlen 17733 XV | ne vághassák, miszerint a titoktartására bízott ügyet éppen ő segített 17734 XXIII | sújtotta jobban.~ ~Hogy olyan titoktartók a gyermekek! Miért nem őszinték 17735 XXVI | Kárpáthy Abellinók, Berzy Tivadarok és a többi és a többi – 17736 XVIII | ezáltal oly dühbe hozta Tivadart, hogy az felkelt az asztaltól, 17737 X | mögül előtűnik egy alig tíz-tizenegy éves leányka. Szép, teli 17738 XVIII | fenyegető taglejtésekkel; tíz-tizenkét ember a padokról, a karzatról 17739 XII | keresztül-kasul járt, csak egy tizedét elveszi, az neki éppen elég 17740 III | azután hirtelen kirántani. Tizedik, huszadik meggyúlt. Addig 17741 IX | rakni, mikből, ha minden tizediket megtudta Tarnaváry úr, mit 17742 III | nem volna képes azoknak tizedrészét kielégíteni; emellett kedves 17743 XXIII | mint a szegényekében, s tizenegyet szokott ütni egymás után.~ ~– 17744 XVII | volt húzva) Zoltán számára tizenkétezer forint vitalitiumot rendeljen 17745 XVIII | tollpróbaképpen tízszer, tizenkétszer leírta ezt a mondást: „Praesentes 17746 IV | magát.~ ~– Holnap tíztől tizenkettőig táblai ülés van, fél egykor 17747 X | akar mondani, hanem csak tizenkettőt.~ ~Ah, tehát mégis igazat 17748 III | De, mon Dieu! Ezt már tizenkilencedszer hallom.~ ~– Jupiter tonans! 17749 VIII | idestova már férfi lesz. Ma van tizennegyedik születési évnapja.~ ~Zoltán 17750 X | rendezve ez estén.~ ~Március tizennegyedikének éjszakája volt az.~ ~Az 17751 XIV | ezt előre, ha meglesz, még tízennyit adok.~ ~Bogozy a fogásáról 17752 V | leküldve ellenünk?~ ~Eveline tizennyolc éves korában ment férjhez. 17753 XVI | most, ugyebár? Nesze egy tízes, kísérj el hazáig! Csak 17754 XVI | William megtette egy tízesért, hogy elkísérte Maszlaczky 17755 IX | velem, kezem, lábam törött, tízesztendős koromban elszöktem az apámtól, 17756 II | ha akarna is.~ ~Leánya, a tízéves Katinka sokban hasonlít 17757 XII | Calvinus János köpenyegére írt tízparancsolatot és hiszekegyet. 1~ ~Megtalálván 17758 XVIII | untából tollpróbaképpen tízszer, tizenkétszer leírta ezt 17759 XII | által a nemzet gazdagságát tízszeres fokra emelni! Hohó! Ne siess 17760 XI | főváros gondolatja, neki tízszeresen volt az. Mások csak egy 17761 IV | meggondolta magát.~ ~– Holnap tíztől tizenkettőig táblai ülés 17762 XVIII | báró Berzyt, elegáns magyar toalettben, csakhogy az atilladolmányhoz 17763 XIII | kifogyhatlan furfangú buzgalommal toborzá vezéreit és közkatonáit. 17764 X | hajts gyorsan!~ ~A paripák toborzékolva vágtattak neki a nevekedő 17765 XVIII | szót: „Vox”!~ ~A menet szép toborzó lépésben járul a főispáni 17766 II | szenvedéllyel biztatott, toborzott másokat, onnan éppen ő maga 17767 XXV | hideg, harmatos fűben, a jó tocsogó sárban. Majd meglássa ön, 17768 V | csodás rendszerek – sietett tódítani Maszlaczky.~ ~– Eveline 17769 X | történnék.~ ~A pincékbe tódult víz most emelgetni kezdé 17770 X | finomabb arszlánnak sikerül többek társaságában kanalat, villát 17771 II | mutatta diadalát, de még többel kellett bírnia Kőcserepynek, 17772 XII | színész) álló társaságban többféle nyelveken szavalt, miket 17773 X | ott Vilma hálószobája; a többiekből bizonyosan elfutott mindenki.~ ~ 17774 X | mulatság, mintha nevetné a többieket, mintha mondani akarná: „ 17775 X | hangjára ő is futott le a többiekkel együtt a lépcsőn, egy alant 17776 XXV | minden pszichológia dacára; a többin visszavásárolja azt az érdemes 17777 X | érdemes úr lakott, még a többinél is alább feküdvén, ide már 17778 XIV | s felveszi a levátát. A többiről pedig, ami előadja magát, 17779 XXI | saját magát sem becsüli többre egy kósza vadállatnál, melyet 17780 XII | szerencsém folyó évben küldött többrendbeli leveleidet kézhez vennem, 17781 XVIII | Tarnaváry, azt gyanítva, hogy a többség gazdálkodási szempontból 17782 XVIII | ahol a Szentirmay-párt többségben van, térítsék józanabb gondolatokra 17783 II | alá szorítá, hogy annál tökéletesebb élvezettel bámulhassa e 17784 V | oly hamar kiismeré annak tökéletlenségeit, ráakadt gyöngéire, hibáira, 17785 I | azok úgyis törekesznek a tökély felé, elfogadják a jó tanácsadást; 17786 V | vinni, az csak ideál lehet a tökélyben. Megengedé ennélfogva magának, 17787 V | elragadtatással Maszlaczky úr. – A női tökélyek, a hölgyi erények, az asszonyi 17788 II | élvezettel bámulhassa e ritka tökélyét a szépségnek.~ ~A két lyánka 17789 XII | puruttya nép, hogy mi sem tökmaggal élünk idehaza. Egy szó sincsen 17790 III | odasietett Abellinóhoz, s tölcsérül idomított markán keresztül 17791 XX | Szentirmától. Régi erdő, nagy tölgyfákkal, télen farkasok is laknak 17792 XVI | őneki e percben kinccsel tölt ládákat ígértek, hogy őt 17793 X | pálinkát. Kőcserepy színültig tölté vele poharát.~ ~– A te egészségedért, 17794 III | szabad után vágyik a lószőr töltelék. Régen milliomos lehet már 17795 X | mindenki csak egy követ hozna a töltéshez, s egy darab jeget vinne 17796 X | Egyetlen csónak bírt a töltésig vergődni. Ruhátlan, étlen, 17797 V | földön e helyet senki be nem töltheté. Egy-egy ifjú szemei, szavai 17798 VIII | minden napot a kastélyban töltök, gyakran egyes-egyedül az 17799 X | köszörülte.~ ~Újra poharat töltöttek.~ ~– Legújabb pered jóvoltára! 17800 XIV | Azon ifjak közül, kik nála töltötték törvénygyakorlataik éveit, 17801 XXV | annyi kedves pillanatot töltöttünk el együtt?~ ~– Hagyja el, 17802 XVIII | gondolat volt. Amazok oly sűrű tömegbe vették magokat, hogy minden 17803 XVIII | ennek a Bogozynak a vad tömegekre, hogy rávegye őket, miszerint 17804 XXI | beszédjére zajgó karzatot tömegestül gyávának nevezte; a megsértettek 17805 XVIII | hozzájárulható úton kísérték meg a tömeget: az ínyen és a torkon keresztül, 17806 XVIII | befogadni a választók nagy tömegét, künn a megyeház kővel kerített 17807 XVIII | biztatás, kiabálás, a mulató tömeggel nem bírt senki, a vezetők 17808 XVIII | beszédet tartani az áruló tömeghez, de sohasem vitte tovább 17809 XIII | nálánál háromszor nagyobb tömegű ellenség hasához.~ ~– Tyúkprókátor!~ ~– 17810 XXV | keveredve, hogy aki ebbe a tömkelegbe bele meri magát mártani, 17811 XIII | szinte elvész közötte a kis tömpe orr, mely lyukaival előreáll, 17812 X | nemsokára a zár mellé feszített tör-eszköz recsegése hallatszék, az 17813 X | vágatni, s e percben a láz töré. A vendégek közől senki 17814 XVIII | lapjainknak egy útleírás töredékei jelentek meg, melyek költői 17815 XXIII | indult el ő, azon gyönge, töredékeny testtel, midőn ők idehaza 17816 XVIII | kegyelettel és deferenciával tevé töredelmes hangon ezt a végre tartogatott 17817 X | csónak, s minden megfeszített törekedésünk mellett is azt vettük észre, 17818 VII | falvai, mennyivel többen törekednek a míveltség felé, mennyivel 17819 X | sejtve a szörnyű halált, törekedtek éppen azon helyre evezni; 17820 Vegszo | geneológiáját tovább folytatni nem törekszem, s Zoltán boldog házasságából 17821 XVIII | körülállták, hogy Tarnaváry minden törekvése mellett sem férhetett hozzá.~ ~ 17822 II | karokkal nézte hasztalan törekvéseiket, gúnyos elégültséggel –, 17823 V | nincs magasabb célja törekvéseimnek, s nem ismerek oly fényes 17824 II | barátja vagyok minden nemzeti törekvésnek, és ámbátor helyesebbnek 17825 V | tovább Maszlaczky –, hogy a törekvésre engemet semmi egyéb nem 17826 XII | nemzeti emelkedés utáni törekvést életnedveitől; az ő hidegségök 17827 X | szaggatta tovább a veszélyes törést. A sötét éjszakából messze 17828 VII | köttetett, s mennyivel kevesebb töretett meg? Lovakra, kutyákra mennyivel 17829 XXI | mindig sajátja volt. Halk, de töretlen hangon kérte orvosát, hogy 17830 X | hogy inkább kerékbe hagyja töretni magát, de lábait be nem 17831 XXI | lehetnek benne, hogy el nem törik az semmi csapásra. És azt 17832 XII | monstrum elkészüljön, nekem törjék el a lábam, ha valaha reá 17833 IX | nézni; minduntalan azon törjem a fejemet, hol jár, mit 17834 XVIII | elkészült a levél, tömérdek törléssel; letisztázta szépen, be 17835 III | mennyisége légió; pedig míg azok törlesztve nincsenek, addig a csekély 17836 V | viseli, míg egy másik el nem törli onnan, vagy pedig viseli 17837 X | szügyével az éles jegek ellen törnie. Mindamellett érzé Zoltán, 17838 XVI | megalkudtak egymással, s nem törődnék velök többet.~ ~Ilyen nem 17839 X | nélkül vet oda a sorssal nem törődő ifjú könnyelműség. A kártya 17840 XXIII | ismét boldog fog lenni; nem törődöm én többet sem a világ zajával, 17841 III | el van feledve, el van törölve örökké. Senki sem tudja, 17842 XVIII | jegyzőinek, majd nyakukat törték. Ez ám ama sürgetős staféta, 17843 III | No, itt tessék megfogni a történetek csomóját, mert ezen fordul 17844 X | teremtve maga elé; s képtelen történeteket szőve-fonva azokból, melyben 17845 VIII | mondva el neki minden zug történetét, mely a szobában létezik, 17846 XXII | embertörő karját, hogy meg ne történhessék az. Óh, milyen jólesett! 17847 X | hangzott, mintha lábaik alatt történnék.~ ~A pincékbe tódult víz 17848 XIII | látja a Mátyás király után történtekről, rövidségnek okáért, egy 17849 XVIII | csak midőn mindenki szemeit törülgeté a nevetés után, akkor ötlött 17850 V | Kénytelen volt szemeit törülni.~ ~– Hány éve már annak, 17851 VIII | érzékeny öreg kabátja ujjaival törülte szemeit, míg Rudolf egészen 17852 VII | legtiszteltebb férfinak azt mondják a törvény előtt: „Te egy nőnek becstelen 17853 XIII | hogy beszéljek, micsoda törvénycikkelynél fogva?~ ~– Uram – szólt 17854 XIX | szentebbek előttem hazám törvényei – szólt az ifjú, nagy, sötét 17855 XVIII | fia legyen, hogy nyilvános törvényeinket elébb megtanulja, s tanulja 17856 XVIII | ember.~ ~– Én az ország törvényeire felügyelő hivatalnok vagyok, 17857 XIII | alapulnak emberi, hanem isteni törvényeken; én megtiltom önnek a beszédet, 17858 XIX | fogadom, s új, jogszerű és törvényesen megtartott választást kívánok.~ ~ 17859 XIX | kevéssé ismerem el jogosnak, törvényesnek, mintha az ellenkező esett 17860 XIV | közül, kik nála töltötték törvénygyakorlataik éveit, ha sok mulatságos 17861 X | elmaradhatlan, mivelhogy a fiatal törvénygyakorló testületnek nem egy tettleges 17862 XXI | szék az ország legfelső törvényhozóinak zöld asztalánál. Itt nem 17863 XVIII | gondoskodva lesz; a nemes törvényhozók nehéz jogaik gyakorlatában 17864 III | oly egyszerű. Ha értené a törvénykezések folyamát, belátná a bizonyítékok 17865 III | van, ahogy mondom, ezt a törvényszék előtt sem lehet eltagadni; 17866 Vegszo | alapon indított per forog a törvényszékek előtt.~ ~Jelen esetben éppen 17867 VI | játszottak háborút, gyűlést, törvényszéket; aki mindig az elnyomott 17868 XVI | támadott viszálykodások törvényszerű eligazítására van rendeltetve; 17869 II | bocsánatot kell kérnem. Törvényszünetek alatt rendesen utazunk, 17870 XII | több etcetera; hogy pedig a törvénytelen összevonások minőségéről, 17871 X | Privorszky termei voltak a törvénytudó fiatalság kedvenc gyűlhelye, 17872 III | téve; futott ügyvédekhez, törvénytudókhoz. Senki sem nyújtott biztatást. 17873 III | voltak elásva, sikerült a törvénytudóknak lélektan és bölcseleti eljárás 17874 III | s annyira nincs ideája a törvénytudományról, hogy mindig visszakapja 17875 XXVI | azóta!~ ~Amíg a pálmafa törzsöke kőszénné válik a föld gyomrában, 17876 VI | melegen feküdt az átfűlt lég, töve gyökeréig szikkasztva minden 17877 X | Éjszaka kikelt a tűzmadár a tojásból, talált ennivalót körös-körül; 17878 IV | este. Még azt hinnék, hogy tolakodom. Vannak illedelmi szabályok, 17879 Vegszo | után azt a semmi érdekű toldalékot, melyben röviden elmondatik, 17880 III | ki akarja a tintát írni a tollából, s minthogy Tamás oly süket, 17881 XVIII | elhajigálták megismertető tollaikat, s üldözőik közé vegyülve, 17882 XVIII | elkergetjük innen a tarka tollasokat, mintha soha itt sem lettek 17883 XVIII | kubinszkyaknak, fehér és fekete tollasoknak – és aki együtt nem élte 17884 XVIII | tollasok foglalni az egyszín tollasoktól, szerencsére az utóbbiak 17885 II | én biztosíthatom, hogy ha tollfosztás közt kellene is választanom, 17886 XVIII | fiatalok torzképeket rajzolnak tollheggyel az ismeretesebb szónokokról, 17887 IX | szomorúbb bélyegek, mint amit a tollkés vág az arcon.~ ~E bölcs 17888 XVIII | Tarnaváry, pipája tüzét tollkése szurkálójával felbolygatva.~ ~– 17889 XXIV | nagyon azon az előtte heverő tollon? Majd felveszi, kezében 17890 XVIII | hova az alispán untából tollpróbaképpen tízszer, tizenkétszer leírta 17891 VI | mindig az elnyomott igazság tolmácsa, bajnoka volt, az a mi Zoltánunk.~ ~ 17892 X | széttöri a folyam, mint a tolnait, s az elézúduló zaj itt 17893 X | reágondolt.~ ~Pest alatt és Tolnán felül, hol a Duna hármas 17894 XXV | égre-földre esküdött a szobában tolongók előtt, hogy ő egy ujjal 17895 XIV | minden vérét fejébe érzé tolulni, alig látott, alig bírt 17896 XVII | hogy szaporodik el or, tolvaj és zsivány a munkaképtelen 17897 VIII | van azon levélbe írva.~ ~Tolvajság, szentségtörés, amit cselekszik, 17898 IX | talpig összenézte hamis tolvajszemeivel, a folyosó végén pedig szert 17899 XVIII | sem tűrték maguk között a tolvajt, a csalót; olvasatlan pénzt 17900 XXIII | borzasztó éjszaka ez!~ ~Ott kinn tombol a zivatar, a szél csavargatja 17901 XXI | reszketett a karzatok dühös tombolásától.~ ~Ekkor Miklós báró felállt, 17902 III | tizenkilencedszer hallom.~ ~– Jupiter tonans! Kedves nagysád olyan türelmetlen. 17903 I | közös áldozatok rokonokká tőnek, s kik most összejöttek 17904 II | jurátusnak azonban feszes topányt és nadrágot kelle húzni, 17905 XXIV | ülni, hat héttel Szentirmay tora után?~ ~Ugyanazon napra 17906 III | egy göcs támadt, mely őt tőrben tartja, mint az ostoba fürjet.~ ~– 17907 XVIII | asztalokra, s onnan ordítá torkaszakadtából:~ ~– Le a mágnásokkal!~ ~ 17908 XVI | úr e beszéd alatt egész torkig begombolta felsőkabátját, 17909 XVIII | a tömeget: az ínyen és a torkon keresztül, melyek, mint 17910 XVIII | a legjobb markú, legjobb torkú kortesek szoktak kikerülni. 17911 X | körül a jeges, halálos ár, torladozó fehér-fekete zajával, halálnyögés 17912 X | lélegezve.~ ~– Azonban mielőtt a torlaszhoz érkezett volna, a csónak 17913 X | ár a szét nem rombolható torlaszon felül ömlött keresztül.~ ~ 17914 X | Minket a zaj egyenesen a torlatnak szorított. Mielőtt társaimnak 17915 XVIII | rendületlenül végigvárni a nemes torna (turnier) kimenetelét, karmantyúikon 17916 XIV | viszonozná, siet előre, a tornác alá robogó hintójukhoz.~ ~ 17917 XVIII | fiskális úr, s betért a kastély tornácai elé, meghagyva segédének 17918 VII | köté, és azzal felment a tornácba, haragos tekintéllyel kérdezve 17919 VIII | most a szél nem járhatja a tornácokat, s emiatt, minthogy ritkán 17920 X | tengervíz közől négy falu tornya látszott elő, a házak már 17921 XX | elhagyták Kárpátfalvát, a tornyait is alig látni, s a kisasszony 17922 X | házak tetején, a legmagasabb tornyok csúcsán, és addig nő, addig 17923 X | ért. Többen bizonyosan a tornyokba menekülhettek, mert a vészharangozást 17924 II | mindenkitől szeretett egyéniség, tornyos hajbodrozattal, zseniális 17925 X | tekintenének hátra, amíg egy tornyot láthatnak belőle! E mindenki 17926 XVIII | borodat~ Mégis megüljük torodat.~ ~A kokánfalviak híres 17927 XXV | nyakáról, hogy a reggeli légtől torokgyíkot ne kapjon.~ ~Bámulva kullogott 17928 VI | helysége, egy magas tetejű torony nyúlt fel nagy gombbal a 17929 X | a harangok, először egy toronyban, azután kettőben, háromban, 17930 XII | fügelevél, mi pedig egyik toronyból nem látjuk a másikat, olyan 17931 X | miként a félrevert harangok a toronyokban.~ ~Egy rémületes óra folyt 17932 XXIII | ébredő tájra, ott künn a toronyőr kiáltása hangzik a magasból:~ ~„ 17933 II | érintetlen maradtak a zselék és torták, a pompás mulatság leszállított 17934 XVIII | hosszabb munkát igénylő tortákat, zseléket, cukorsüteményeket; 17935 XVIII | kellett szegénynek a pörkölt tortát cifrázni, mert Maszlaczky 17936 XVIII | neveit, a csintalan fiatalok torzképeket rajzolnak tollheggyel az 17937 XIII | legiszonyúbb kifejezésére torzult, s a lenyelt labdacsok után 17938 XVIII | becsületben próbált hazafiakból, tősgyökeres ősnemesekből, tudományos 17939 XVIII | zajától, a pohárcsörgéstől, a tósztok áldomásaitól, a kastély 17940 XIV | elábrándozzék; s ha estenden a nagy tót szekerek végig nem csörtetnének 17941 XVIII | ezt, meg azt akarja”, – továbbá: „Pedig tudhatná a nagyságos 17942 X | Lehetetlen volt ez úton továbbmenni. Az omladék járhatlanná 17943 XVII | új birtokos fogja-e őket továbbra is megtartani?~ ~Mindenről 17944 VIII | csendesen.~ ~A gyertyák továbbvitetnek, a két arckép régi homályába 17945 X | felkapott rá nyereg nélkül, s a tovagördülő hintó után nyargalt, az 17946 X | valami tünemény, mely ismét tovarepül, ha a láng elaludt. Még 17947 VI | tartós kelmékké, s alájok nem tőzeggel tüzelnek, hanem az uradalom 17948 XVIII | játszani a megsértett férj tragédiáját, hanem az ötszázezer forintot 17949 XVIII | volt érdekesebb magánál a tragédiánál, hogy itt még csupán az 17950 X | vannak – szólt Maszlaczky úr tragikus sóhajjal, mit a tanácsosné 17951 III | ön engemet mesékkel hisz traktálhatni. Túl vagyunk már azon! – 17952 II | mellyel joggyakornokát traktálja, nagyon szeretett volna 17953 III | tárul fel előttünk, melynek trapeziumában két roppant szekrény foglalja 17954 X | kirakták a hajóból.~ ~Ily tréfák közt folytak le a vidám 17955 II | hallottam ebédek felett tréfákat mondatni afelől, hogy bánik 17956 XVIII | az óra!” stb… Osztoznak e tréfákban a nemes atyafiak is; Kiss 17957 III | úr, ez rossz tréfa, ilyen tréfákhoz én ma nem vagyok diszponálva.~ ~ 17958 V | elpirult. Nem tudta, hogy tréfál-e a méltóságos asszony, vagy 17959 XXI | kedves nő kezét. Ah, ne tréfálj, szökjél fel ágyadból, nevess, 17960 III | huszonnégyezer forintot.~ ~– Uram, ön tréfálni látszik – szólt Abellino 17961 I | magtárnak, ha elkészül” – tréfálódzék a praktikusabb elme, míg 17962 XXI | Megszoktuk falusi életünkben – tréfálózék Rudolf, és nejét és gyermekét 17963 XXI | ült a kis család, vígan tréfálózva, enyelegve. Zoltán ma kifogyhatlan 17964 XIV | Ejnye, tehát csakugyan nem tréfált a nagyságos úr? Pedig bizony 17965 XXIII | eljártunk a templomba imádkozni, tréfáltak velünk: „Mit lehet ebbe 17966 XIV | két öreg jót nevetett e tréfán, s egymásba kapaszkodva 17967 XVIII | verni!~ ~Amazok sem veszik tréfára a dolgot, hanem látva, hogy 17968 X | quadrille-t, s Misztizláv barátunk treffet ad ki, mikor pikket hívnak. 17969 X | vágta, mihez Miszti gyönyörű tremoló félhangon gargarizálta a 17970 XVIII | s körülfogták a főispáni tribünt, anélkül, hogy ebben valaki 17971 X | uram, és nem tartozik semmi tribunál, semmi jurisdictio elé. 17972 III | beleélni a pörébe, s csak a tripartitumból puskázik, az maradjon a 17973 III | megszállás volt; tovább tartott a trójainál.~ ~– Csendesen, kedves nagysád. 17974 XXV | Ennél azonban sokkal okosabb tromfot is tudott.~ ~– Persze, persze; 17975 X | a frátertől:~ ~– Beszélt Trommellal?~ ~– El is hoztam magammal. 17976 X | Azt végezze el az úr Trommellel, nekünk semmit sem adott. 17977 XVIII | úrnak.~ ~Kevés gondja volt a trópusokra, periódusokra, stílusa nem 17978 XIII | mint a lovaghősök és a trubadúrok korszakai, s egyéb a költészettel 17979 XII | vékony selyemszálként a tű fokán hatalmasaink legnagyobb 17980 XVIII | azokból a fejében, talált egy tucat kártyát, s rakta vele a 17981 XXI | jelleme? Még azt sem kérdik: tud-e magyarul? Elég, hogy címere 17982 II | annyira, mint ha neje felől tudakozódnak, miután az teljesen saját 17983 III | kíváncsi volt pere felől tudakozódni, tehát legyen szíves azt 17984 XVI | ember – mindezekről annyi tudása, annyi érzete sem volt, 17985 IX | elkövet, hogy érzelmeit vele tudassa, miket Julcsa szinte szívesen 17986 Vegszo | tettek bennünket, csak a tudást szaporíták, nem az érzést, 17987 V | anyai gyöngeségnek, miknek tudata a gyermekszívet annyira 17988 XXV | kinek tartózkodási helye nem tudatik, vagy maga, vagy meghatalmazottja 17989 XVIII | azokat, nehogy a szerződést tudatlanságból megrontsuk.~ ~Varga uram 17990 V | vetettem lelkébe, mely mindent tudatott velem… Boldogtalan!~ ~Mennyire 17991 IV | Maszlaczky úr azon nyugodt tudattal hajthatá le fejét, hogy 17992 XXI | küzdtéren, szégyenpironsággal tudatva, hogy társuk véletlenül 17993 XXIII | én voltam. De azt te ne tudd meg soha!”~ ~Azután ismét 17994 X | családja gyöngébbjeit megmentve tudhatá.~ ~A nagy országférfi bölcs 17995 X | volt az esztendő.~ ~Előre tudhatjátok, hogy nem költészet az, 17996 XVIII | akarja”, – továbbá: „Pedig tudhatná a nagyságos tanácsos úr, 17997 XII | hozzád ezt a levelet írjam. Tudhatod pedig, hogy mennyire nem 17998 XIII | vajon egész bizonyossággal tudja-e azt, hogy ennek a kínzásnak 17999 XVIII | hallgattak el egyszerre.~ ~– Nem tudjátok-e, hogy ez a hely szent? Ez 18000 X | Minek tetszik kérdezni?~ ~– Tudna-e még többet is kibérleni 18001 XVIII | sok földet összejárt, meg tudná-e mondani, hogy mi fán terem 18002 XXIII | Énértem tetted ezt. Óh, ha tudnád, milyen boldoggá tettél 18003 XXI | kigyulladt arccal. – Mintha nem tudnátok! Hiszen ti akarjátok őt 18004 XII | kedély nyilatkozványa, a tudnivágy, a becsérzet, a használni 18005 XIV | lemondani e kárhozatos tudnivágyról, s menjen ön azután örülni 18006 VIII | Most elég legyen annyit tudnod, hogy nem a szeretet hiánya 18007 XVIII | ketten.~ ~Nekünk elég annyit tudnunk, hogy e napra az ország 18008 XII | elfeledéstől. Más nemzetnek tudománya, ipara, gazdagsága, hatalma 18009 XII | Németországban hónaljig esett a tudományba, Génuában nyakig a tengerbe, 18010 XXIII | szolgája vagyok – felelt a tudományok embere –, itt Istennel kell 18011 XV | hallgatás feltétele alatt tudomásra nem juttatja a dolgot. Így 18012 XVIII | első kapun túl történt, tudomásukon kívül esett.~ ~Szép rendben 18013 X | filiszterek közt, holt rémület – tudósít a zseniális báró –, valamennyit 18014 X | megtettek volna.~ ~Zoltán tudósítása elűzé a kedélyek fellegeit, 18015 X | hogy azonnal autentikus tudósításokat fog személyesen hozni a 18016 IX | Zoltán egykori nevelőjét azon tudósítással és kérelemmel, hogy addig 18017 X | tizenegy hüvelyknyi esésről tudósítja – hála az istennek.~ ~„Hála 18018 XXI | amilyennel a te titkos tudósítód összehoz. Egy ilyen ügyetlen 18019 XII | szép tőle, hogy ő maga nem tudósított semmiről, mikor te még most 18020 XII | volt, amiért egyszer sem tudósíttatá.~ ~A pesti gyásznapok után 18021 II | sem kül-, sem belföldi tudóssal nem sokat törődött, de azért 18022 XXII | fájt az nekem, és ti nem tudtátok azt soha. Nem volt elég, 18023 VIII | egy rossz pillanat majd tudtodra adja. Érezz és hallgass! 18024 XXI | embernek módjában van, hírem, tudtom nélkül megölni? De abba 18025 XIV | Fogom tenni!~ ~– Az én tudtommal nem – szólt ekkor Kovács 18026 VIII | akihez inkább vonzódik, adja tudtomra, s én kieszközlöm, hogy 18027 X | meggyújtottam a kanócot, nem tudtunk visszajönni, mert a zaj 18028 XVI | óhajtana a nagyságos úrral a tudvalevő perben; emellett néhány 18029 XXV | ült a lelkén, a nyelvén, a tüdején, mint a boszorkányos macska 18030 XVIII | sem érdekében nem áll a tüdejét megerőtetni. Beszéd után 18031 VI | hínári döglevegőt, majd a tüdőemésztő port, mit a szél szemébe 18032 XV | férfit látott volna abba a tükörbe tekintve, az legkevésbé 18033 XV | s ott a nagy, földig érő tükörben megpillantá magát, csodálkozva 18034 VI | lelkes István grófot vevén tükörül, ösztönt, példát, áldozatot 18035 X | a háborgó folyam fekete tükrén, melybe tűzcsillámot vetnek 18036 X | a növekedő vízár fekete tükrét mindig előbbre tolja.~ ~ 18037 III | mely védence arcvonásaiban tükröződött.~ ~Újra pipára gyújtott, 18038 XVIII | profánus zaja, ha vannak még tündérei a földnek és égnek, nyugodtan 18039 II | tündérpalota, minőt csak ama légi tündérkék tudnak összeszőni, fonni 18040 X | látszottak nézni azokra a fehér tündérkékre, mik a szoba tetejéből kiemelkedtek.~ ~ 18041 II | úgy tűnik az fel, mint egy tündérpalota, minőt csak ama légi tündérkék 18042 XIV | kiemelkedett palotáit a kelő nap tündérvilággal elárasztá.~ ~Milyen szép 18043 X | Magyarország nádorának tündeszép leánya, akit úgy szeretett 18044 XIV | távoli háztetők, kémények tündökleni látszottak a kelő napsugártól. 18045 VI | az, mely jobbágyai arcán tündöklik – a boldogság, az elégültség.~ ~ 18046 IV | vonultak el a hajdankor szép tüneményei, a párizsi operaház virágzó 18047 XVIII | összezavarja a kettős lét tüneményeit.~ ~– Úgy ám! Milyen erősen 18048 XIV | felébredés? Undok, átkozott tünemények fogják váltogatni egymást 18049 X | Csodálatos alakokról, képtelen tüneményekről, minőket csak egy vakon 18050 XXIII | álom, mint egy csodálatos, tüneményes álom.~ ~– Jó reggelt, Zoltán!~ ~ 18051 XIV | múlt idő minden gyötrelmes tüneményével, midőn melledet, mint valami 18052 IV | előtt ez igen természetes tüneménynek látszott; a művészet hatalma 18053 VIII | túlsó falára, mozgó alakokat tüntetve fel rajta, mint egy természetes 18054 V | s példányát adá a hölgyi türelemnek.~ ~Ő maga is elismeré, hogy 18055 X | azon mértékben fogyott türelme; aggodalmai növekedését 18056 Vegszo | iránt, azon példás baráti türelmeért, hogy regényem hosszas menetelét 18057 XII | Eleinte csak várt, később türelmetlenkedni kezdett, végre levelet írt 18058 XVIII | stb. stb… Más, rövidebb türelmű ember rég leszedette volna