Rész, Fejezet

 1       1,      1|     ön végig?~ ~A nő maga elé bámult a légbe.~ ~- Kérem önt,
 2       1,      9|     fogod őt látni.~ ~Az úrnő bámult, hogy ennek a leánynak az
 3       1,     12|   maradnak az emberei. Más is bámult azon eleget, hogy nem jönnek
 4       1,     12|          Rideghváry elképedve bámult fel reá.~ ~- Én önt felelőssé
 5       1,     17|  kezében.~ ~Merev tekintettel bámult maga elé a lámpavilágba.~ ~
 6       1,     17|     szobor; merev tekintettel bámult maga elé. Ezt neki nem mondták
 7       2,     28|     olvasott hírlapot, sokáig bámult Boksa Gergőre, míg végre
 8       2,     28|  ruhában?~ ~Zebulon csak most bámult rá a megszólító kormánybiztosra.
 9       2,     30| lábhegyen lopódzott odáig, és bámult.~ ~De nem a ciklopi látványt
10       2,     32|     éjjel.~ ~Richárd maga elé bámult. Mintha egy talányt akarna
11       2,     46|     Alfonsine merev szemekkel bámult a beszélőre.~ ~- Megtaláltam