Rész, Fejezet

 1       1,      4|        derekát arannyal áttört öv szorítá, keblét föl nyakáig gyöngyfüzérek
 2       1,      4|           egy öleléssel egymáshoz szorítá mind a kettőt: Ödönt és
 3       1,      5|   bolondság?~ ~A tiszt mosolyogva szorítá meg az öreg pap kezét. ~ ~-
 4       1,      7|        összekulcsoltan homlokához szorítá azokat, nem gondolva rá,
 5       1,      7|          levelet.~ ~Edit ajkaihoz szorítá hosszasan, kínosan a levél
 6       1,     11|       menyének, midőn azt keblére szorítá, és homlokát megcsókolta;
 7       1,     12|       nemes fiatalság a szögletbe szorítá, kardjaikat kiverte kezeikből,
 8       1,     15|      hideg kezét forró homlokához szorítá.~ ~- Én választottam, fiam.~ ~-
 9       2,     21| barikádtaktikának. Ödön üdvözölve szorítá meg a bohó diák kezét, ki
10       2,     21|     tréfálózási kedve. Érzékenyen szorítá meg testvére kezét, s halk