Rész, Fejezet

 1       2,     21|     festé alakjaikat.~ ~Míg a halálra szántak kardala zengett,
 2       2,     23|       benn az erdő mélyében a halálra sebesültek nyögése, sóhajtása
 3       2,     26|        És vonaglott, mint egy halálra sebzett tigris.~ ~Aztán
 4       2,     32| tábori orvos sem volt. Mind a halálra sebesült várparancsnoknál
 5       2,     35|     utolsó találkozás után. A halálra kínzott mártír kezében marad
 6       2,     43|            El van ítélve?~ ~- Halálra.~ ~Alfonsine megszorítá
 7       2,     44|      benne. Az ítélet mindnek halálra szólt. Ő pedig megkegyelmezett
 8       2,     46|   hozott ide. Én ma hajnalban halálra ítéltettem, s még azon órában
 9       2,     46|      derék vitéz ellenfelemet halálra sebesítém. Bajtársam, kit
10       2,     47|       kivallatni, megesketni, halálra ítélni az egyháznak, hogy