Rész, Fejezet

 1       1,     10|          elbírja azt a terhet, amit egykor ő viselt. Tudod, hogy ez
 2       2,     25|            élni fognak, s expiálják egykor a mi ki nem gyógyulhatott
 3       2,     36|            Vajon engem is meg fog-e egykor lepni ez a szent őrjöngés?"~ ~
 4       2,     36|   szándékosan itt hagyta? Ez embert egykor az ő láttára megbüntették.
 5       2,     38| ragyogásáért valakinek még meg kell egykor fizetni.~ ~Az a valaki most
 6       2,     39|             boldogságot fog teremni egykor hazánknak, az emberiségnek.~ ~
 7       2,     39|          meg helyettem, s ha kérdik egykor a gyermekek hol vagyok,
 8       2,     39|             siettetett a sírhoz; és egykor tudasd vele, hogy nehéz
 9       2,     39|          volt abban. Aranka hímezte egykor; gyöngyvirág-füzérek voltak
10       2,     42|             csókjaival halmozott el egykor; ki őt legjobban szerette