Rész, Fejezet

 1       1,      2|           határán, és bebocsátást kér az égbe...~ ~Mik vagyunk mi, hogy
 2       1,      4|         bennünket, igazán együtt megyünk égbe, pokolba - haza!~ ~A három
 3       2,     21|        magaslaton úgy tűnt fel, mint egy égbe menendő mártírsereg; a leáldozó
 4       2,     26|          visszadobálja a mennyköveket az égbe!~ ~Elébb homlokával és ökleivel
 5       2,     29| pillangószárnyakat kapott, s örömében az égbe akar repülni velük!~ ~Ki
 6       2,     31|               diadalordítása kiáltott az égbe!...~ ~ ~
 7       2,     32|                  fenekére, szállj fel az égbe, s mondd meg Visnunak, hogy
 8       2,     35|         selyemfonál, mely őt felvonja az égbe: a hit saját lelkének halhatatlanságában,
 9       2,     37|               zárd el előlünk az utat az égbe! ~ ~- Anyám, kérlek, kelj
10       2,     46|             földből visszaüt a villám az égbe.~ ~Vak Sámson magára rántja