Rész, Fejezet

 1       1,      3|   további beszédnek.~ ~Zebulon diadalmas arccal tekinte szét küldött-társain;
 2       1,      6|        dicsőségtől. Bizonyosan diadalmas előhaladásokat tett Alfonsine-nél.~ ~-
 3       1,      9|   téged, míg elismered, hogy a diadalmas fél én vagyok. Ülj mellém!~ ~
 4       1,     13| Plankenhorst-ház lépcsőin, hol diadalmas arcú férfiak jöttek már
 5       1,     17|  jöttek egymás után, mosolygó, diadalmas arcokkal; és valahány jött,
 6       1,     17|     büszkén emelé fel most már diadalmas arcát.~ ~- Mintha nem tudnék
 7       2,     25|       És mindennap és folyvást diadalmas aranyidőket mesélni előtte,
 8       2,     30|         a barbár honszeretet a diadalmas ellenség feje fölött.~ ~
 9       2,     31|    magát, s onnan kiált Ödönre diadalmas kacajjal:~ ~- Az nem járja,
10       2,     32| elhullott hősöket temették egy diadalmas nemzethez illő pompával;