Rész, Fejezet

1       1,      4|       egész roppant nagy terem csupa tiszta malachitból! A falak
2       1,      4|      addig az ember nem él meg csupa leánynézésből. Gyere már
3       1,      4| seperve a hótul, mint a tükör; csupa gyönyörűség lehetett rajta
4       1,      6|       szikár úr, egész termete csupa szeglet, arca egy rendetlen
5       1,      6|       vált meg tőle, mintha az csupa merő hízelkedésekkel traktálta
6       1,     14|      éj fekete lapjára festve, csupa merő lángsugarakból. S mikor
7       1,     18|     országa volt az: egy tájék csupa sírkövekből.~ ~S az előttük
8       2,     29|       Duna-parton hosszan egy, csupa egyenlő, kétemeletes házakból
9       2,     32|      minden pórus érez, mintha csupa íny volna mindenik.~ ~S