Rész, Fejezet

1       1,      1|           csontujjával a legidősebb arcára mutatva suttogá:~ ~- Úgy
2       1,      1|           ezen a világon, s rátette arcára láthatatlan kezét.~ ~A nagy,
3       1,      3|        szakálla első zúzmaráit az ő arcára hinthesse egy baráti összecsókolódásban.~ ~
4       1,      4|           jött önkéntelen mosoly az arcára.~ ~- Ah, te vagy az, Leonin?~ ~
5       1,      9|          levélből kitévedve az úrnő arcára.~ ~Mikor láttam, hogy nem
6       1,     16| alágöngyölödik, s árnyékát haldokló arcára veti.~ ~A félkezű ifjú e
7       2,     25|            szállni a kis alvó piros arcára - huss! -, a pacsirta egyet
8       2,     26|          szúró tekintetét Alfonsine arcára szegzé, melyen rózsapiros
9       2,     49|          bámulva tekint a kór-hölgy arcára, aztán kétkedve ingatja