Rész, Fejezet

1       1,      7|   Úgy van - szólt Richárd, s keble egyszerre egy egész pokol
2       1,     17| sóhajjal csendet parancsolva keble indulathullámainak, égre
3       2,     24|  meghalnom.~ ~A kemény férfi keble úgy küzdött nehéz gondolataival.
4       2,     24|      ismét zihálni kezdett a keble.~ ~Egyszer aztán nagyon
5       2,     25| gyönyörben megközelíti: a nő keble gyermeke ajka előtt.~ ~Jenő
6       2,     36|     uram aprópénzzel.~ ~Ödön keble nehéz tehertül könnyebbült
7       2,     38|   megelőzte. Igaz ez?~ ~Jenő keble elszorult. Mi szörnyű háborgás
8       2,     44|     éles vasat keresni saját keble ellen, mint ahogy az látta