Rész, Fejezet

1       1,      8|  megütődve kérdezé:~ ~- Honnan ismer ön engem?~ ~A zsibárus behízelgő
2       1,     14|       nép embere egy arcot nem ismer közülök. Mikor előrohantak
3       1,     18| melyben Pál úr borízű hangjára ismer Richárd.~ ~- Te vagy az,
4       2,     30|  elment előttem, hogy ő is rám ismer. Akkor végem lett volna.
5       2,     31|           A hangról Mausmannra ismer Ödön.~ ~A vitéz tornász
6       2,     32|       volna születned; itt nem ismer senki. Az apád nem bán,
7       2,     33|        érzés megtestesülhet?~ ~Ismer a történelem óriási alakokat,
8       2,     35|        felé, ahol senki se nem ismer. A másik felé valaki rád