Rész, Fejezet

1       1,     10| beszéden.~ ~- Ó, bizony te nagy bohó vagy, Ödön. Nem lettél te
2       1,     15|          Legjobb szövetségesei, bohó, gondatlan ifjak elmondták
3       2,     21|         üdvözölve szorítá meg a bohó diák kezét, ki őt patrónus
4       2,     21|    szuronnyal verekszünk.~ ~S a bohó, jókedvű, egzaltált fiúk
5       2,     24|   Felébredtél valahára? - szólt bohó tréfás arccal Mausmann.~ ~-
6       2,     29|      világért sem veszekedett a bohó öreggel a megjáratásért.
7       2,     36|       Úgy tud nevetni, mint egy bohó nagy ember. Tudja, hogy
8       2,     48|     fogunk lenni.~ ~- Eredj, te bohó!~ ~- No, azért nem szükség