Rész, Fejezet

1       1,      4|                  Jó. Meglesz.~ ~S mint a tünemény, elsuhant a páholyfal nyílásai
2       1,      4|          lekívánkozott az utazókról.~ ~E tünemény oka nemsokára meg lett magyarázva.
3       1,     17|              vele.~ ~Való volt-e ez vagy tünemény?~ ~A lány csókja még most
4       1,     17| csillagmagaslatáig - való volt-e ez vagy tünemény?~ ~Se nem való, se nem tünemény -
5       1,     17|          tünemény?~ ~Se nem való, se nem tünemény - hanem komédia!~ ~Szegény
6       2,     31|           nevetni látja.~ ~Ami oly ritka tünemény.~ ~- Hogy kerültél ide?~ ~-
7       2,     34|                  Él az én lelkem, hogy e tünemény a mi napunk dicsőségét jelenti."~ ~