Rész, Fejezet

1       1,      5|   dühösödik, és szidja őket hol magyarul, hol diákul.~ ~Amint az
2       1,      6|        tenyereivel, nyájasan és magyarul szólítá meg:~ ~- Szervusz,
3       1,     18|  nyelven.~ ~Mire a megszólított magyarul monda:~ ~- Dicsértessék
4       2,     22|          No, de tudott a katona magyarul is. Különösen káromkodni.
5       2,     22|      lovas káromkodott németül, magyarul.~ ~Harmadszor aztán a lova
6       2,     33| klasszikusaiddal, beszélj velem magyarul."~ ~S aztán egyenesen föltette
7       2,     38|     Edmund vagy Jenő?~ ~- Igen. Magyarul Jenő, németül Edmund.~ ~-