Rész, Fejezet

1       2,     29| napot! - mondta a lovag.~ ~A házmester részéről az volt rá a fogadjisten,
2       2,     29|   zokogás közt csak rátért a házmester:~ ~- Hát mi tetszik?~ ~-
3       2,     29|      felnyitni az ajtót.~ ~A házmester az udvarról válaszolt:~ ~-
4       2,     30|    szállásolta magát, ahol a házmester olyan jól fogadta. Örült,
5       2,     30|   pór álruhájában a patrióta házmester.~ ~Nagyon rossz kedvvel
6       2,     30|   tudja ezt, polgártárs?~ ~A házmester még itt is félve tekintett
7       2,     30|     lépcsőajtaja nyitva. Sem házmester, sem lakó a háznál. Minden